Az 1874. évi vasúttörvény megalkotásához vezető út és a veszélyes üzemi felelősség tételes jogi kezdetei
Absztrakt
A modern magyar veszélyes üzemi felelősség kialakulása szorosan kapcsolódik a vasút megjelenéséhez, amely új típusú technikai és társadalmi kockázatokat teremtett és egyre sürgetőbbé tette az objektív alapú felelősség szabályozását. Bár a reformkor felszámolta a feudális szokásjogot, de a magánjogi kodifikáció meghiúsult, így a fejlődést a neoabszolutizmus idejében ideiglenesen az osztrák ABGB határozta meg, amely bár nem kívánt, idegen jogként volt jelen, mégis képes volt betölteni az átmeneti kodifikációs űrt. A veszélyes üzemek felelősségi szabályainak önálló hazai kidolgozása csak a kiegyezés után kezdődhetett el, amikor a vasúti balesetek és a társadalmi nyomás együttes hatására megszületett a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés miatti felelősségről szóló 1874. évi XVIII. törvény. Ez a vasúti felelősségi törvény – a porosz és osztrák minták alapján – három szűk kimentési ok mellett vezette be a veszélyes üzemi felelősséget, és mintegy 80 éven át irányadóvá vált más veszélyes üzemek vonatkozásában is. Bár a törvény rövid és általános volt, ez tette lehetővé a bíróságok számára a felelősségi rendszer rugalmas, jogfejlesztő alkalmazását, különösen a dologi károk és a kimentési okok tartalmának kialakítása vonatkozásában. Így a vasúttörvény nemcsak a bírói gyakorlatban kapott kitüntetett szerepet, hanem megalapozta a veszélyes üzemi felelősség modern, máig érvényesülő alapjait.
Hivatkozások
Balogh, Judit: A magánjog átalakításának 1848-as kísérlete és az osztrák jog uralma. Jogtudományi Közlöny, 1999/10.
Balogh, Judit: A neoabszolutizmus időszakának bíróságszervezési törekvései. In: Birher Nándor – Miskolczi-Bodnár Péter – Nagy Péter – Tóth J. Zoltán (szerk.): Studia in honorem István Stipta. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2022.
Balogh, Judit: Az osztrák magánjog hatása a magyarországi kodifikációra a XIX. században. Publicationes Universitatis Miskolcinensis sectio juridica et politica, 1997.
Beck, Salamon: A vétlen felelősségi gondolat újabb gyakorlatunkban. Polgári Jog, 1938/9.
Bódiné Beliznai, Kinga: Die Judexcurialkonferenz und die Provisorischen Justizregeln 1861. Beiträge zur Rechtsgeschichte Österreichs, 2022/1. 6. https://doi.org/10.1553/BRGOE2022-1s5
Dezső, Gyula: Az objectiv kártérítés tana. Budapest, Grill, 1917.
Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 2. rész. A Jog, 1886/25.
Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 3. rész. A Jog, 1886/28.
Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 4. rész A Jog, 1886/30.
Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 5. rész. A Jog, 1886/32.
Dobai, Viktor: A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. (1874: XVIII. tc.). 6. rész. A Jog, 1886/38.
Eörsi, Gyula: Kártérítés jogellenes magatartásért. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvek, 1958.
Exner, Adolf: Der Begriff der Höheren Gewalt (vis major) im römischen und heutigen Verkehrsrecht. Wien, Höldner, 1883. 80.
Fazekas, Oszkár: A vaspályaüzem fogalma. Jogtudományi Közlöny, 1903/35.
Földi, András – Hamza, Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.
Ginyovszky, József (szerk.): Az osztrák polgári törvénykönyv hatásában a magyar magánjogra: Szladits Károly előadásainak jegyzete. Budapest, Radó Ny., 1932.
Grosschmid, Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I. kötet. Budapest, Athenaeum, 1898.
Grosschmid, Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, Athenaeum, 1905.
Helle, Károly: Az erőhatalom (vis major) fogalma a római és a mai jogban. Kecskemét, Fekete Mihály Bizománya, 1896.
Homoki-Nagy, Mária: A magyar magánjog kodifikációja a 19. században. Jogtörténeti Szemle, 2004/1.
Homoky-Nagy, Mária: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv és a kiegyezés. Jogtörténeti Szemle, 2007/3.
Horváth, Ferenc: Az abszolutizmus korának neves vasútépítői (1850–1867). Sínek világa, 2007/3–4.
Horváth, Ferenc: Hazai és külföldi vasúti balesetek (1846–1975). Budapest, Közlekedési Dokumentációs Rt., 1995. 12.
Istvánffy, László: A részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében. Magyar Jogi Szemle, 1936/1.
Képessy, Imre: Az Országbírói értekezlet története és öröksége. Doktori értekezés. Budapest, ELTE, 2023. 41. https://doi.org/10.15476/ELTE.2023.087
Képessy, Imre: Az út a kiegyezéshez. Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta juridica et politica, 2019/1.
Kőhidi, Ákos: Az elháríthatatlanság fogalmának relativizálódása a magyar polgári jogban. In: Kőhidi Ákos – Keserű Barna Arnold (szerk.): Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Győr, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., 2015.
