Vázlat a magyar közgazdaság-tudomány nyolc évtizedéről (1945–2025)
Absztrakt
A tanulmány a magyar közgazdaság-tudomány fejlődésének főbb irányait tekinti át 1945 és 2025 között. A vizsgálat középpontjában két kérdés áll: a nemzetközi tudományos áramlatokhoz való kapcsolódás és a közgazdasági gondolkodás társadalmi hasznossága. Az írás amellett érvel, hogy a magyar közgazdaságtan története szorosan összefonódott az ország politikai és intézményi átalakulásaival. A szocialista tervgazdaság időszakában a marxizmus hivatalos ideológiává vált, ugyanakkor a hazai közgazdasági gondolkodás legmaradandóbb eredményei éppen a rendszer működési zavarainak empirikus elemzéséből, valamint a nemzetközi elméleti irányzatok fokozatos befogadásából születtek. A tanulmány bemutatja továbbá, hogy a rendszerváltozás miként teremtett új lehetőségeket a nemzetközi integrációra, miközben új függőségeket és intézményi feszültségeket is létrehozott. Az elemzés kitér a 2010 utáni időszak sajátosságaira is, különösen az állami szerepvállalás, a kutatásszervezés és a tudományos teljesítmény mérésének kérdéseire. A tanulmány következtetése szerint a magyar közgazdaság-tudomány legfontosabb hagyománya az empirikus megalapozottság, a nemzetközi nyitottság és a mérsékelt, ideológiai szélsőségektől tartózkodó elemző szemlélet fennmaradása.
Hivatkozások
Antal, L. (1985). Gazdaságirányítási és pénzügyi rendszerünk a reform útján. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Antal, L. (2004). Fenntartható-e a fenntartható fejlődés? Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Balassa, B. (1990). Nemzetközi kereskedelem és gazdasági növekedés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Bauer, T. (1981). Tervgazdaság, beruházás, ciklusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Bence, Gy., Kis, J., & Márkus, Gy. (1992). Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? Lukács Archívum. (Az eredeti mű 1972-ben jelent meg.)
Benczes, I. (2020). Válság és válságrendezés az Európai Monetáris Unióban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634543480
Benczes, I. (Ed.). (2023). Economic policies of populist leaders. A Central and East European perspective. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003378884
Berend, T. I. (1999). Terelőúton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában, 1944–1990. Vince Kiadó.
Bod, P. Á. (2014). Nem szokványos gazdaságpolitikák. Akadémiai Kiadó.
Bod, P. Á. (2026). Rendszerek jönnek. Elmúlnak? HVG Rt.
Csaba, L. (2023). A szellem óriásának magányossága. Közgazdasági Szemle, 70(1), 1–22. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.1.1
Csillag, I. (2022). Tetszettünk volna forradalmat csinálni. Kalligram.
Erdős, P. (1974). Adalékok a mai tőkés pénz, a konjunktúraingadozások és a gazdasági válságok elméletéhez (2., javított és átdolgozott kiadás). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Erdős, T. (1972). Gazdasági növekedés a fejlett tőkésországokban. Kossuth Könyvkiadó.
Erdős, T. (1998). Infláció. Akadémiai Kiadó.
Erdős, T. (2003). Fenntartható gazdasági növekedés. Akadémiai Kiadó.
Fenyő, M. (1946). Az elsodort ország. Révai.
Győrffy, D. (2018). Trust and crisis management in the European Union. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-69212-8
Győrffy, D. (2024). A közgazdaságtan művelése Magyarországon. In Győrffy, D., Benczes, I., & Rosta, M. (szerk.), Közgazdaságtan és gazdaságpolitika (17–29. o.). Akadémiai Kiadó.
Halmai, P. (2014). Krízis és növekedés az Európai Unióban. Akadémiai Kiadó.
Halmai, P. (2021). Mélyintegráció. A gazdasági és monetáris unió ökonómiája. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634545569
Halmai, P. (szerk.). (2020). A Közös Agrárpolitika rendszere. Dialóg Campus.
Harsányi, J. (1976). Essays on ethics, social behaviour and scientific explanation. D. Reidel. https://doi.org/10.1007/978-94-010-9327-9
Harsányi, J. (1977). Rational behavior and bargaining equilibrium in games and social situations. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511571756
Heller, F. (1943). A közgazdasági elmélet története. Gergely R. könyvkereskedése.
