Keresletoldali motivációk a hazai háztartások energiahatékonysági beruházásaiban
Absztrakt
A háztartások és a lakosság részéről számos ok támaszthat keresletet az energiahatékonysági beruházásokhoz, ami indokolttá teheti a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Jelen kutatásban arra keressük a választ, hogy melyek lehetnek ezek a motivációs tényezők. A kutatás alapjául egy számítógéppel támogatott, telefonos adatfelvétel szolgált, amely során 20 002 magyar, felnőtt korú lakost kérdeztek meg. A végső mintába 5887-en kerültek be. A kutatás legfontosabb eredménye az, hogy nem lehet meghatározni olyan tényezőcsoportot (mint például a demográfiai tényezők, ingatlanminőségi mutatók, külső tényezők), amely kifejezetten befolyásolná a háztartások energiahatékonysági szándékait. Ezzel szemben egyes csoportokban találhatók olyan tényezők, amelyek szoros kapcsolatban állnak az energiahatékonysági beruházásokkal. Ilyen lehet az ingatlan kora, a háztartásban lévő döntéshozó életkora vagy a környezetvédelemért való tenni akarás. A motivációs tényezőket azonban érdemes tovább kutatni, és jelen kutatást is hasznos lenne kiterjeszteni a már meglévő kutatások és szakirodalom alapján. Ezen mutatók komplex és mély megértése alapul szolgálhat a hazai háztartások viselkedésének megismeréséhez, ami hozzájárulhat szakpolitikai intézkedések célba éréséhez és hasznosításához.*
Hivatkozások
AYRES, I.–RASEMAN, S.–SHIH, A. [2009]: Evidence from Two Large Field Experiments that Peer Comparison Feedback Can Reduce Residential Energy Usage. NBER Working Paper, 15386. https://doi.org/10.3386/w15386.
BALOGH GÁBOR–RIDEG ANDRÁS–SIPOS NORBERT [2020]: A javadalmazási rendszerek hatása a magyarországi kis- és középvállalati szektorban. Közgazdasági Szemle, 67. évf. 12. sz. 1217–1244. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.12.1217.
BARTUS TAMÁS–KISFALUSI DOROTTYA–KOLTAI JÚLIA [2019]: Logisztikus regressziós együtthatók összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 97. évf. 3. sz. 221–240. o. https://doi.org/10.20311/stat2019.3.hu0221.
BENE MÓNIKA–ERTL ANTAL–HORVÁTH ÁRON–MÓNUS GERGELY–SZÉKELY JUDIT [2023]: A magyarországi lakóingatlan-állomány energiaigényének becslése. Hitelintézeti Szemle, 22. évf. 3. sz. 123–151. o. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.3.123.
BÍRÓ-SZIGETI SZILVIA [2011]: Mikro- és kisvállalkozások marketingfeltételeinek vizsgálata az energiamegtakarítás lakossági piacán. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 283 o.
BLOMQVIST, S.–ÖDLUND, L.–ROHDIN, P. [2022]: Understanding energy efficiency decisions in the building sector. A survey of barriers and drivers in Sweden. Cleaner Engineering and Technology, Vol. 9. 100527. https://doi.org/10.1016/j.clet.2022.100527.
BRUCKER BALÁZS–JÓNA LÁSZLÓ–SZEMERÉDI ESZTER [2023]: Fordulat a magyar energiapolitikában? Megjelent: Területi folyamatok Magyarországon, 2021–2023. Területi riport (2). HUN-REN KRTK, Regionális Kutatások Intézete, Budapest, 151–187. o. https://real.mtak.hu/182859/7/Brucker_J%C3%B3na_Szemer%C3%A9di_Fordulat%20a%20magyar%20energiapolitik%C3%A1ban_151_187.pdf.
BUIS, M. L. [2016]: Logistic regression: When can we do what we think we can do? University of Konstanz, Working Paper. http://www.maartenbuis.nl/wp/odds_ratio_3.1.pdf.
