A közérdekű újságírás és a magá nélet védelme az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában

Kritikai értékelés

Absztrakt

Az elmúlt két évtizedben jelentősen bővült az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata a magánélethez való jog és a szólásszabadság ütközéseivel kapcsolatos ügyekben. A ‘közérdek’ – és ezt kiegészítve a ‘közszereplői’ státus – kategóriája képezi a Bíróság vonatkozó joggyakorlatának alapját. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy az esetjog alapján miként határozhatók meg e bizonytalan tartalmú fogalmak körvonalai, és milyen problémákat okoz a Bíróság ezzel kapcsolatos megközelítése. A tanulmány következtetése szerint a Bíróság által alkalmazott közérdek kategóriája túlzottan tág, és jelen formájában nem szolgál megfelelő kritériumként a magánélethez való jog határainak megállapításához. A magánélethez való jog erőteljesebb védelmére lenne szükség, különösen olyan esetekben, ahol nem állapítható meg egyértelműen a szóban forgó információ kapcsolódása valamely fontos közügyhöz. A közszereplő kategóriája ezekben az ügyekben egyáltalán nem segíti a szólásszabadság határainak kijelölését. Egyrészt nem (vagy legalábbis nem a szükséges mértékben) veszi figyelembe azt, hogy az e kategóriába sorolható személyeknek is van magánélethez való joguk, másrészt a politikusok és a hírességek egyaránt közszereplőként kezelése aláássa a demokratikus igazolást, amely egyébként a szólásszabadság fokozott védelmét a valóban közügyekkel összefüggő kérdésekre tartaná fenn, harmadrészt a közszereplők és a nem közszereplők közötti elhatárolás nem tud mit kezdeni azzal az esettel, amikor magánszemély a közügy érintettje.