A vállalati kontroll és az abszorpciós képesség kölcsönhatása a hazai vállalatok beszállítói integrációjában
Absztrakt
A tanulmány a multinacionális vállalatok leányvállalati kontrollja és a hazai beszállítók abszorpciós képessége közötti kölcsönhatást vizsgálja egy Magyarországon működő német termelővállalat példáján. A kutatás célja annak feltárása, hogy a magyar beszállítók korlátozott integrációja inkább a leányvállalatok beszerzési autonómiájának hiányából vagy a hazai vállalatok gyengébb technológiai, szervezeti és tudásbeli kapacitásaiból fakad-e. A 2015 és 2019 közötti beszállítói adatok, valamint vállalati és pénzügyi jellemzők alapján elvégzett logisztikus regresszió és a becsült részvételi valószínűség szerinti párosítással (propensity score matching, PSM) elvégzett elemzés kimutatja, hogy a hazai beszállítók átlagosan kisebb méretűek, technológiailag kevésbé fejlettek, valamint alacsonyabb béreket fizetnek, mint külföldi hátterű versenytársaik. Ugyanakkor a külföldi hátterű beszállítók felülreprezentáltak az értékláncban, nagyobb valószínűséggel szállítanak komplexebb termékeket még akkor is, ha technológiai és egyéb vállalati jellemzőik hasonlók a hazai beszállítókéihoz. Eredményeink rámutatnak, hogy a magyar gazdaság duális szerkezetének fennmaradása nem csupán a hazai vállalatok abszorpciós korlátain, hanem a multinacionális vállalatcsoportok irányítási gyakorlatán is múlik. Ezért a gazdaságpolitikai beavatkozásoknak a helyi beszállítók képességfejlesztése mellett a multinacionális cégek mélyebb helyi beágyazódását, illetve a leányvállalatok beszerzési autonómiájának növelését is célszerű ösztönözni.
Hivatkozások
Alfaro, L., & Chen, M. X. (2013). Market reallocation and knowledge spillover: The gains from multinational production (Working Papers, 2013-13). The George Washington University Institute for International Economic Policy. https://api.semanticscholar.org/CorpusID:14512371
Altenburg, T. (2000). Linkages and spillovers between transnational corporations and small and medium-sized enterprises in developing countries: Opportunities and policies (Reports and Working Papers, 5). German Development Institute.
Antalóczy, K., Gáspár, T., & Sass, M. (2021). A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Ma-gyarországon. Közgazdasági Szemle, 68(6), 645–673. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.6.645
Bakács, A., Czakó, V., & Sass, M. (2006). Beszállítók és hálózatosodás: az Electrolux Lehel Kft. példája. Külgazdaság, 50(7–8), 44–59.
Békés, G., Kleinert, J., & Toubal, F. (2006). Spillovers from multinationals to heterogeneous domestic firms: Evidence from Hungary (Working Papers MT-DP, 2006/16). MTA KRTK KTI.
Beugelsdijk, S., & Jindra, B. (2018). Product innovation and decision-making autonomy in subsidiaries of multinational companies. Journal of World Business, 53(4), 529–539. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2018.02.007
Bisztray, M. (2016). The effect of FDI on local suppliers: Evidence from Audi in Hungary (Working Papers MT-DP, 2016/22). MTA KRTK KTI.