CARLSSON-KANYAMA, A.–LINDÉN, A.-L.–ERIKSSON, B. [2005]: Residential energy behaviour: does generation matter? International Journal of Consumer Studies, Vol. 29. No. 3. 239–253. o. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00409.x.
CHAI, K. H.–YEO, C. [2012]: Overcoming energy efficiency barriers through systems approach. A conceptual framework. Energy Policy, Vol. 46. 460–472. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2012.04.012.
COOREMANS, C.–SCHÖNENBERGER, A. [2019]: Energy management: A key driver of energy-efficiency investment? Journal of Cleaner Production, Vol. 230. 264–275. o. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.04.333.
CRISTINO, T. M.–LOTUFO, F. A.–DELINCHANT, B.–WURTZ, F.–FARIA NETO, A. [2021]: A comprehensive review of obstacles and drivers to building energy-saving technologies and their association with research themes, types of buildings, and geographic regions. Renewable and Sustainable Energy Reviews, Vol. 135. 110191. http://dx.doi.org/10.1016/J.RSER.2020.110191.
CZAKÓ, V. [2012]: Evolution of Hungarian residential energy efficiency support programmes: road to and operation under the Green Investment Scheme. Energy Efficiency, Vol. 5. 163–178. o. https://doi.org/10.1007/s12053-011-9135-5.
DELLA VALLE, N.–BERTOLDI, P. [2022]: Promoting Energy Efficiency: Barriers, Societal Needs and Policies. Frontiers in Energy Research, Vol. 9. 804091. https://doi.org/10.3389/fenrg.2021.804091.
DOBI-RÓZSA ANIKÓ–BALACI, ADRIAN [2023]: A háztartások energiahatékonysági beruházásai finanszírozásának keresletoldali korlátai: Regionális áttekintés. Gazdaság és Pénzügy, 10. évf. 4. sz. 361–390. o. https://doi.org/10.33926/gp.2023.4.3.
EB [2019]: Európai zöld megállapodás. Európai Bizottság, Brüsszel, https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu.
ESTACHE, A.–KAUFMANN, M. [2011]: Theory and evidence on the economics of energy efficiency. Lessons for the Belgian building sector. Reflections and Perspectives of Economic Life, Vol. 50. No. 3. 133–148. o. https://doi.org/10.3917/rpve.503.0133.
EUROSTAT ]2023]: Inability to keep home adequately warm. EU-SILC survey. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/ilc_mdes01/default/bar?lang=en.
EUROSTAT [2024]: Energy Consuption in households. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_consumption_in_households&oldid=599849.
GRAM-HANSSEN, K. [2014]: Retrofitting owner-occupied housing: remember the people. Building Research & Information, Vol. 42. No. 4. 393–397. o. https://doi.org/10.1080/09613218.2014.911572.
HAJNAL GÁBOR–PALICZ ALEXANDR MAXIM–WINKLER SÁNDOR [2022]: Az energetikai minősítés hatása a kínálati lakásárakra és hitelkamatokra. Hitelintézeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 29–56. o. DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.29.
HORVÁTH ÁRON–KISS HUBERT JÁNOS–MCLEAN ALIZ [2013]: Hat-e a lakóingatlanok ára az energiahatékonyságra. Közgazdasági Szemle, 60. évf. 9. sz. 1025–1042. o.
KEMPTON, W.–DARLEY, J. M.–STERN, P. C. [1992]: Psychological research for the new energy problems: strategies and opportunities. American Psychologist, Vol. 47. 1213–1223. o.
KSH [2022a]: Népszámlálási adatbázis, 2022. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://nepszamlalas2022.ksh.hu/.
KSH [2022b]: Fogyasztás színvonala, szerkezete. Az egy főre jutó éves kiadások részletezése COICOP-csoportosítás, régió és településtípus szerint. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0050.html.
