Mit árulnak el a házassági preferenciákról szóló felmérések az egyenlőtlenség trendjeiről, és hogyan segítenek a módszerválasztásban?
Absztrakt
Az egymást követő generációk párjainak iskolázottsági eloszlása alapján következtethetünk a homofília változására. Ezek az adatok olyan országok esetében is lehetővé teszik az eltérő jövedelemtermelő képességű csoportok közötti egyenlőtlenség trendjének dokumentálását, amelyekre nem állnak rendelkezésre egyéni vagy háztartási jövedelemadatok. Ehhez azonban olyan módszerek szükségesek, amelyekkel a „vágyak” változását a „házasságpiaci felhozatal” változásától függetlenül tudjuk mérni, vagyis kontrollálni tudunk a házasulandók iskolázottságának generációk közötti megváltozására. Mivel a homofíliára vonatkozó empirikus eredmények – különösen az Egyesült Államok esetében – erősen függnek attól, hogy melyik módszert alkalmazzuk, a módszerválasztás kulcsfontosságú. Tanulmányunkban a módszerválasztáshoz a Pew Research Center 2010-es és 2017-es felméréseit elemezzük, amelyek az amerikaiak deklarált házassági preferenciáiról szólnak. A két naptári évből származó felmérések előnye, hogy segítségükkel a generációs hatásokat az életkorhatásoktól megtisztítva tudjuk mérni. A kapott generációhatás egyrészt megerősít egy korábbi eredményt, miszerint a második világháború után született amerikaiak kinyilvánított preferenciái U alakú trendet követtek. Másrészt alátámasztja egy korábban gyakran használt módszer alkalmazhatóságának korlátozottságát, valamint egy alternatív módszer kedvező empirikus tulajdonságait.
Hivatkozások
Abbott, B., Gallipoli, G., Meghir, C., & Violante, G. L. (2019). Education policy and inter-generational transfers in equilibrium. Journal of Political Economy, 127(6), 2569–2624. https://doi.org/10.1086/702241
Agresti, A., & Coull, B. A. (1998). Approximate is better than “exact” for interval estimation of binomial proportions. The American Statistician, 52(2), 119–126. https://doi.org/10.1080/00031305.1998.10480550
Becker, G. S. (1973). A theory of marriage: Part I. Journal of Political Economy, 81(4), 813–846. https://www.jstor.org/stable/1831130
Biewen, M. (2014). A general decomposition formula with interaction effects. Applied Economics Letters, 21(9), 636–642. https://doi.org/10.1080/13504851.2013.879280
Blossfeld, P., Scherer, S., & Uunk, W. (2024). Editorial on the special issue “Changes in educational homogamy and its consequences”. Comparative Population Studies, 49. https://doi.org/10.12765/CPoS-2024-17
Breen, R., & Salazar, L. (2005). Has increased women’s educational attainment led to greater earnings inequality in the UK? (Working Paper, No. 216). Centro de Estudios Avanzados en Ciencias Sociales.
Breen, R., & Salazar, L. (2011). Educational assortative mating and earnings inequality in the United States. American Journal of Sociology, 117(3), 808–843. https://doi.org/10.1086/661778
Chiappori, P. A., Costa Dias, M., & Meghir, C. (2020). Changes in assortative matching: Theory and evidence for the US (Working Paper, No. 26932). National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w26932
Chiappori, P. A., Costa Dias, M., & Meghir, C. (2021). The measuring of assortativeness in marriage: A comment (Discussion Paper, No. 2316). Cowles Foundation. https:/doi.org/10.2139/ssrn.3975895
Choo, E., & Siow, A. (2006). Who marries whom and why. Journal of Political Economy, 114(1), 175–201. https://doi.org/10.1086/498585
Deming, W. E., & Stephan, F. F. (1940). On a least squares adjustment of a sampled frequency table when the expected marginal totals are known. The Annals of Mathematical Statistics, 11(4), 427–444. https://doi.org/10.1214/aoms/1177731829
Dynarski, S. M. (2003). Does aid matter? Measuring the effect of student aid on college attendance and completion. American Economic Review, 93(1), 279–288. https://doi.org/10.1257/000282803321455287
Eika, L., Mogstad, M., & Zafar, B. (2019). Educational assortative mating and household income inequality. Journal of Political Economy, 127(6), 2795–2835. https://doi.org/10.1086/702018
Erát, D. (2022). Educational assortative mating and its effect on the quality and stability of relationships (Doctoral dissertation). Pécsi Tudományegyetem. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.18400.97287
Goldin, C., & Katz, L. F. (2000). Decreasing (and then increasing) inequality in America: A tale of two half-centuries. In F. Welch (Ed.), The causes and consequences of increasing inequality (pp. 37–82). University of Chicago Press.
