A Waldbauer–Kerpely-kvartett és a kortárs zene

Szerzők

  • Németh Zsombor

DOI:

https://doi.org/10.71099/mz.20840

Kulcsszavak:

Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes, intézménytörténet, kamarazene, hangversenyek, zeneélet

Absztrakt

A zenetörténeti munkák az 1909-ben alakult és 1946-ban feloszlott Waldbauer–Kerpely-kvartettet mint kora zenéjének elkötelezett előadóját és harcos propagálóját tartják számon. E tézis azonban mindeddig néhány kiválasztott kritikus írására, illetve a szájhagyományra támaszkodott, ugyanis hiába volt a Waldbauer–Kerpely-kvartett a 20. század első felében a magyarországi zeneélet egyik jelentős együttese, a vonósnégyes-társaság történetének és munkásságának részletes, egzakt adatokra támaszkodó feltárása csak a 2010-es–2020-as évek fordulóján indult el. Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a Waldbauer–Kerpely-kvartett három és fél évtizedet átölelő munkásságában valóban olyan fontos szerepet játszott-e a kortárs zene, mint ahogyan azt eddig sejteni lehetett. Mivel a nagy mennyiségű adat értelmezéséhez szükséges az együttes történetének legalább alapvető ismerete – ám még nem készült olyan munka, amely kicsit is hosszabban-részletesebben ismertetné a kvartett működését –, e tanulmány több, az együttes történetével kapcsolatos kitérőt is magában foglal. Az írás azonban legfeljebb csak utalás szintjén foglalkozik az egyes zeneszerzők és az együttes közötti kapcsolat részleteivel. A Függelék tartalmazza a Waldbauer–Kerpely-kvartett által játszott kortárs művek jegyzékét, benne az összes ismert előadás adataival.

Hivatkozások

B. B.: „Tizenöt év, ezer koncert: jubilál a Waldbauer–Kerpely-kvartett”, Pesti Napló 76/99. (1925. május 3.), 17.

Bartha Dénes: Zenekritikák a Pester Lloydban (1939–1944). Szerk. Scholz Anna. Budapest: MMA Kiadó, 2022.

Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2021.

Biró Viola: „Megjegyzések Lajtha László szerenádzenéjéhez”, Magyar Zene LI/3. (2013. augusztus), 323–334.

Breuer János: „Arnold Schoenberg könyvtárának Bartók-kottái 2.”, Muzsika 40/4. (1997. április), 6–18.

Csaplár Ferenc: Bartók Béla, Kassák Lajos [kiállítási katalógus]. Budapest: Kassák Múzeum, 2006.

Dalos Anna: „A zenetudós útja. Az ifjú Molnár Antalról”. In: Zenetudományi Dolgozatok 2019–2020, 229–238.

Demény János: „Bartók Béla művészi kibontakozásának évei. Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben (1914–1926)”. In: Zenetudományi tanulmányok, VII., 5–427.

Demény János: „Bartók Béla művészi kibontakozásának évei. Találkozás a népzenével (1906–1914)”. In: Zenetudományi tanulmányok, III., 286–459.

Demény János: „Bartók Béla pályája delelőjén (1926–1940)”. In: Zenetudományi tanulmányok X., 189–727.

Demény János: „Bartók Béla tanulóévei és romantikus korszaka”. In: Zenetudományi tanulmányok, II., 323–387.

Dohnányi, Ernst von et al.: „From the Mail Pouch. Tribute to a Violinist”, The New York Times 101/356. (December 21, 1952), Section X, 9.

Dohnányi Évkönyv 2003. Szerk. Sz. Farkas Márta–Kiszely Papp Deborah. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2004.

Dohnányi Évkönyv 2004. Szerk. Sz. Farkas Márta. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2005.

Dohnányi Évkönyv 2005. Szerk. Sz. Farkas Márta–Gombos László. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2006.

Dohnányi Évkönyv 2006/7. Szerk. Sz. Farkas Márta–Gombos László. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2007.

Dohnányi-tanulmányok 2021. Szerk. Laskai Anna–Ozsvárt Viktória. Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2021.

Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. Szerk. Ujfalussy József. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973.

Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.

Fazekas Gergely: „Beteges és csúnya muzsika vagy magasabb rendű művészet felé mutató iránytű? Debussy fogadtatása Magyarországon (1900–1918)”, Magyar Zene XLVI/2 (2008. május), 139–154.

Gombos László: „A Hubay–Popper-vonósnégyes negyedszázada a főváros zeneéletében”, Magyar Zene LXII/2. (2024. május), 121–138.

Hooker, Lynn: „Modernism on the Periphery. Béla Bartók and the New Hungarian Music Society of 1911–1912”, The Musical Quarterly LXXXVIII/2. (Summer 2005), 274–319. https://doi.org/10.1093/musqtl/gdi013

Járdányi Pál összegyűjtött írásai. Szerk. Berlász, Melinda. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2000.

