A mesterséges intelligencia szólásszabadsága és tartalommoderálási gyakorlata a közösségi médiában a DSA és az MI rendelet vonatkozásában
Absztrakt
A tanulmány rövid a mesterséges intelligencia rövid ismertetése után bemutatja, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezik-e szólásszabadsággal vagy ez csak a tulajdonos gazdasági társaságoknak áll rendelkezésére. Mindez azért fontos, hogy a mesterséges intelligenciát önálló szereplőnek tekinthetjük-e jogilag a közösségi médiában zajló tartalommoderáció kapcsán, amely a tanulmány második fő kérdéskörét jelenti. Itt bemutatásra kerülnek a tartalommoderálás során ismertté vált negatív és pozitív esetek, azaz annak vizsgálata zajlik majd, hogy önálló szereplőként rábízható-e a felelősség tekintetében a mesterséges intelligenciára a közösségi médiában folytatott tartalommoderálás teljes spektruma vagy ehhez szükséges valamiféle emberi kontroll, irányítás vagy ellenőrzés.
Hivatkozások
Hype Cycle for Emerging Technologies Highlights Developer Productivity, Total Experience, AI and Security. Gartner, 2024. szeptember 21. https://tinyurl.com/5n8jx2uz
Ambrus, István: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog. Állam- és Jogtudomány, 2020/4.
Araujo, Theo et al.: In AI we trust? Perceptions about automated decision-making by artificial intelligence. AI & Society, Vol. 35., No. 3. (2020) https://doi.org/10.1007/s00146-019-00931-w
Binns, Reuben: Fairness in Machine Learning: Lessons from Political Philosophy. Proceedings of Machine Learning Research, Vol. 10., No. 81. (2018)
Blackman, Reid – Ammanath, Beena: Building Transparency into AI Projects. Harvard Business Review, 2022. június 20. https://tinyurl.com/27xvyrst
Boone, Theodore S.: The challenge of defining artificial intelligence in the EU AI Act. Journal of Data Protection and Privacy, Vol. 6., No. 2. (2023) https://doi.org/10.69554/QHAY8067
Brown, Mayer: EU Digital Services Act’s Effects on Algorithmic Transparency and Accountability. Lexology, 2023. március 27. https://tinyurl.com/8wsa82x2
Content moderation in a new era for AI and automation. Oversight Board, 2024. szeptember 17. https://tinyurl.com/yc5b4nbs
Csitei Béla: Az önvezető gépjárművek és a polgári jogi kárfelelősség. In: Glavanits Judit (szerk.): A gazdasági jogalkotás aktuális kérdései. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
Ebers, Martin: Truly Risk-Based Regulation of Artificial Intelligence. How to Implement the EU’s AI Act. SSRN, 2024. június 19., http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4870387
Executive Order (E.O.) 14110 on Safe, Secure and Trustworthy Development and Use of Artificial Intelligence, 88 FR 75191.
Facebook: Community Standards Enforcement Report. Q2 2024 report. https://tinyurl.com/22k4j7kp
Floridi, Luciano: The European Legislation on AI: a Brief Analysis of its Philosophical Approach. Philosophy & Technology, Vol. 34., No. 1. (2021) https://doi.org/10.1007/s13347-021-00460-9
Garvey, James: Let’s Get Real: Weak Artificial Intelligence Has Free Speech Rights. Fordham Law Review, Vol. 91., No. 3. (2022)
Gillespie, Tarleton: Custodians of the Internet. Platforms, Content Moderation, and the Hidden Decisions That Shape Social Media. New Haven, Yale University Press, 2018. https://doi.org/10.12987/9780300235029
Gorwa, Robert – Binns, Reuben – Katzenbach, Christian: Algorithmic content moderation: Technical and political challenges in the automation of platform governance. Big Data & Society, Vol. 7., No. 1. (2020) https://doi.org/10.1177/2053951719897945
Gosztonyi, Gergely: A közösségi média felelősségi kérdéseinek korai szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban. In: Mezey Barna (szerk.): Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában. Budapest, Gondolat, 2021.
Gosztonyi, Gergely: Censorship from Plato to Social Media. The Complexity of Social Media’s Content Regulation and Moderation Practices. Cham, Springer, 2023. https://doi.org/10.1007/978-3-031-46529-1_2
Gyetván, Dorina – Gosztonyi, Gergely: Garanciális elemek az online platformok véleménynyilvánítást korlátozó moderálási gyakorlatával szemben a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) előtt és után. Magyar Jog, 2025/4. https://doi.org/10.59851/mj.72.04.3
Gyetván, Dorina: A Digital Services Act és a Facebook Oversight Board szerepe a jogorvoslat biztosításában a közösségi média vonatkozásában. In Medias Res, 2023/2. https://doi.org/10.59851/imr.12.2.9
Higby, Lynne: Navigating the Speech Rights of Autonomous Robots in a Sea of Legal Uncertainty. Journal of Technology Law & Policy, Vol. 26., No. 1. (2021)
Hines, Matthew: I Smell a Bot: California’s S.B. 1001, Free Speech, and the Future of Bot Regulation. Houston Law Review, Vol. 57., No. 2. (2019)
House Energy and Commerce Subcommittee on Communications and Technology Disinformation Nation: Social Media’s Role in Promoting Extremism and Misinformation. 117th Congress. Testimony of Mark Zuckerberg, 2021. március 25. https://tinyurl.com/52by7xzn
Husovec, Martin: Will the DSA Work? In: van Hoboken, Joris et al. (szerk.): Putting the DSA into Practice. Enforcement, Access to Justice and Global Implications. Berlin, Verfassungsblog gGmbH, 2023. https://doi.org/10.17176/20230208-093135-0
Initial Rescissions of Harmful Executive Orders and Actions. whitehouse.gov, 2025. január 20. https://tinyurl.com/4wuhbe8h
Isabel Marques da Silva: Vajon az MI-specifikus felelősségi szabályok visszavonása jogorvoslat nélkül hagyja a károsultakat? Euronews, 2025. március 4. https://tinyurl.com/2xnkt38f
Kaminski, Margot E. – Leta Jones, Meg: Constructing AI Speech. The Yale Law Journal Forum, Vol. 133., No. 1. (2024)
Keserű, Barna Arnold: A mesterséges intelligencia néhány magánjogi aspektusáról. In: Glavanits Judit (szerk.): A gazdasági jogalkotás aktuális kérdései. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
Klein, Tamás: Robotjog. In: Klein, Tamás – Tóth, András (szerk.): Technológiajog – Robotjog – Cyberjog. Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2018. https://doi.org/10.55413/9789632958293
Koltay András: A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából. In Medias Res, 2019/1.