KSH [2022c]: A háztartások életszínvonala, 2022. Fogalomtár. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinvm.pdf.
KSH [2022d]: Statisztikai összefoglaló táblák (STADAT). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/.
KSH [2023]: Energiagazdálkodás. 6.1.1.6. Végső energiafelhasználás. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/ene/hu/ene0006.html.
LINDKVIST, C.–KARLSSON, A.–SØRNES, K.–WYCKMANS, A. [2014]: Barriers and challenges in nZEB projects in Sweden and Norway. Energy Procedica, Vol. 58. 199–206. o. https://doi.org/10.1016/j.egypro.2014.10.429.
MAHAPATRA, K.–GUSTAVSSON, L. [2008]: An adopter-centric approach to analyze the diffusion patterns of innovative residential heating systems in Sweden. Energy Policy, Vol. 36. 577–590. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2007.10.006.
MEKH [2022]: EKR Hitelesített Energiamegtakarítások Piacmonitoring jelentése, 2022. 3. negyedév. Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, Budapest, https://static1.squarespace.com/static/5d63affc1ac7d1000158fdb0/t/63849aff18c7ff25f51bc7fa/1669634820886/EKR_MEKH_HUPX_piacmonitoring+riport_1116_FINAL_formatted.pdf.
NAIR, G.–GUSTAVSSON, L.–MAHAPATRA, K. [2010]: Factors influencing energy efficiency investments in existing Swedish residential buildings. Energy Policy, Vol. 38. No. 6, 2956–2963. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2010.01.033.
ODYSSEE-MURE [2024]: Hungary energy efficiency & Trends policies. Hungary profile. Odyssee-Mure Projekt, https://www.odyssee-mure.eu/publications/efficiency-trends-policies-profiles/hungary.html.
OHENE, E.–CHAN, A. P.–DARKO, A. [2022]: Priorizing barriers and developing mitigation strategies toward net-zero carbon building sector. Building and Environment, Vol. 223. 109437. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2022.109437.
PERSSON, J.–GRÖNKVIST, S. [2015]: Drivers for and barriers to low-energy buildings in Sweden. Journal of Cleaner Production, Vol. 109. 296–304. o. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.09.094.
PIAO, X.–MANAGI, S. [2023]: Household energy-saving behavior, its consumption, and life satisfaction in 37 countries. Scientific Reports, Vol. 13. No. 1. 1382. https://doi.org/10.1038/s41598-023-28368-8.
SANSTAD, A. H.–BLUMSTEIN, C.–STOFT, S. E. [1995]: How high are option values in energy-efficiency investments? Energy Policy, Vol. 23. No. 9. 739–743. o. https://doi.org/10.1016/0301-4215(95)00065-q.
VEDRES PÉTER–RINGHOFFER ÖRS ISTVÁN [2022]: Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer költségeinek előrejelzése. Közgazdasági Szemle, 69. évf. 5. sz. 597–624. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2022.5.597.
WEINER CSABA–SZÉP TEKLA [2021]: Még egyszer a lakossági hatósági energiaárakról. Egy hungarikum átfogó hatáselemzése. Közgazdasági Szemle, 68. évf. 12. sz. 1276–1314. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.12.1276.
WENDT, D.–TYSON, G. [2018]: Diagnostic accuracy in Australian psychologists: Impact of experience and endorsement on the anchoring effect. Australian Psychologist, Vol. 53. No. 3. 236–242. o. https://doi.org/10.1111/ap.12311.
YATES, S. M.–ARONSON, E. [1983]: A social psychological perspective on energy conservation in residential buildings. American Psychologist, Vol. 38. No. 4. 435–444. o. https://doi.org/10.1037/0003-066X.38.4.435.
YORK, R.–MCGEE, J. A. [2015]: Understanding the Jevons paradox. Environmental Sociology, Vol. 2. No. 1. 77–87. o. https://doi.org/10.1080/23251042.2015.1106060.
