A pénzügyi instrumentumok új számviteli standardja a Covid árnyékában

Absztrakt

Tanulmányunkban a 2018-ban bevezetett új számviteli standard (IFRS 9) implementálásának
eredményét kívánjuk elemezni a nem teljesítő kintlévőségek arányán keresztül,
valamint az arra ható tényezőket vizsgáljuk 177 európai bank negyedévenkénti adatain
keresztül a 2017 negyedik negyedévétől 2022 első negyedévéig terjedő időszakban.
A nem teljesítő kintlévőségek arányát befolyásoló tényezők között a Covid-időszak, az
értékvesztési kosarak közötti átsorolások, illetve a költséghatékonyság hatásait elemezzük.
Vizsgálatunk eredményeképpen megállapítjuk, hogy a Covid-időszak banki szabályozásai,
az IFRS 9 szabályai szerinti kosarak közötti átsorolások szignifikáns negatív
kapcsolatban állnak a nem teljesítő kintlévőségek arányával, míg a költség–jövedelem
arány pozitív hatással van a nem teljesítő hitelek arányára. Eredményeink alapján
arra a következtetésre jutunk, hogy a bankfelügyeleti, jegybanki ajánlások, továbbá az
IFRS 9 implementálása sikeres volt a vírushelyzet alatt, és segíti a bankokat a világjárvány
(és a háború) utáni időszakban a nem teljesítő állomány megfelelő kezelésében.