Hitsch, G. J., Hortaçsu, A., & Ariely, D. (2010). What makes you click? Mate preferences in online dating. Quantitative Marketing and Economics, 8(4), 393–427. https://doi.org/10.1007/s11129-010-9088-6
Hu, A., & Qian, Z. (2016). Does higher education expansion promote educational homog-amy? Evidence from married couples of the post-80s generation in Shanghai, China. So-cial Science Research, 60, 148–162. https://doi.org/10.1016/j.ssresearch.2016.05.001
Kalmijn, M. (1998). Intermarriage and homogamy: Causes, patterns, trends. Annual Review of Sociology, 24, 395–421. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.24.1.395
Lee, C. F., Potvin, R. H., & Verdieck, M. J. (1974). Interethnic marriage as an index of assim-ilation: The case of Singapore. Social Forces, 53(1), 112–119. https://doi.org/10.2307/2576843
Leesch, J., & Skopek, J. (2023). Decomposing trends in educational homogamy and heterogamy: The case of Ireland. Social Science Research, 110. https://doi.org/10.1016/j.ssresearch.2023.102846
Lichter, D. T., & Qian, Z. (2019). The study of assortative mating: Theory, data, and analysis. In R. Schoen (Ed.), Analytical family demography (pp. 47–68). Springer.
Liu, H., & Lu, J. (2006). Measuring the degree of assortative mating. Economics Letters, 92(3), 317–322. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2006.03.010
Mäenpää, E., & Jalovaara, M. (2015). Achievement replacing ascription? Changes in ho-mogamy in education and social class origins in Finland. Advances in Life Course Re-search, 26, 76–88. https://doi.org/10.1016/j.alcr.2015.09.001
Meyer, M. M. (1980). Generalizing the iterative proportional fitting procedure (Technical Report No. 371). University of Minnesota.
Naszódi, A. (2023). What do surveys say about the historical trend of inequality and the applicability of two table-transformation methods? arXiv. https://doi.org/10.48550/arXiv.2303.05895
Naszódi, A. (2025). New methods for measuring inequality by analyzing assortative mating. Springer. https://link.springer.com/book/9783031982767
Naszódi, A., & Mendonça, F. (2023). A new method for identifying the role of marital preferences at shaping marriage patterns. Journal of Demographic Economics, 1–27. https://doi.org/10.1017/dem.2021.1
Naszódi, A., & Mendonça, F. (2024). Changing educational homogamy: Shifting preferences or evolving educational distribution? Journal of Demographic Economics, 1–29. https://doi.org/10.1017/dem.2022.21
Naszódi, A., & Mendonça, F. (2025). A new method for identifying what Cupid’s invisible hand is doing: Is it spreading color blindness while turning us more picky about spousal education? arXiv. https://doi.org/10.48550/arXiv.2103.06991
Permanyer, I., Garcia, J., & Esteve, A. (2013). The impact of educational homogamy on isolated illiteracy levels. Demography, 50(6), 2209–2225. https://doi.org/10.1007/s13524-013-0228-y
Permanyer, I., Esteve, A., & Garcia, J. (2019). Decomposing patterns of college marital sorting in 118 countries: Structural constraints versus assortative mating. Social Science Research, 83, 102–118. https://doi.org/10.1016/j.ssresearch.2019.06.004
Piketty, T., & Saez, E. (2003). Income inequality in the United States, 1913–1998. The Quarterly Journal of Economics, 118(1), 1–41. https://doi.org/10.1162/00335530360535135
Rosenfeld, M. J. (2008). Racial, educational, and religious endogamy in the United States: A comparative historical perspective. Social Forces, 87(1), 1–32. https://doi.org/10.1353/sof.0.0077
Ruggles, S., Genadek, K., Goeken, R., Grover, J., & Sobek, M. (2017). Integrated Public Use Microdata Series: Version 7.0 [Data set]. University of Minnesota. https://doi.org/10.18128/D010.V7.0
Saez, E., & Zucman, G. (2016). Wealth inequality in the United States since 1913: Evidence from capitalized income tax data. The Quarterly Journal of Economics, 131(2), 519–578. https://doi.org/10.1093/qje/qjw004
Schwartz, C. R., & Mare, R. D. (2005). Trends in educational assortative marriage from 1940 to 2003. Demography, 42(4), 621–646. https://doi.org/10.1353/dem.2005.0036