Landi, Balázs: A jogellenesség eszme-és forrástörténete a magyar magánjogban. Budapest, Szent István Társulat, 2021.
Mádl Ferenc: A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének történetében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964.
Marton, Géza: A polgári jogi felelősség. Budapest, Triorg Kft. 1993.
Marton, Géza: Kártérítési kötelmek jogellenes magatartásból. In: Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. IV. kötet. Kötelmi jog különös rész. Budapest, Grill Károly, 1942.
Mezey, Barna: „Törvények s törvényszékek javításának gondja” (A felsőbíráskodás szervezetének átalakítása a 18. században). Jogtörténeti Szemle, 2017/1–2.
Miklós, Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története. Vác, Kapisztrán nyomda, 1937.
P. Szabó, Béla: Europäische Impulse in der Entwicklung der Rechtskultur im Karpatenbecken. In: Barna Mezey (szerk.): Ausgewählte Studien. Budapest, Gondolat, 2023.
Papp, László: A rendes bírósági szervezet változásai Magyarországon 1849-1861 között. Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta Juridica et Politica, 2014/1.
Reinitz, József: A vaspálya által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősség (1874. évi XVIII. t.cz.) alapoka. Ügyvédek Lapja, 1887/50.
Reinitz, József: A vaspálya felelőssége. (Válasz dr. Róth Pál jogászegyleti előadására) Jogtudományi Közlöny, 1898/7.
Róth, Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 1898/5. 35.Pólay, Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Acta Juridica et Politica, Szeged, 1976.
Röll, Freiherr von: Enzyklopädie des Eisenbahnwesens. 4. Band. Berlin–Wien, 1913.
Schwarz, Gusztáv: Újabb magánjogi fejtegetések. Budapest, Politzer Zsigmond és fia kiadása, 1901.
Stiller, Mór: A vasutak kártérítési felelőssége. Beszéd melyet, mint indítványozó Dr. Stiller Mór ügyvéd az első magyar jogászgyűlésen Pesten 1870. sept. 27-én tartott. Pest, Rudnyánszky A., 1871.
Szabad, György: Az önkényuralom kora (1849–1867). Az önkényuralom válsága (1859–1861). In: Kovács Endre – Katus László (szerk.): Magyarország története. 1848–1890. 1. kötet. Budapest, Akadémia Kiadó, 1987.
Szalay, László: Codificatio. Budapesti Szemle, 1840/1.
Szinnyei, József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1906.
Szladits, Károly (szerk.): Magyar magánjog, I. kötet Általános rész, személyi jog. Budapest, Grill Károly, 1938.
Szladits, Károly: A magyar magánjog vázlata. II. kötet. Budapest, Grill, 1935.
Szladits, Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról. Magyar Jogászegyleti Értekezések, XXXVII. kötet 1. füzet, 1908/284.
Szladits, Károly: Erdély-részi magánjog. Gazdasági Jog, 1940/8.
Szladits, Károly: Vétőképesség I–III. rész. Jogtudományi Közlöny, 1907/1.
Szladits, Károly: Vétőképesség I. rész. Jogtudományi Közlöny, 1907/1.
Szladits, Károly: Vétőképesség III. rész. Jogtudományi Közlöny, 1907/7.
Török, Emil: A vasutak kártérítési felelőssége személyi baleseteknél. Írta és a Budapesti Ügyvédi Körben 1898. január 20-án felolvasta. Márkus Samu Könyvnyomdája, 1898.
Unger, Joseph: Handeln auf eigene Gefahr; ein Beitrag zur Lehre vom Schadenersatz. Jena, Verlag von Gustav Fischer, 1893.
Veress, Emőd: Kilenc évtized – az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv Erdélyben. In: Veress Emőd (szerk.): Ad salutem civium inventas esse leges: Tisztelgő kötet Vékás Lajos 80. születésnapjára. Kolozsvár, Forum Iuris Könyvkiadó, 2019.
Visegrády, József: A közlekedésügy, mint közfeladat és a vasút-autó kérdés. Budapest, Szerző saját kiadása, 1936.
Vörös, Zoltán: Az új vasúti üzletszabályzat (V.Ü.SZ.). Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1909/135.
Wenczel, Gusztáv: A magyar és erdélyi magánjog rendszere. Királyi magyar egyetemi nyomda, 1864.
Zaicsek, Károly: A határozatok joghatásai. XXVI. fejezet. In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III. Budapest, HVG-ORAC, 2018.
Zlinszky, Imre: A magyar magánjog mai érvényében. 7. kiadás. Budapest, Franklin, 1894.
Zlinszky, Imre: A vaspályák felelőssége és kártérítési kötelezettsége. Jogtudományi Közlöny, 1874/17.
Zlinszky, János: Ungarn. In: Helmut Coing (szerk.): Handbuch der Quellen und Literatur der neueren europäischen Privatrechtsgeschichte, Band III Teilband II. München, C. H. Beck, 1982.
Zsigmond, Gábor: Magánérdek és közérdek. Közlekedésfejlesztés a dualizmus idején. Rubicon, 2022/3–4.
Copyright (c) 2026 Tímea Mireisz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
