Fogyasztói jogok a minőség védelmében – avagy a több mégis kevesebb?

Andrea Gyulai-Schmidt

doi:10.69695/ias.2025.1.09

Gyulai-Schmidt Andrea Pázmány Péter Katolikus Egyetem

DOI: https://doi.org/10.69695/ias.2025.1.09

Kulcsszavak: fogyasztóvédelem, hibás teljesítés, javításhoz való jog, szavatosság és jótállás, zöld átállás

Absztrakt

A polgári jog szenzibilis alanya a fogyasztó, aki nem csak az információhiány miatt szorul jogi védelemre, de azért is, mert egy a rovására megvalósuló hibás teljesítés elhárítása érdekében rendszeresen híján van a megfelelő jogi szakismeretnek, valamint nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal és anyagi háttérrel sem egy a vállalkozással szembeni jogvita kezdeményezéséhez, valamint annak sikeres lefolytatásához. A fogyasztóval szemben megvalósuló hibás teljesítés jogkövetkezményeire összpontosítva megállapítható, hogy az utóbbi években született uniós irányelvek hatására a hatályos Ptk. és kapcsolódó kormányrendeletei egyre több jogi reparációs eszközt újra értelmeztek, így a kellék- és termékszavatosság, valamint a jótállás körében is egyre sűrűsödik a módosuló szabályanyag.

Fő célkitűzés, hogy a fogyasztók a hibás termékek vonatkozásában minél hatékonyabban érvényesíthessék a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó elsődleges igényüket. Újabban a zöld átállás jegyében az uniós jogalkotó egyre inkább a javítást preferálja, és ennek elfogadására ösztönzi a 2024 nyarán elfogadott javításhoz való jogról szóló (EU) 2024/1799 irányelvében a fogyasztót is. Bővülő lehetőségeit tekintve, a fogyasztó első látásra irigylésre méltó helyzetben van. Mégis az egyre bonyolultabbá váló, folyton módosuló intézkedések hálójában a fogyasztó tanácstalanná válhat, amit a vállalkozások vagy a gyártók könnyen arra használhatnak, hogy a reparációs eszközök közötti választás jogát magukhoz vonják. Mindez a jogvédelem hatékonyságát nem kívánt módon gyengítheti.

Hivatkozások

Arató, László: Kettős átállás előtt az EU: digitalizáció és zöldítés. Szabad Európa, 2022. június 30. https://www.szabadeuropa.hu/a/kettos-atallas-elott-az-eu-digitalizacio-es-zoldites/31922715.html.
Augenhofer, Susanne – Küter, Rebecca: Recht auf oder Pflicht zur Reparatur? Verbraucher und Recht, Vol. 38., No. 7. (2023)
Bergendi-Rácz Diána: A kellékszavatossági jog a Ptk.-ban és a Bécsi Vételi Egyezményben. Polgári Jog, 2022/1–2.
Brönneke, Tobias: Verbraucher- und Umweltpolitik – Konvergenz oder Divergenz der Ziele? Verbraucher und Recht, Vol. 32., No. 6. (2017)
Fazekas, Judit: Fogyasztóvédelmi jog 2.0. Budapest, Gondolat, 2022.
Gyulai-Schmidt, Andrea: A fenntarthatósági eszme fejlődése és stratégiai szempontként való kiteljesedése az európai közbeszerzésekben. Iustum Aequum Salutare, 2024/1.
Hülskötter, Tim: Auswirkungen der Pflicht zur Reparatur auf das Verhältnis von Umwelt- und Verbraucherschutz im Europäischen Verbrauchervertragsrecht: Die neue Abwägung zwischen drei Polen. Verbraucher und Recht, Vol. 39., No. 4. (2024)
Kemenes, István: 2. Kellékszavatosság, Ptk. 6:159. §-ához, 2. A kellékszavatossági jogok. In: Gárdos, Péter – Vékás, Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, Wolters Kluwer, 2021.
Tonner, Klaus: Green Deal und Verbraucherrecht: das Recht auf Reparatur. Verbraucher und Recht, Vol. 38., No. 7. (2023)
Tonner, Klaus: Mehr Nachhaltigkeit im Verbraucherrecht – die Vorschläge der EU-Kommission zur Umsetzung des Aktionsplans für die Kreislaufwirtschaft. Verbraucher und Recht, Vol. 37., No. 9. (2022)
Vágási, Mária: A fenntartható fogyasztás és a környezettudatos fogyasztói magatartás. MarketingMenedzsment, 2000/6.
Vékás, Lajos: Az uniós fogyasztói szerződési jog megújítása és az új irányelvek átültetése. Magyar Jog, 2021/2.