Gebauer Lajos István: „Waldbauer–Kerpely vonósnégyes hangversenye”, Magyar Élet 6/51. (1944. március 3.), 4.

(J. S.) [Jemnitz Sándor]: „Dohnányi–Waldbauer–Kerpely”, Népszava 64/278. (1936. december 17.), 4.

(J. S.) [Jemnitz Sándor]: „Kamarazene”, Népszava 53/249. (1925. november 4.), 9.

(J. S.) [Jemnitz Sándor]: „Kamarazene”, Népszava 55/17. (1927. január 22.), 8.

Jemnitz, Alexander: „Ungarn [Musik in 1924]”, Musikblätter des Anbruch 7/1. (Januar 1925), 33–35.

Jemnitz Sándor válogatott zenekritikái. Szerk. Lampert Vera. Budapest: Zeneműkiadó, 1973.

Jemnitz Sándor: „Visszapillantás négy hét zenei eseményeire”, Népszava 67/4. (1939. január 22.), 15.

Jemnitz Sándor: „A Waldbauer-vonósnégyes I. Beethoven-estje”, Népszava 66/246. (1938. október 29.), 6.

Karczag Márton–Szabó Ferenc János: A megfelelő ember a megfelelő helyen. Radnai Miklós, zeneszerző és igazgató. Budapest: Opera, 2017.

Kerpely, Theresa de: Of Love and Wars. New York: Stein and Day, 1984.

Kodály-dokumentumok, I.: Németország 1910–1944. Szerk. Breuer János. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.

Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, 2. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum, 2007.

Kovács Ilona: „Dohnányi Ernő zongoraművészi pályája. I. rész: 1897–1921”. In: Dohnányi Évkönyv 2005, 63–150.

Kovács Ilona: „Dohnányi Ernő zongoraművészi pályája. II. rész: 1921–1944”. In: Dohnányi Évkönyv 2006/7, 303–360.

Kovács Ilona: „Többszakaszos komponálás Dohnányi Ernő zeneszerzői műhelyében. A C-dúr ¬szextett (Op. 37) I. tételének vázlattanulmánya”. In: Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére, 195–224.

Kovács Sándor válogatott zenei írásai. Szerk. Balassa Péter. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.

Lajtha László: „1910 – Lajtha László emlékeiben”. In: A magyar zene krónikája, 426–428.

Lajtha László írásai, I–II. Szerk. Berlász Melinda–Ozsvárt Viktória–Biró Viola. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2022.

Lányi Viktor: „Stokowszky, Menuhin és a többiek…”, Színházi Élet 28/43 (1938. október 15.), 14–16.

Lőwenberg Dániel: Végh Sándor. Budapest: Rózsavölgyi, 2012.

lv. [Lányi Viktor]: „Waldbauer–Kerpely kamaraest”, Pesti Hírlap 62/11. (1940. január 16.), 8.

A magyar muzsika hőskora és jelene történelmi képekben. Szerk. Batizi László. Budapest: Dr. Pintér Jenőné kiadása, 1944.

A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest: Havas Ödön, 1936.

A magyar zene krónikája. Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Szerk. Legány Dezső–Bónis Ferenc. Budapest: Zeneműkiadó, 1962.

Major Ervin: „A mult zenei év”, Budapesti Szemle 216/626 (1930), 136–147.

Molnár Antal: Boëthius boldog fiatalsága. Szerk. Demény János. Budapest: Magvető, 1989.

Molnár Antal: „Hat írás Bartókról. Közreadja Bónis Ferenc”, Magyar Zene 27/2. (1986. június), 169–184.

Molnár Antal: Magamról, másokról. Szerk. Hamburger Klára. Budapest: Gondolat, 1974.

Molnár Antal: „Molnár Antal levele egy muzsikushoz”. In: A magyar zene krónikája, 429–431.

Molnár Antal: „Az új magyar zene kibontakozása (II. közlemény)”, Magyar Zene I/5. (1961. március), 489–497.

Molnár Antal: Az új zene. A zeneművészet legújabb irányának ismertetése kultúretikai megvilágításban. Budapest: Révai, 1926.

Németh Zsombor: „Bartók Béla 5. vonósnégyesének magyarországi bemutatója – és ami mögötte volt. Epizódok az Új Magyar Vonósnégyes, az Új Magyar Zeneegyesület, illetve az 1930-as évek budapesti zeneéletének történetéből”, Magyar Zene LXI/3. (2023. augusztus), 264–303.

Németh Zsombor: „Dohnányi Ernő és a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes”. In: Dohnányi-tanulmányok 2021, 141–185.

