Mesterségesintelligencia-jártasság
Absztrakt
A médiaműveltség és a mesterséges intelligencia műveltség a 21. század alapvető készségei. Nélkülözhetetlenek az oktatásban, a munkaerőpiacon és a digitális állampolgárság szempontjából is. Ezért kiemelten fontos a készségek pontos definiálása, a használati keretek kijelölése, s a mérési eszközök kialakítása, valamint megismertetése a szakmai közönséggel. A tanulmány ehhez kapcsolódóan három fő területre fókuszál. Elsőként a médiaműveltség és a mesterséges intelligencia műveltség kapcsolatát mutatja be. Majd ezt követően a mesterséges intelligencia műveltség keretrendszerét ismerteti a felsőoktatás vonatkozásában. Záráskén pedig bemutatja a mesterséges intelligencia műveltség mérésére alkalmas eszközöket. A tanulmány ennek megfelelően először az UNESCO digitális készségek keretrendszerét mutatja be. A médiaműveltség után a tanulmány a mesterséges intelligencia műveltség kérdését tárgyalja. A mesterséges intelligencia műveltséget többféleképpen értelmezték és definiálták. Ng és munkatársai négy fő területet azonosítottak: a mesterséges intelligencia ismeretét és megértését, a mesterséges intelligencia használatának és alkalmazásának képességeit, a mesterséges intelligencia értékelésének és létrehozásának képességét, valamint az etikai szempontok. Ezt követően a tanulmány az UNESCO AI Literacy for Students keretrendszerét mutatja be, mely 12 kompetenciát vázol fel négy dimenzióban, az emberközpontú gondolkodás, az etika az MI-ban, MI-technikák és alkalmazások, valamint MI-rendszertervezés. Ezek a kompetenciák a fejlődés három szintjét ölelik fel: a megértés, az alkalmazás és az alkotás szintjeit. A tanulmány harmadik nagy egységében a rendelkezésünkre álló mérőeszközöket mutatjuk be az AI Literacy szemszögéből.
Hivatkozások
AI competency framework for students. UNESCO 2024. https://doi.org/10.54675/JKJB9835
AI competency framework for teachers. UNESCO, 2024. https://doi.org/10.54675/ZJTE2084
Andok, Mónika: Digitális média konvergencia – konvergens médiajártasságok. In: Hulyák-Tomesz Tímea (szerk.): Generációs kérdések a kommunikációskészségfejlesztésben. (A kommunikáció oktatása 11.) Budapest, Hungarovox, 2016.
Andok, Mónika: Kommunikációs kompetencia–médiajártasság. Koncepcionális különbségek, készségbeli hasonlóságok. In: H. Tomesz Tímea – H. Varga Gyula (szerk.): Kommunikációs készségfejlesztés a pedagógiai munkában. Budapest, Hungarovox, 2019.
Annapureddy, Ravinithesh – Fornaroli, Alessandro – Gatica-Perez, Daniel: Generative AI literacy: Twelve defining competencies. Digital Government: Research and Practice, Vol. 6., No. 1. (2025) https://doi.org/10.1145/3685680
Bewersdorff, Arne – Hornberger, Marie – Nerdel, Claudia – Schiff, Daniel S.: AI advocates and cautious critics: How AI attitudes, AI interest, use of AI, and AI literacy build university students' AI self-efficacy. Computers and Education: Artificial Intelligence, Vol. 8. (2025) https://doi.org/10.1016/j.caeai.2024.100340
Carolus, Astrid – Koch, Martin – Straka, Samantha – Latoschik, Marc Erich – Wienrich, Carolin: MAILS-Meta AI literacy scale: Development and testing of an AI literacy questionnaire based on well-founded competency models and psychological change-and meta-competencies. Computers in Human Behavior: Artificial Humans, Vol. 1., No. 2. (2023) 100014. https://doi.org/10.1016/j.chbah.2023.100014
Cassidy, S. – Eachus, P.: Developing the computer user self-efficacy (CUSE) scale: Investigating the relationship between computer self-efficacy, gender and experience with computers. Journal of Educational Computing Research, Vol. 26., No. 2. (2002) https://doi.org/10.2190/JGJR-0KVL-HRF7-GCNV
Çelebi, Celalettin – Yılmaz, Faith – Demir, Uğur – Karakuş, Ferhat: Artificial intelligence literacy: An adaptation study. Instructional Technology and Lifelong Learning, Vol. 4., No. 2. (2023).
