Az ellátási láncokról logisztikai nézőpontból
Trendek és alkalmazkodás
Absztrakt
A 2020-as évek elejére a globalizáció is azok közé az alapvető kérdések közé került, melyeknek korábban magától értetődőnek tekintett folyamatai vitatottá váltak. A világgazdaság integrációját évtizedeken át a fejlődés természetes velejárójának tekintették. A Covid–19-járvány nyomán kibontakozó válság és a politikai ellentétek kiéleződése azonban megkérdőjelezte a globalizáció korábbi trendjeinek folytathatóságát. A kutatók számottevő része ezért már a folyamatok visszafordulását, vagyis a deglobalizációt valószínűsíti. Ebben a cikkben korunk egyik központivá emelkedett üzleti jelenségének, az ellátási láncoknak a globalizációba ágyazásával mutatjuk be, hogy a valóságos folyamatokat nem deglobalizációként, hanem a globalizáció új szakaszaként célszerű értelmezni.
Hivatkozások
Al-Rodhan, N. (2006). Definitions of globalization: A comprehensive overview and a proposed definition. The International Relations and Security Network (ISN), ETH Zurich.
Attinasi, M. G., Balatti, M., Mancini, M., & Metelli, L. (2021). Supply chain disruptions and the effects on the global economy. ECB Economic Bulletin, 8. https://www.ecb.europa.eu/press/economic-bulletin/focus/2022/html/ecb.ebbox202108_01~e8ceebe51f.en.html
Baldwin, R. (2022). The globotics upheaval: Globalization, robotics, and the future of work. Oxford University Press.
Bayer, J. (2025). A deglobalizáció határai. Magyar Tudomány, 186(10), 1927–1935. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.7
Benigno, G., Di Giovanni, J., Groen, J. J., & Noble, A. I. (2022). The GSCPI: A new barometer of global supply chain pressures (Staff Report, No. 1017). Federal Reserve Bank of New York. https://doi.org/10.2139/ssrn.4114973
Bod, P. Á. (2026). Iparpolitika, fejlesztéspolitika. Visszapillantás és kitekintés. Közgazdasági Szemle, 73(3), 352–365. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.352
Boda, Gy. (2026). Hogyan lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Közgaz-dasági Szemle, 73(4), 456–466. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.456
Csaba, L. (2025). Globalizáció és közgazdaságtan. Magyar Tudomány, 186(10), 1911–1919. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.5
Csath, M. (2026). A fejlesztéspolitika iránytűje és a hozzáadott érték. Kritikai elemzés és új megközelítések. Közgazdasági Szemle, 73(4), 467–473. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.467
Éltető, A., & Sass, M. (2021). A kapitalizmus változatai és az ipar 4.0 a visegrádi országokban. Közgazdasági Szemle, 68(5), 490–514. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.490
Fertő, I. (2026). A hozzáadott érték helye a fejlesztéspolitikai indikátorok között. Közgaz-dasági Szemle, 73(5), 587–599. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.5.587
Guo, Y., Liu, F., Song, J.-S. J., & Wang, S. (2024). Supply chain resilience: A review from the inventory management perspective [Working paper]. SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.4393061
Halmai, P. (2025). Globalizáció vagy deglobalizáció? Magyar Tudomány, 186(10), 1898–1910. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.4
Halmai, P., & Csaba, L. (2025). Globalizáció a 21. században. Magyar Tudomány, 186(10), 1894–1897. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.3
McKinsey & Company. (2024). Supply chains still vulnerable. https://www.mckinsey.com/capabilities/operations/our-insights/supply-chain-risk-survey-2024
Mihályi, P. (2026a). Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Közgazdasági Szemle, 73(2), 125–147. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.2.125
Mihályi, P. (2026b). Viszonválasz a hozzáadott érték alkalmazhatóságáról szóló vitában. Közgazdasági Szemle, 73(4), 480–485. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.480
Organisation for Economic Co-operation and Development. (2025). OECD supply chain resilience review: Navigating risks. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/94e3a8ea-en
Rodrik, D. (2014). A globalizáció paradoxona: Demokrácia és a világgazdaság jövője (Felcsuti P., ford.). Corvina. (Az eredeti mű megjelenése: 2011.)
Ruggie, J. G. (1982). International regimes, transactions, and change: Embedded liberalism in the postwar economic order. International Organization, 36(2), 379–415. https://doi.org/10.1017/S0020818300018993
Tétényi, T. (2026). A bruttó hozzáadott érték fogalmának védelmében. Közgazdasági Szemle, 73(4), 474–479. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.474
Török, Á. (2026). Retorikai közgazdaságtan? Megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez. Köz-gazdasági Szemle, 73(3), 342–351. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.342
Vékas, L. (2025). Globalizáció és nemzetközi magánjog. Magyar Tudomány, 186(10), 1936–1943. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.8
Williamson, J. (1990). What Washington means by policy reform. In J. Williamson (Ed.), Latin American adjustment: How much has happened? (pp. 7–20). Institute for Interna-tional Economics.
World Bank. (2023). Connecting to compete 2023: Trade logistics in an uncertain global economy – The Logistics Performance Index and its indicators. https://doi.org/10.1596/39760
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