Horváth, J. (2020). An introduction to the history of economic thought in Central Europe. Springer International. https://doi.org/10.1007/978-3-030-58926-4
Jánossy, F. (1966). A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. Köz-gazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kaase, M., Weninger, A., & Sparschuch, V. (Eds.). (2002). Three social science disciplines in Central and Eastern Europe. GESIS–European Commission–Collegium Budapest.
Kádár, B. (1977). Latin-Amerika gazdasági dilemmái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kornai, J. (1957). A gazdasági vezetés túlzott központosítása. Közgazdasági és Jogi Könyv-kiadó. Angolul: Overcentralization of Economic Administration. Oxford University Press, 1959. (Újranyomva 2023-ban.)
Kornai, J. (1980). A hiány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (Újranyomva 1982-ben.)
Kornai, J. (1992). A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. HVG Kiadó.
Kornai, J. (2000). Tíz évvel a Röpirat angol kiadásának megjelenése után. A szerző önérté-kelése. Közgazdasági Szemle, 47(9), 647–661.
Kornai, J. (2014). Bevezetés A puha költségvetési korlát című kötethez. Közgazdasági Szemle, 61(7-8), 845–897.
Kornai, J. (2017). Látlelet. Tanulmányok a magyar állapotokról. HVG Könyvek.
Kovács, J. M. (szerk.). (2002). A zárva várt Nyugat. Sik Kiadó.
Kovács, J. M. (Ed.). (2022). Communist planning versus rationality: Mathematical econom-ics and central plan in Eastern Europe and China. Bloomsbury Academic. https://doi.org/10.5771/9781793631787
Matyas, A. (1985). History of modern non-Marxian economics: From marginalist revolution through the Keynesian revolution to contemporary monetarist counter-revolution (2nd ed.). Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-349-18005-9_53
Mihályi, P. (2010). A magyar privatizáció enciklopédiája (1–2. kötet). Pannon Egyetemi Kiadó & MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Mihályi, P. (2025). Privatizáció és államosítás Magyarországon (1–4. kötet). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641016
Mihályi, P., & Szelényi, I. (2026). Az egyenlőtlenségek új formái. Magyarország az Orbán-korszakban (2010–2025). TÁRKI.
Nagy, P. T. (2025). Tíz év az úton. Élet és Irodalom, 69(49). https://www.es.hu/cikk/2025-12-05/nagy-peter-tibor/tiz-ev-az-uton.html
Soós, K. A. (1984). Terv, kampány, pénz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Surányi-Unger, T. (1950). Private enterprise and governmental planning: An integration. McGraw-Hill.
Surányi-Unger, T. (1952). Comparative economic systems. McGraw-Hill.
Surányi-Unger, T. (1967). Wirtschaftsphilosophie des 20. Jahrhunderts. G. Fischer Verlag.
Szamuely, L., & Csaba, L. (1998). Rendszerváltozás a közgazdaságtanban – közgazdaságtan a rendszerváltozásban. Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Szelényi, I. (2019). Tanulmányok a posztkommunista kapitalizmusról. Corvina Kiadó.
Szigeti, E., & Mihalik, I. (1981). Fejezetek a marxista–leninista közgazdaságtan történetéből. Kossuth Kiadó.
Tinbergen, J. (1967). Development planning. McGraw-Hill.
Vincze, J. (1996). Van-e magyar út az elméleti közgazdaságtanban? Közgazdasági Szemle, 43(4), 331–335.
Voszka, É. (2017). A tudomány – a politika szolgálóleánya? Adalékok. Külgazdaság, 61(5-6), 8–27. https://doi.org/10.47630/KULG.2017.61.5-6.8
Voszka, É. (2018). Az állami tulajdon pillanatai. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/
Voszka, É. (2019). Elvesztett illúziók. Közgazdasági Szemle, 66(12), 1284–1311. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.12.1284
Voszka, É. (2025). Rendszerváltó tulajdonoscserék Magyarországon, 2010–2025. Közgaz-dasági Szemle, 72(11), 1057–1081. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.11.1057
Wagener, H.-J. (Ed.). (1998). Economic thought in communist and post-communist Europe. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203428788
Wagener, H.-J. (2021). Sozialistische Ökonomie im Spannungsfeld der Modernisierung. Ein ideengeschichtlicher Vergleich DDR–Polen. VS Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-658-35045-1
Zalai, E. (2000). Matematikai közgazdaságtan. A korszerű mikroökonómiai elemzés klasz-szikus és neoklasszikus szemléletű modelljei. KJK–Kerszöv.