Csepeli, György: Ember 2.0: A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Budapest, Kossuth, 2020.
Hornberger, Marie – Bewersdorff, Arne – Nerdel, Claudia: What do university students know about Artificial Intelligence? Development and validation of an AI literacy test. Computers and Education: Artificial Intelligence, Vol. 5. (2023) 100165. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2023.100165
Lameras, Petros – Arnab, Sylvester: Power to the teachers: an exploratory review on artificial intelligence in education. Information, Vol. 13., No. 1. (2021) https://doi.org/10.3390/info13010014
Lintner, Tomás: A systematic review of AI literacy scales. npj Science of Learning, Vol. 9., No. 1. (2024) https://doi.org/10.1038/s41539-024-00264-4
Livingstone, Sonia: Media literacy and the challenge of new information and communication technologies. The Communication Review, Vol. 7., No. 1. (2004) https://doi.org/10.1080/10714420490280152
Long, Duri – Magerko, Brian: What is AI literacy? Competencies and design considerations. In: Proceedings of the 2020 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems. 2020. https://doi.org/10.1145/3313831.3376727
Minsky, Marvin: Society of mind. Simon and Schuster, 1988. https://doi.org/10.21236/ADA200313
Nagy, Krisztina: Műveltség, média, szabályozás: a médiaműveltség médiapolitikai jelentősége és szabályozási keretei. Budapest, Gondolat, 2018.
Newell, Allen – Simon, Herbert A.: Computer science as empirical inquiry: symbols and search. Communications of the ACM, Vol. 19., No. 3. (1976) https://doi.org/10.1145/360018.360022
Ng, Davy Tsz Kit – Lok, Leung Jac Ka – Chu, Samuel Kai Wah – Qiao, Maggie Shen: Conceptualizing AI literacy: An exploratory review. Computers and Education: Artificial Intelligence, Vol. 2. (2021) 100041. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2021.100041
Ozmen Garibay, Ozlem– Winslow, Brent – Andolina, Salvatore – Antona, Margherita – Bodenschatz, Anja – Coursaris Constantinos et al.: Six Human-Centered Artificial Intelligence Grand Challenges. International Journal of Human–Computer Interaction, Vol. 39., No. 3. (2023) https://doi.org/10.1080/10447318.2022.2153320
Park, Yuhyun: 8 digital skills we must teach our children. World Economic Forum, 2016. https://www.weforum.org/agenda/2016/06/8-digital-skills-we-must-teach-our-children/
Potter, James W.: Médiaműveltség. Budapest, Wolters Kluwer, 2015.
Szőke-Milinte, Enikő: Információ–Média (tudatosság)–Műveltség. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2020.
Wang, Bingcheng – Rau, Pei-Luen Patrick – Yuan, Tianyi: Measuring user competence in using artificial intelligence: validity and reliability of artificial intelligence literacy scale. Behaviour & information technology, Vol. 42., No. 9. (2023) https://doi.org/10.1080/0144929X.2022.2072768
Wang, Pei: On defining artificial intelligence. Journal of Artificial General Intelligence, Vol. 10., No. 2. (2019) https://doi.org/10.2478/jagi-2019-0002
Wilson, Carolyne et. al.: Media and Information Literacy. Curriculum for Teachers. Paris, UNESCO, 2011.
Copyright (c) 2025 Mónika Andok
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
