Ligeti és a művészeti kutatás
Absztrakt
Ligeti György a művészet és a tudomány számos ágából merített inspirációt zeneszerzői munkásságához (legismertebb talán a matematikához – különösen a fraktálgeometriához és a káoszelmélethez – való kötődése). Írásomban összevetem a művészeti kutatás fogalmát Ligeti gyakorlatával és életművével. Míg a művészeti kutatás fogalma csak embrionális formában jelent meg Ligeti pályájának kései szakaszában, számos megnyilatkozása segít megértenünk az alkotás folyamatát. A művészeti kutatás fogalmának alkalmazása Ligeti szemléletére és gyakorlatára új megvilágításba helyezheti műveinek és más humán tárgyak, illetve természettudományok iránti érdeklődésének összefüggéseit. Ligeti vizsgálata ebből a szemszögből ugyanakkor segíthet bennünket abban, hogy tovább finomítsuk a művészeti kutatás napjaink művészi termésére alkalmazott és gyakran vitatott fogalmát.
Hivatkozások
Bernard, Jonathan: „Ligeti’s Restoration of Interval and Its Significance for His Later Works”, Music Theory Spectrum 21/1. (Spring 1999), 1–31. https://doi.org/10.2307/745918
Borgdorff, Henk: „Reasoning through Art. Inaugural lecture, delivered upon acceptance of the Chair in Theory of Research in the Arts, at the Faculty of Humanities, Leiden University, on 10 February 2017, by Professor H. A. (Henk) Borgdorff”. https://scienceguide.nl/media/1919288/oratie_borgdorff.pdf
Henke, Silvia–Dieter Mersch–Thomas Strässle–Jörg Wiesel–Nicolaj van der Meulen: Manifesto of Artistic Research. A Defense against Its Advocates, mixed with a Declination of the Collage by Sabine Hertig (2019). Zürich: Diaphanes, 2020. https://doi.org/10.4472/9783035802665
Klein, Julian: „What Is Artistic Research?”, Journal of Artistic Research (2017), jar- online.net. https://doi.org/10.22501/jarnet.0004.
Kuhn, Thomas S.: The Structure of Scientific Revolutions. Chicago: University of Chicago Press, 1962.
Ligeti, György: „Composition with Timbres”. In: The Illusion Machine. Selected Writing by György Ligeti. Ed. Paul Griffiths, Heidy Zimmermann. Oxford: Oxford University Press, előkészületben.
Ligeti, György: „Études pour piano – Premier livre” [1987], ismertető az első lemezkiadáshoz. Wergo, 1987, WER 60134, 3–7.
Ligeti, György: „Music in the Technological Era”. Transl. Louise Duchesneau. In: György Ligeti’s Cultural Identities. Ed. Amy Bauer, Márton Kerékfy. London, New York: Routledge, 2018, 21–28. https://doi.org/10.4324/9781315592411-2
Ligeti György válogatott írásai. Ford. és szerk. Kerékfy Márton. Budapest: Rózsavölgyi, 2010.
Lilja, Efva: „The Pot Calling the Kettle Black. An Essay on the State of Artistic Research”. In: Knowing in Performing. Artistic Research in Music and the Performing Arts. Ed. Annegret Huber, Doris Ingrisch, Therese Kaufmann, Johannes Kretz, Gesine Schröder, Tasos Zembylas. Bielefeld: transcript Verlag, 2020, 27–34. https://doi.org/10.1515/9783839452875-003
Mäkelä, Maarit–Nithikul Nimkulrat–D. P. Dash–Francois- X. Nsenga: „On Reflecting and Making in Artistic Research”, Journal of Research Practice 7/1. (2011).
Marx, Wolfgang: „’A composer should […] not talk too much’. György Ligeti’s Speeches and Writings”. In: A Tribute to György Ligeti in His Native Transylvania, 1–2. Ed. Bianca ∫iplea Temeμ, Kofi Agawu. Cluj- Napoca: MediaMusica, 2020, 1–27.
Marx, Wolfgang: „’weil […] die Texte oft mehr beachtet werden als die Musik’. Zur Relevanz und Verlässlichkeit kompositorischer Selbstauskünfte am Beispiel György Ligetis”, Studia Musicologica 57/1–2. (2016), 189–206. https://doi.org/10.1556/6.2016.57.1-2.12
Popper, Karl R.: Of Clouds and Clocks. An Approach to the Problem of Rationality and the Freedom of Man. St Louis: Washington University Press, 1966.
Sheickh, Simon: „Objects of Study or Commodification of Knowledge? Remarks on Artistic Research”, Art & Research. A Journal of Ideas, Contexts and Methods 2/2. (Spring 2009), 1–8.
Wilson, Charles: „György Ligeti and the Rhetoric of Autonomy”, Twentieth- Century Music 1/1. (March 2004), 5–28. https://doi.org/10.1017/S1478572204000040
