A platformok önszabályozásának strukturális korlátai: a kellő gondosság alapú emberi jogi átvilágítás bírálata a közösségi média irányítási keretrendszerében

Absztrakt

Jelen tanulmány a közösségi média platformok önszabályozásának strukturális korlátait vizsgálja a kortárs üzleti és emberi jogi keretrendszer keretein belül. Noha a nagy platformok formálisan beágyazzák az emberi jogi kötelezettségvállalásaikat az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelve, az OECD irányelvek és olyan ágazatspecifikus kezdeményezések, mint a Global Network Initiative keretében, azonban ezeknek a gyakorlati hatékonysága továbbra is vitatott. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a platform-alapú emberi jogi kormányzás strukturálisan korlátozott az önkéntes megfelelés logikája által, amely az eljárási összehangolást és a hírnév legitimitását részesíti előnyben a bizonyítható emberi jogi eredményekkel szemben.

Módszertani szempontból a tanulmány egy kvalitatív, doktrinális-normatív kutatási módszertant fejleszt ki és alkalmaz, egy összehasonlító analitikus mátrixot, amely strukturált dokumentumelemzést ötvöz összehasonlító jogi értékeléssel. Az elemzés alapja a nyilvánosan elérhető vállalati emberi jogi politikák, kötelezettségvállalások, átláthatósági jelentések és kapcsolódó irányítási dokumentumok szisztematikus vizsgálata, amelyeket a kiválasztott közösségi média platformok tettek közzé. A mátrixot három domináns platformra – Meta, Google és TikTok – alkalmazza, a nyilvánosan elérhető irányítási dokumentumok, felügyeleti mechanizmusok és a legújabb szabályozási fejlemények alapján.

Az eredmények egy következetes mintát mutatnak: míg a platformok kifinomult emberi jogi politikákat és átvilágítási folyamatokat fogalmaznak meg, jelentős hiányosságok mutatkoznak a hatások enyhítésében, az elszámoltathatóságban és a jogorvoslathoz való hozzáférésben. A közelmúltbeli szabályozási fordulatok és a végrehajtási eljárások tovább érzékeltetik a önkéntes biztosítékok törékenységét. A tanulmány érvelése szerint, az EU átállása a nem kötelező érvényű jogi elvárásokról a kötelező érvényű átvilágítási, gondossági kötelezettségekre (due diligence) a vállalati emberi jogi irányítás strukturális átalakítását jelenti, amely a jóhírnév védelmére alapozott elszámoltathatóságot végrehajtható jogi felelősséggé alakítja át.