Bloom, N., Schankerman, M., & Van Reenen, J. (2013). Identifying technology spillovers and product market rivalry. Econometrica, 81(4), 1347–1393. https://doi.org/10.3982/ECTA9466
Braun, E., & Sebestyén, T. (2025). Szerkezeti változások és függőségek. Magyarország helyzete a globális értékláncokban. Közgazdasági Szemle, 72(9–10), 805–841. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.0.805
Crespo, N., & Fontoura, M. P. (2007). Determinant factors of FDI spillovers – what do we really know? World Development, 35(3), 410–425. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2006.04.001
De Jong, G., van Dut, V., Jindra, B., & Marek, P. (2015). Does country context distance determine subsidiary decision-making autonomy? Theory and evidence from European transition economies. International Business Review, 24(5), 874–889. https://doi.org/10.1016/j.ibusrev.2015.04.003
Eurostat. (2022). Annual enterprise statistics for special aggregates of activities. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sbs_na_sca_r2/default/table
Eurostat. (2025). Enterprises by detailed NACE Rev. 2 activity and special aggregates. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sbs_ovw_act/default/table
Gereffi, G., & Fernandez-Stark, K. (2016). Global value chain analysis: A primer (2nd ed.). https://hdl.handle.net/10161/12488
Görg, H., & Greenaway, D. (2004). Much ado about nothing? Do domestic firms really ben-efit from foreign direct investment? World Bank. http://documents.worldbank.org/curated/en/427101468323055089
Gurály, R. (2024). Made or invented in Hungary? Köz-Gazdaság, 19(2), 36–59. https://doi.org/10.14267/RETP2024.02.03
Halpern, L., & Muraközy, B. (2007). Does distance matter in spillover? Economics of Transi-tion, 15(4), 781–805. https://doi.org/10.1111/j.1468-0351.2007.00308.x
Hegedűs, D., & Vasvári, T. (2020). Hazai vállalatok az értékláncban. Egy feldolgozóipari vállalat beszállítói kapcsolatainak elemzése. Közgazdasági Szemle, 67(12), 1245–1270. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.12.1245
Hewitt-Dundas, N., Andréosso-O’Callaghan, B., Crone, M., & Roper, S. (2005). Knowledge transfers from multinational plants in Ireland: A cross-border comparison of sup-ply-chain linkages. European Urban and Regional Studies, 12(1), 23–43. https://doi.org/10.1177/0969776405048498
Humphrey, J. (2000). Assembler-supplier relations in the auto industry: Globalisation and national development. Competition & Change, 4(3), 245–271. https://doi.org/10.1177/
Humphrey, J. (2004). Upgrading in global value chains. https://doi.org/10.2139/ssrn.908214
Humphrey, J., & Schmitz, H. (2002). How does insertion in global value chains affect up-grading in industrial clusters? Regional Studies, 36(9), 1017–1027. https://doi.org/10.1080/
Hungarian Investment Promotion Agency (2016). Direkt beszállítói kézikönyv. HIPA.
Imbens, G. W., & Wooldridge, J. M. (2009). Recent developments in the econometrics of program evaluation. Journal of Economic Literature, 47(1), 5–86. https://doi.org/10.1257/jel.47.1.5
Jindra, B., Giroud, A., & Scott-Kennel, J. (2009). Subsidiary roles, vertical linkages and economic development: Lessons from transition economies. Journal of World Business, 44(2), 167–179. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2008.05.006
Józsa, V. (2024). Made and/or invented in Hungary? The transformation of the Hungarian investment promotion system from the change of regime to our days with special respect to the VIP cash subsidy system. Tér és Társadalom, 38(1), 56–87. https://doi.org/10.17649/TET.38.1.3529
Kneller, R., & Pisu, M. (2007). Industrial linkages and export spillovers from FDI. The World Economy, 30(1), 105–134. https://doi.org/10.1111/j.1467-9701.2007.00874.x
Központi Statisztikai Hivatal. (2020). Külföldi irányítású vállalkozások Magyarországon, 2018. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kulfleany18.pdf
Lin, P., Liu, Z., & Zhang, Y. (2009). Do Chinese domestic firms benefit from FDI inflow? Evidence of horizontal and vertical spillovers. China Economic Review, 20(4), 677–691. https://doi.org/10.1016/j.chieco.2009.05.010
Lipsey, R. E., & Sjöholm, F. (2004). FDI and wage spillovers in Indonesian manufacturing. Review of World Economics, 140(2), 321–332. https://doi.org/10.1007/BF02663651
Lux, G. (2017). A külföldi működő tőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában. Tér és Társadalom, 31(1), 30–52. https://doi.org/10.17649/tet.31.1.2801
Mészáros, Á. (2010). Újabb lépés a toyotizmus felé? Autóipari beszállítói rendszerek és a válság lehetséges hatásai. Külgazdaság, 54(7-8), 57–75.