Németh Zsombor: „’Egy Bartók-mű, mely hat évig várt budapesti bemutatójára’. A 6. vonósnégyes első magyarországi előadása”, Magyar Zene LIX/1. (2021. február), 101–116.

Németh Zsombor: „A Negyedik negyedikje. Bartók Béla Allegretto, pizzicato tételének keletkezéséről és korai előadástörténetéről”, Magyar Zene LX/1. (2022), 58–75.

Németh, Zsombor: „The Violinist Imre Waldbauer’s Acquaintance with Béla Bartók”. In: Studien zur Musikwissenschaft. Beihefte der Denkmäler der Tonkunst in Österreich 62, 175–206.

–pl– [Pollatschek (Pataki) László]: „A Waldbauer–Kerpely kvartett”, A Zene 7/5. (1925. május 30.), 119–120.

Papp Viktor: „Hat év magyar zeneművészete”, Budapesti Szemle 216/628. (1930), 282–305.

Papp Viktor: „Waldbauer–Kerpely vonósnégyes”. In: uő: Zenekönyv rádióhallgatók számára, 153–162.

Papp Viktor: Zenekönyv rádióhallgatók számára. Arcképek – életrajzok. Budapest: Stádium, [1940].

Rockenbauer Zoltán: Apacs művészet. Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók (1900–1919). Budapest: Noran Libro, 2014

Sávoly Tamás: „Dohnányi Ernő működése a Magyar Rádióban a rádiós hetilapok alapján. I. rész: 1925–1931”. In: Dohnányi Évkönyv 2003, 251–326.

Sávoly Tamás: „Dohnányi Ernő működése a Magyar Rádióban a Rádióélet című hetilap alapján. II. rész: 1932”. In: Dohnányi Évkönyv 2004, 347–388.

Sávoly Tamás: „Dohnányi Ernő működése a Magyar Rádióban a Rádióélet című hetilap alapján. III. rész: 1933”. In: Dohnányi Évkönyv 2005, 339–388.

Sávoly Tamás: „Dohnányi Ernő működése a Magyar Rádióban a Rádióélet című hetilap alapján. IV. rész: 1933”. In: Dohnányi Évkönyv 2006/7, 361–414.

Somogyi Vilmos: „Zenei életünk 1945-ben”, Muzsika 3/4. (1960. április), 3–7.

Studien zur Musikwissenschaft. Beihefte der Denkmäler der Tonkunst in Österreich 62. Hrsg. Békéssy Lili Veronika–Martin Eybl–Gesa Finke. Wien: Hollitzer Verlag, 2024.

Szánthó Dénes: „Világhírű magyar kvartettek”, Délibáb 3/5. (1929. február 2.), 52–56.

Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Szerk. Berlász Melinda–Grabócz Márta. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia–L’Harmattan, 2013.

Tóth Aladár válogatott zenekritikái 1934–1939. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest: Zeneműkiadó, 1968.

Tóth Aladár: „A Waldbauer–Kerpely vonósnégyes huszonötéves jubileuma. Ünnepi hangverseny a Zeneakadémiában, Bartók Béla közreműködésével”, Pesti Napló 86/65. (1935. március 20.), 10–11.

Tóth Dénes: „A magyar főváros az utóbbi időben a világ egyik zenei központjává fejlődött. Egy zenei évad tanulságai”, Esti Ujság 8/147. (1943. július 3.), 5.

Üzenetek a XX. századból. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest: Püski, 2002.

Waldbauer Imre: „A magyar kamarazene”. In: A magyar muzsika hőskora és jelene történelmi képekben, 137–144.

Wilheim András: „Új zene – új festészet. A Nyolcak és a zene”, Enigma 18/69. (2011), 66–74.

Zenei írások a Nyugatban. Szerk. Breuer János. Budapest: Zeneműkiadó, 1978.

Zenetudományi Dolgozatok 2019–2020. Szerk. Kim Katalin–Békéssy Lili Veronika. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, 2021.

Zenetudományi tanulmányok, II. Szerk. Szabolcsi Bence–Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1954.

Zenetudományi tanulmányok, III. Szerk. Szabolcsi Bence–Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.

Zenetudományi tanulmányok, VII. Szerk. Szabolcsi Bence–Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959.

Zenetudományi tanulmányok X. Szerk. Szabolcsi Bence–Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962.

Zsoldos Péter: „Tátrai vonósnégyes”, Muzsika 14/12. (1971. december), 33–35.

Továbbá korabeli híradások és beszámolók:

[Szerző nélk.]: „Betöltötték Hannover György helyét a Waldbauer-vonósnégyesben”, Magyarország 43/71. (1936. március 25.), 8.

[Szerző nélk.]: „Gordonka és ágyúdörgés”, Világ 5/283. (1914. november 10.), 10.

