Opus, darab, műfaj, modell
A zenei műalkotás identitásváltozásai és a Klasszikus halála
Absztrakt
A zenei műalkotás fogalmát egy klasszifikációs folyamat hozta létre az improvizatív- memorális kultúrán belül. Eredetileg a zenei opus egy adott műfaj válogatott darabjait foglalta magában, melyeket a szerző kiemelt keletkezésük körülményei közül, mert azokat méltónak találta a jövő ítéletére. Ez a megkülönböztetés alkalmi és időtlen művek között megszűnt, mihelyt a zeneszerzők kénytelenek voltak a piac számára dolgozni és valamennyi darabjukat eladni. A zeneszerzés addig maradt az ars körében, ameddig a műalkotás egy műfaji modell nyomán készült. Ezért a műfaj a 19. század során bizonytalan és idejétmúlt fogalommá vált.
Hivatkozások
Banchieri, Adriano: Cartella musicale. Venezia: Vincenti, 16143, 231.
Blum, Stephen: „Recognizing Improvisation”. Susan Hallum–Ian Cross–Michael Thaut (eds.): The Oxford Handbook of Music Psychology. Oxford [etc.]: Oxford University Press, 2009, 27–45.
Butt, John: „The Seventeenth- century Musical ’Work’”. In: Tim Carter–John Butt (eds.): The Cambridge History of Seventeenth Century Music. Cambridge: Cambridge University Press, 2005, 27–54. https://doi.org/10.1017/CHOL9780521792738.003
Chédeville, Nicolas: Il pastor fido. Zugeschrieben / attributed to Antonio Vivaldi. Hrsg /ed. Federico Maria Sardelli. Kassel [etc.]: Bärenreiter, 2005.
Dahlhaus, Carl: „Was ist eine musikalische Gattung?”. In: uő: Gesammelte Schriften, 1.: Allgemeine Theorie der Musik, I. Laaber: Laaber-Verlag, 2000, 349–358.
Dahlhaus, Carl: „Gesamtkunstwerk und Wagner-Ausgabe”. In: uő: Gesammelte Schriften, 7: 19. Jahrhundert IV: Richard Wagner – Texte zum Musiktheater. Hrsg. Hermann Danuser. Laaber Verlag, 2004, 405–412.
Dolinszky Miklós: Jelképtől jelig. A kreativitás elveszítése a modern Nyugat zenei gyakorlatában. Budapest: Typotex, 2019.
Erauw, Willem: „Canon Formation. Some More Reflections on Lydia Goehr’s The Imaginary Museum of Musical Works”. Acta Musicologica 70/2. (July–December 1998), 109–115. https://doi.org/10.2307/932705
Fazekas Gergely: J. S. Bach és a zenei forma két kultúrája. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2018.
Goehr, Lydia: The Imaginary Museum of Musical Works. An Essay in the Philosophy of Music. Oxford:Clarendon Press, 1992. Bővített kiadás: Oxford: Clarendon Press, 2007. https://doi.org/10.1093/oso/9780195324785.001.0001
Hunter, David: „Lydia Goehr: The Imaginary Museum of Musical Works”. Fontes Artes Musicae 41/1. (January–March 1994), 136–138.
Ingarden, Roman: Das Musikwerk in Untersuchungen zur Ontologie der Kunst. Tübingen: De Gruyter, 1962. Angol kiadása: The Work of Music and the Problem of its Identity. London: Palgrave Macmillan, 1986.
Landon, H. C. Robbins: Haydn. Chronicle and Works, III.: Haydn in England 1791–1795. Bloomington: Indiana University Press, 1976.
Lescat, Philippe: „Il Pastor Fido, une oeuvre de Nicolas Chédeville”, Informazioni e studi vivaldiani 11. (1990), 5–10.; továbbá in: Vivaldi. Vero e falso. Antonio Fanna–Michael Talbot (eds). Florence: Olsch, 1992 (Quaderni vivaldiani, 7.), 109–125.
Mann, Thomas: Richard Wagner szenvedése és nagysága. Ford. Szőllősy Klára. Budapest: Európa, 1983.
Steingo, Gavin: „The Musical Work Reconsidered, in Hindsight”, Current Musicology 97. (Spring 2014), 81–112.
Talbot, Michael (ed.): The Musical Work. Reality or Invention? Liverpool: Liverpool University Press, 2000. DOI: 10.5949/UPO9781846313615
Todorov, Tzvetan: Les genres du discours. Paris: Seuil, 1978.
Vicentino, Nicola: L’antica musica ridotta alla moderna prattica. Vol. IV, Cap. 23. Roma: Barre, 1555.
White, Harry: „’If it’s Baroque, Don’t Fix it’. Reflexions on Lydia Goehr’s ’Work- Concept’ and the Historical Integrity of Musical Composition”, Acta Musicologica 69/1. (January–June 1997), 94–104. https://doi.org/10.2307/932803
