A Now miss!-től az Octet plus-ig

Egy Beckett által inspirált dramaturgia különböző megvalósításai és zenei értelmezései Eötvös Péter műhelyében (öt kamaramű: 1972–2017)

Absztrakt

Samuel Beckett 1957-ben írta Embers (Zsarátnok) című hangjátékát. Ez sajátos műfajt képvisel, hiszen – ahogy maga Beckett mondta – „a ‘Zsarátnok’ egy kétértelműségre épül: vajon a hős [a főszereplő, azaz Henry] hallucinál-e, vagy az események ténylegesen megtörténnek?” Eötvös Péter Németországban dolgozva 1972-ben elhatározta, hogy ebből a rejtélyes műből „hangzó vagy zenés színházi darabot” (sound playt, Klangspielt) készít. Beckett darabjából olyan részeket választott ki, amelyek „hangzó színházában” öt „akció” vagy főjelenet hordozójává válhattak. Klangspieljének eredeti változata egy „nyitott mű”, egy opera aperta, amely a forma kialakítását a két előadóra bízza: egy hegedűsre és egy orgonistára (elektromos orgona). 2008-ban, 2015-ben és 2017-ben további négy – ezúttal „rögzített” – változatot készített a Jetzt, Miss! című 1972-es műből (amely eredetileg öt „akcióból”, öt „monológból”, öt „dialógusból” és egy „párhuzamos monológból” állt). Ez utóbbi változatok az úgynevezett „abszolút” zene kategóriájába tartoznak (mint például a 2008-as Octet, illetve a 2015-ös „Now, Miss”), de érdemes visszatérni a legelső műhöz, hogy megértsük a későbbi instrumentális változatok „akcióinak” és rejtélyes „dialógusainak” vagy „monológjainak” hátterét, jelentését illetve funkcióit.