Meyer, K. E., & Sinani, E. (2005). Spillovers from foreign direct investment: A meta analysis (Working Paper, No. 59). Copenhagen Business School. https://research-api.cbs.dk/ws/portalfiles/portal/58936901/6540.pdf
Moran, T. H. (2011). Foreign direct investment and development: Launching a second gen-eration of policy research. Peterson Institute for International Economics.
Narula, R., & Driffield, N. (2012). Does FDI cause development? The ambiguity of the evi-dence and why it matters. The European Journal of Development Research, 24, 1–7. https://doi.org/10.1057/ejdr.2011.51
Natsuda, K., Sass, M., & Csonka, L. (2022). Developing a local supply chain network: The case of Magyar Suzuki in Hungary. Acta Oeconomica, 72(4), 531–552. https://doi.org/10.1556/032.2022.00034
Nölke, A., & Vliegenthart, A. (2009). Enlarging the varieties of capitalism: The emergence of dependent market economies in East Central Europe. World Politics, 61(4), 670–702. https://doi.org/10.1017/S0043887109990098
Rosenbaum, P. R., & Rubin, D. B. (1983). The central role of the propensity score in ob-servational studies for causal effects. Biometrika, 70(1), 41–55. https://doi.org/10.1093/biomet/70.1.41
Rugraff, E., & Hansen, M. W. (2011). Multinational corporations and local firms in emerg-ing economies – an introduction. In E. Rugraff & M. W. Hansen (Eds.), Multinational corporations and local firms in emerging economies. Amsterdam University Press.
Sass, M. (2011). The impact of foreign direct investment in business services on the local economy: The case of Hungary. In E. Rugraff & M. W. Hansen (Eds.), Multinational cor-porations and local firms in emerging economies. Amsterdam University Press.
Sass, M., & Szanyi, M. (2004). A hazai cégek és a multinacionális vállalatok közötti beszállí-tói kapcsolatok alakulása. Külgazdaság, 48(9), 4–22.
Scott-Kennel, J., & Enderwick, P. (2005). FDI and inter-firm linkages: Exploring the black box of the investment development path. Transnational Corporations, 14(1), 13–23.
Sebestyén, T., Longauer, D., & Iloskics, Z. (2024). A gazdasági dualitás mérési lehetőségei input-output adatok alapján. Szigma, 55(2-3), 237–266. https://doi.org/10.15170/SZIGMA.55.1239
Szalavetz, A. (2019). Globális értékláncok, szakosodás és feljebb lépés. Magyarországi fel-dolgozóipari leányvállalatok tapasztalatai. Napvilág Kiadó.
Trent, R. J., & Monczka, R. M. (2003). International purchasing and global sourcing: What are the differences? Journal of Supply Chain Management, 39(3), 26–36. https://doi.org/10.1111/j.1745-493X.2003.tb00162.x
Vasvári, T., & Longauer, D. (2025). Spillovers behind the scenes: How runaway productions affect the domestic film industry. Industry and Innovation, 1–23. https://doi.org/10.1080/13662716.2025.2500600
Vasvári, T., Danka, S., & Hauck, Zs. (2019). Termelés és innováció – tanulságok a hazai iparpolitika számára. Közgazdasági Szemle, 66(10), 1031–1055. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.10.1031
Vince, P. (2010). A vállalati beszerzési és értékesítési kapcsolatok rendszere. Közgazdasági Szemle, 48(11), 980–992.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