[Szerző nélk.]: „A gordonkaművész hangszere”, Nagybánya 15/31. (1917. augusztus 2.), 2.

[Szerző nélk.]: „Hangversenyek”, Budapesti Hírlap 30/62. (1910. március 15.), 14.

[Szerző nélk.]: „Hangversenyek”, Az Ujság 8/228 (1910. szeptember 25.), 18.

[Szerző nélk.]: „Hangversenyek”, Pest Hírlap 36/53. (1914. március 3.), 8.

[Szerző nélk.]: „Hannover György”. In: Uj Idők Lexikona, 11–12. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1938, 2998.

[Szerző nélk.]: „Hannover György hegedűművész tragikus halála”, Magyar Hírlap 45/288. (1935. december 18.), 6.

[Szerző nélk.]: „Hannover György temetése”, Budapesti Hírlap 55/290. (1935. december 20.), 12.

[Szerző nélk.]: „Hogy készült az infánsnő születésnapja”, Színházi Élet 7/19. (1918. május 5.), 20.

[Szerző nélk.]: „Huszonötéves a Waldbauer–Kerpely vonósnégyes. Kerpely Jenő a vonósnégyes múltjáról”, Ujság, 10/64. (1935. március 19.)”, 16.

[Szerző nélk.]: „A jubiláló Waldbauer-kvartett”, Pesti Hírlap 57/62. (1935. március 15.), rádiómelléklet, 12.

[Szerző nélk.]: „Kamarazene-együttes alakult a Zeneakadémia tanáraiból”, Rádióélet 2/6. (1935. február 12.), 23.

[Szerző nélk.]: „Kerpely Jenőt, a kiváló csellóművészt beszállították a Korányi klinikára”, Az Est 23/81. (1932. április 14.), 5.

[Szerző nélk.]: „Kivándorol a magyar kvartett. Kerpely Jenő nyilatkozata”, Uj Nemzedék 3/266. (1921. október 11.), 2.

[Szerző nélk.]: „A »Koncert« rendezései”, Magyar Hirlap XLV/34. (1935. február 10.), 16.

[Szerző nélk.]: „Magyar művészek sikere Párisban”, Pesti Hírlap 34/294. (1912. december 12.), 6.

[Szerző nélk.]: „Magyar vonósnégyes”, Pesti Napló 68/242. (1917. szeptember 29.), 12.

[Szerző nélk.]: „Magyar vonósnégyes külföldön”, Budapesti Hírlap 34/35. (1914. február 10.), 12.

[Szerző nélk.]: „Munkáshangverseny és matiné”, Népszava 47/157 (1919. július 4.), 7.

[Szerző nélk.]: „Tatárjárás”, Világ 12/290. (1921. december 25.), 19.

[Szerző nélk.]: „Új vonósnégyes”, Világ 15/244. (1924. november 16.), 12.

[Szerző nélk.]: „Változás a Waldbauer–Kerpely négyesben”, Az Est 23/116. (1932. május 28.), 10.

[Szerző nélk.]: „Változások zenei életünkben”, Nemzeti Ujság 14/117. (1932. május 29.), 27.

[Szerző nélk.]: „Waldbauer Imre zeneművészeti főiskolai tanár, hegedűművész orbáncban súlyosan megbetegedett”, Pesti Hírlap 55/285. (1933. december 16.), 5.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes”, Népszava 62/259. (1934. november 18.), 6.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer–Kerpely vonósnégyes ezidei szereplése”, Az Ujság 10/229. (1912. szeptember 27.), 13.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes hangversenyei”, Világ 16/202. (1925. szeptember 9.), 10.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer vonósnégyes jubiláns esztendeje”, Az Est 25/230. (1934. október 12.), 9.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer-kvartett jubileuma”, Nemzeti Újság 17/64. (1935. március 19.), 13.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer–Kerpely vonósnégyes kamaraestje”, Uj Magyarság 8/241. (1941. október 22.), 8.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer–Kerpely vonósnégyes nagy sikere Németországban”, Uj Magyarság 3/220. (1936. szeptember 26.), 13.

[Szerző nélk.]: „A Waldbauer-vonósnégyes új összeállítása”, Az Est 14/212. (1923. szeptember 21.), 8.

[Szerző nélk.]: „A Zenei Főiskola leszorítja a magyar zeneművészeket a hangversenydobogóról”, Uj Nemzedék 3/192. (1921. augusztus 31.), 2.

Letöltések

Megjelent

2025-12-01

Hogyan kell idézni

Németh, Z. (2025). A Waldbauer–Kerpely-kvartett és a kortárs zene. Magyar Zene, 63(3), 243–285. https://doi.org/10.71099/mz.20840

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmány