Egy passió kálváriája

Szerzők

  • Illés Szabolcs

DOI:

https://doi.org/10.71099/mz.20841

Kulcsszavak:

Budai Zeneakadémia, Belvárosi Főplébánia-templom, Szautner Zsigmond, Bach: Máté-passió, bemutató

Absztrakt

Szautner Zsigmond (1844–1910) ismert budapesti egyházzenész-tanár, aki 1878-tól haláláig a Budai Zeneakadémia igazgatójaként, 1882-től pedig a pesti Belvárosi Főplébánia-templom karnagyaként is működött, Bach Máté-passiójának első hazai előadását tűzte ki célul. A mű akkoriban nemzetközi viszonylatban is szokatlan módon templomi környezetben, a Belvárosi Főplébánia-templom új orgonájának felállítása javára szánt belépődíjakkal, 1892. április 13-án szólalt volna meg. Szautner kezdeményezése azonban épp a fenti okokból szúrt szemet a főváros egyik gazdasági ügyekért felelős ellenzéki képviselőjének, aki a Fővárosi Közgyűlésben napirend előtti felszólalásában a főváros fenntartói jogainak védelmében határozottan tiltakozott a belépőjegyes templomi hangverseny terve ellen. Írásom az ily módon elmaradt hangverseny körülményeit és a régebbi zenék korabeli hazai fogadtatását járja körül.

Hivatkozások

Ábrányi Kornél, id.: A magyar zene a 19-ik században. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 1900.

Bach und die Nachwelt, 2. Hrsg. Michael Heinemann–Hans-Joachim Hinrischen. Laaber: Laaber Verlag, 1999.

Friedler Magdolna: Budai Zeneakadémiából Járdányi Pál Zeneiskola, https://www.jardanyizeneiskola-bp.hu/wp-content/uploads/zeneiskola_tortenete.pdf.

Geck, Martin: Die Wiederentdeckung der Matthäuspassion im 19. Jahrhundert. Regensburg: Gustav Bosse Verlag, 1967 (Studien zur Musikgeschichte des 19. Jahrhunderts, 9.) 9.

Heinemann, Michael: „Landsmann Bach”, 139.

Horváth Ágnes: A pesti főtemplom zenei élete a XIX. század közepén, Bräuer Ferenc karnagyi működésének tükrében (1839–1871). PhD-dissz., Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2012.

Illés Szabolcs: „A régizene-játszás első jelei a magyarországi koncertéletben”. In: Magyar Ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában.

Illés Szabolcs: A Teremtéstől Krisztusig. Haydn oratóriumai Ábrányi és Liszt korában. Az első hazai „régizenei” koncertek, https://zti.hu/files/mzt/abranyi/tanulmany_illes.

Isoz Kálmán: Buda és Pest zenei művelődése (1686-1873), 1. Budapest: A Budapesti Magyar Népszínházi Bizottmány, 1926.

Magyar Ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás – honlap: https://bp150.zti.hu/5/.

Major Ervin: Bach és Magyarország. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1953.

Molnár Antal: „Emlékezés az egykori Budai Zeneakadémiára”, Magyar Zene IX /1. (1968. március), 65–66.

Az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola jubileumi Emlékkönyve (1875-1925). Az Orsz. M. Kir. Zeneművészeti Főiskola kiadása, 1925.

Wiora, Walter (hrsg.): Die Ausbreitung des Historismus über die Musik. Regensburg: Gustav Bosse Verlag, 1969 (Studien zur Musikgeschichte des 19. Jahrhunderts, 14.), 14.

Zászkaliczky Péter (szerk.): Lutheránia – a Pesti Evangélikus Egyház száz éves énekkarának története. Budapest: Huszár Gál Könyv- és Papírkereskedés, 2004.

Letöltések

Megjelent

2025-12-01

Hogyan kell idézni

Illés, S. (2025). Egy passió kálváriája. Magyar Zene, 63(4), 389–402. https://doi.org/10.71099/mz.20841

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmány