Globalizáció és a nemzetközi rendszer

  • Matus János MTA doktora
Kulcsszavak: globalizáció, nemzetközi rendszer, politikai realizmus, liberalizmus, nemzetközi intézmények, kölcsönös függőség, világrend

Absztrakt

A tanulmány a globalizáció és a nemzetközi rendszer történeti és elméleti összefüggéseit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy a regionális rendszerek közötti kapcsolatok fokozatos kiterjedésével olyan globális nemzetközi rendszer alakult ki, amelyben a szuverén államok politikai, gazdasági és biztonsági interakciói egyre gyakoribbá váltak. A tanulmány áttekinti a politikai realizmus és a liberalizmus, valamint a neorealizmus és a neoliberális institucionalizmus főbb tételeit, különös tekintettel a hatalmi egyensúly, az anarchia, a kölcsönös függőség, a nemzetközi intézmények és a biztonság kérdéseire. Bemutatja az „angol iskola” nemzetközi rendszerről, nemzetközi társadalomról és világtársadalomról alkotott megközelítését, valamint a demokrácia, a kölcsönös gazdasági függőség és a nemzetközi intézmények béketeremtő szerepét. A tanulmány végül négy forgatókönyvet vázol fel a világrend lehetséges jövőjéről: 1. a liberális nemzetközi rend megerősödését, 2. egy új bipoláris rendszer kialakulását, 3. egy multiplex világ létrejöttét és 4. egy polaritás nélküli korszakot. A szerző következtetése szerint a globalizáció és a liberális nemzetközi rend egymást erősítik, ezért a globalizáció visszafordulása a konfliktusok és a nemzetközi rendszer instabilitásának kockázatát is növelheti. Az elemzés hangsúlyozza az államok egymással való együttműködésre irányuló képességének, valamint a nemzetközi intézményeknek a globális nemzetközi rendszer fejlődését alakító fontos szerepét.

Hivatkozások

Acemoglu, D., & Robinson, J. (2012). Why nations fail. Crown Publishers.

Bull, H. (1977). The anarchical society: A study of order in world politics. Macmillan.

Buzan, B., & Little, R. (2000). International systems in world history. Oxford University Press.

Cooper, J. B. (n. d.). Hugo Grotius’s view of the state. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=kGXIQFtSf4k

Csaba, L. (2025). Globalizáció és közgazdaságtan. Magyar Tudomány, 186(10), 1911–1919. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.5

Fukuyama, F. (2014). Political order and political decay. Profile Books Ltd.

Halmai, P. (2023). Globalizáció versus deglobalizáció. Hitelintézeti Szemle, 22(2), 5–24. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.2.5

Halmai, P. (2025a). Globális dezintegráció? A globális szabadkereskedelem víziójától a geoökonómiai fragmentációig. Külgazdaság, 69(1-2), 51–65. https://doi.org/10.47630/KULG.2025.69.1-2.51

Halmai, P. (2025b). Globalizáció vagy deglobalizáció? Magyar Tudomány, 186(10), 1898–1910. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.4

Halmai, P., & Csaba, L. (2025). Globalizáció a 21. században. Magyar Tudomány, 186(10), 1894–1897. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.3

Herwig, H. H. (1994). Strategic uncertainties of a nation-state: Prussia-Germany, 1871–1918. In W. Murray, M. Knox, & A. H. Bernstein (Eds.), The making of strategy: Rulers, states, and war (pp. 242–277). Cambridge University Press.

Hobbes, T. (1999). Relations among sovereigns. In P. Williams, D. M. Goldstein, & J. M. Shafritz (Eds.), Classic readings of international relations (pp. 35–38). Wadsworth.

Hobbes, T. (2024). Leviathan (2nd ed.; N. Malcolm, Ed.). Oxford University Press.

Kant, I. (1985). Az örök béke (Babits, M. ford.; Ferencz, Gy. szerk.). Európa Könyvkiadó.

Keohane, R. O., & Nye, J. S. (1977). Power and interdependence. Little, Brown.

Levitt, T. (1983). The globalization of markets. Harvard Business Review, 61(3), 92–102.

Levy, J. (1983). War in the modern great power system, 1495–1975. The University Press of Kentucky.

Lynn, J. (1994). A quest for glory: The formation of strategy under Louis XIV, 1661–1715. In W. Murray, M. Knox, & A. H. Bernstein (Eds.), The making of strategy: Rulers, states, and war (pp. 178–204). Cambridge University Press.

Machiavelli, N. (1999). Recommendations for the prince. In P. Williams, D. M. Goldstein, & J. M. Shafritz (Eds.), Classic readings of international relations (pp. 30–35). Wadsworth.

Maltby, W. S. (1994). The origin of global strategy: England from 1558 to 1713. In W. Murray, M. Knox, & A. H. Bernstein (Eds.), The making of strategy: Rulers, states, and war (pp. 151–177). Cambridge University Press.

Mearsheimer, J. (n. d.). Neorealism. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=m8WJP7gD3cQ

Morgenthau, H. J. (1967). Politics among nations: The struggle for power and peace (4th ed.). Alfred A. Knopf.

Morgenthau, H. J. (1999). Six principles of political realism. In P. Williams, D. M. Goldstein, & J. M. Shafritz (Eds.), Classic readings of international relations (pp. 43–48). Wadsworth.

Özgür, T. (n. d.). Who better explain the international system? Hedley Bull vs. Barry Buzan. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=1_4CBRFZVd0&t=29s

Political Vantage (n. d.). Immanuel Kant – Perpetual Peace. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=CUaDguuha10

Richey, T. (n. d.). What is Enlightenment. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=ii2upQ7UV8g

Russett, B., & Oneal, J. (2001). Triangulating peace. W. W. Norton & Company.

The School of Life (n. d.). Philosophy: Immanuel Kant. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=nsgAsw4XGvU

Tilly, C. (1975). Reflections on the history of European state-making. In C. Tilly (Ed.), The formation of national states in Western Europe (pp. 3–83). Princeton University Press.

Waltz, K. N. (1979). Theory of international politics. Addison–Wesley.

Zerbe, N. (n. d.-a). Defensive and offensive realism. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=evDZ7lo0TPE

Zerbe, N. (n. d.-b). How war built the modern state: Charles Tilly and the violent origin of government. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=Wi12w79fiGs

Zerbe, N. (n. d.-c). The future of world order: What comes after the liberal era? YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=J0wlIQqahDs

Megjelent
2026-09-10
Hogyan kell idézni
MatusJ. (2026). Globalizáció és a nemzetközi rendszer. Közgazdasági Szemle, 73(9), 1077-1088. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.9.1077
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány