A legkisebb is számít
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. I. 3c jelzetű antifonáléjának újabb töredéke
Absztrakt
A kora újkori–újkori könyvek kötésében gyakran lappanganak apró kottás kódextöredékek, amelyek azonosítása óriási kihívást jelent a zenetörténész számára. A legkisebb fragmentumokat általában félre is tesszük, mert megfejtésük lehetetlen. Néha azonban az erőfeszítéseket siker koronázza: a mozaik rekonstruálható. Fény derül a műfajára, korára, tartalmára, származási helyére.
A legszerencsésebb esetekben magára az anyakódexre is következtethetünk a kivágat tartalma, adatai alapján. A tanulmány középpontjában egy mindössze néhány neumát tartalmazó 15. századi kottás töredék áll, amelynek mibenlétéről a vizsgálat teljes körű válaszokkal szolgált. A kutatás során azonosítottuk az anyakódexet is – a darabka egyik legfontosabb középkori forrásunk, az Esztergomi Székesegyházi Könyvtár Ms. I. 3c antifonáléjának részlete –, illetve az ismeretlen őrzőkötet is előkerült, feltárva az egykori tulajdonos, egy pozsonyi kanonok pályájának egyes állomásait.
Hivatkozások
Bojtos Anita: Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus 1647. Budapest: Mika Sándor Egyesület, 2014 (Magyar Herold, Series I. Nr. 1.).
Dobszay László–Szendrei Janka (ed.): Responsories,1–2. Budapest: Balassi, 2013.
Fragmenta Manuscriptorium Musicalium Hungariae Mediaevalis honlap. Online megtekinthető: http://fragmenta.zti.hu.
Gilányi, Gabriella: „The ʻEsztergom Antiphoners’” (Cathedral Library of Esztergom, Ms. I. 3c, d) in the Context of Musical Notation”. In: Eva Veselovská–Zsuzsa Czagány (ed.): Notated Sources from Medieval Europe and Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Bratislava: Institute of Musicology of the Slovak Academy of Sciences, Budapest: Institute of Musicology, Research Centre for the Humanities, 2020, 66–73.
Gilányi Gabriella: Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou- kori antifonále töredékei Erdélyben. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, 2019 (Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez, 1.).
Gilányi Gabriella: „Új Graduale Strigoniense- töredékek”. In: Zenetudományi Dolgozatok 2019–2020. Szerk. Kim Katalin. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, 2021, 29–48.
Gilányi Gabriella: „’Közép- európai’ kódexek és kódexmásolók a 15. századi Felső- Magyarországon kottás töredékek fényében”. In: Zenetörténetek Közép- Európából. Szerk. Fazekas Gergely–Péteri Lóránt–Vikárius László. Pécs: Kronosz Kiadó, 2024, 57–77.
Knauz Nándor: A pozsonyi káptalannak kéziratai. Codices manuscripti capituli Posoniensis. Esztergom: Horák, 1870 (különlenyomat a Magyar Sion IV–VII. folyamaiból).
Körmendy Kinga–Lauf Judit–Madas Edit–Sarbak Gábor: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei. Esztergom–Budapest: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár–Akadémiai Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár, 2021 (Fragmenta et Codices in Bibliothecis Hungariae VII- A).
Szendrei Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1981 (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 1.).
Szendrei Janka: Középkori hangjegyírások Magyarországon. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1983 (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 4.).
The Istanbul Antiphonal about 1360. Facsimile edition and studies. Ed. Szendrei Janka. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999.
Veselovská, Eva: Catalogus fragmentorum cum notis musicis medii aevi – Archivum Nationale Slovacum. Bratislava: Ústav hudobnej vedy Slovenskej akadémie vied, 2014 (Catalogus Fragmentorum Cum Notis Musicis Medii Aevi In Slovacia 4.).
Veselovská, Eva: Catalogus fragmentorum cum notis musicis medii aevi e civitate Tyrnaviensi. Bratislava, Ústav hudobnej vedy Slovenskej akadémie vied, 2015 (Catalogus Fragmentorum Cum Notis Musicis Medii Aevi In Slovacia 1.).
Veselovská, Eva–Körmendy Kinga: „Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms I 3c jelzetű antifonáléjának egy töredéke a Nagyszombati Városi Levéltárban”, Magyar Könyvszemle 131/3. (2015), 200–202. https://doi.org/10.17167/MKSZ.2015.3.300