Koops, Bert-Jaap – Hildebrandt, Mireille – Jaquet-Chiffelle, David-Olivier: Bridging the Accountability Gap: Rights for New Entities in the Information Society? SSRN, 2010. július 23., Minnesota Journal of Law, Science & Technology, Vol. 11., No. 2. (2010)
Kovács, Andrea: A mesterséges intelligencia jogi megítélésének egyes kérdései. Themis, 2024/1. https://doi.org/10.55052/themis.2024.1.36
Kovács, Zoltán Balázs: Nincs új a nap alatt, avagy figyelemmel az eddigi Európai Uniós hatósági gyakorlatra is, választ ad a GDPR a mesterséges intelligencia használata kapcsán felvetődő adatvédelmi kérdésekre? Szecskay Ügyvédi Iroda, 2024. június 18., https://tinyurl.com/3vtuzs3j
Kurki, Visa Aj: A Theory of Legal Personhood. Oxford, Oxford University Press, 2019. https://doi.org/10.1093/oso/9780198844037.001.0001;
Lendvai, Gergely Ferenc: A Facebook Ellenőrző Bizottság működése és bíráskodása a gyűlöletbeszéd kontextusában. In Medias Res, 2024/1. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.11
Lymn, Tom – Bancroft, Jessica: The use of algorithms in the content moderation process. gov.uk, 2021. augusztus 5. https://tinyurl.com/hryn9uy8
Massaro, Toni – Norton, Helen: Siri-Ously? Free Speech Rights and Artificial Intelligence. Northwestern University Law Review, Vol. 110., No. 5. (2016)
Meta’s New AI System to Help Tackle Harmful Content. Meta, 2021. december 8. https://tinyurl.com/4w9xup4r
Mezei, Kitti: A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának aktuális kérdései az Európai Unióban. In Medias Res, 2023/1. https://doi.org/10.59851/imr.12.1.4
Molnár Balázs: Személy-e a mesterséges intelligencia? In: Varga János – Csiszárik-Kocsir Ágnes – Garai-Fodor Mónika (szerk.): Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2023. II. kötet. A jelen kor gazdasági kihívásainak és társadalmi változásainak interdiszciplináris megközelítései. Budapest, Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, 2023.
Nagy Teodóra: A jövő kihívásai: robotok és mesterséges intelligencia az alapjogi jogalanyiság tükrében. MTA Law Working Papers, 2020/6.
Necz, Dániel: A mesterséges intelligencia felhasználásával történő adatkezelések egyes sajátos szempontjai. Acta Humana, 2023/3. https://doi.org/10.32566/ah.2022.3.4
Ortolani, Pietro: If You Build It, They Will Come. In: Joris van Hoboken et al. (szerk.): Putting the DSA into Practice. Enforcement, Access to Justice and Global Implications. Berlin, Verfassungsblog gGmbH, 2023. http://www.doi.org/10.17176/20230208-093135-0
Parabhoi, Lambodara et al.: YouTube as a source of information during the Covid-19 pandemic: a content analysis of YouTube videos published during January to March 2020. BMC Medical Informatics and Decision Making, Vol. 21., No. 1. (2021) https://doi.org/10.1186/s12911-021-01613-8
Pázmándi, Kinga: Digitalizáció, technológiai fejlődés, jogi paradigmák. Gazdaság és Jog, 2018/12. https://doi.org/10.21637/GT.2018.01.02
Pizzetti, Federico Gustavo: Embryos, Organoids and Robots: ‘legal subjects’? BioLaw Journal, Vol. 9., No. 1. (2021) https://doi.org/10.15168/2284-4503-755
Removing Barriers to American Leadership in Artificial Intelligence. whitehouse.gov, 2025. január 23. https://tinyurl.com/2u6zf73x Sec.5.
Ribeiro, Beatriz A. et al.: Metacognition, Accountability and Legal Personhood of AI. In: Sousa Antunes, Henrique et al. (szerk.): Multidisciplinary Perspectives on Artificial Intelligence and the Law. Cham, Springer, 2024. https://doi.org/10.1007/978-3-031-41264-6_9;
Robison, Kylie: Inside the Shifting Plan at Elon Musk’s X to Build a New Team and Police a Platform ‘so Toxic It’s Almost Unrecognizable’. Fortune, 2024. február 7. https://tinyurl.com/37x2hu3c
Ruschemeier, Hannah et al.: Brave New World: Out-Of-Court Dispute Settlement Bodies and the Struggle to Adjudicate Platforms in Europe. Verfassungsblog, 2024. szeptember 10. https://tinyurl.com/yt9zn7pb. http://www.doi.org/10.59704/46b8611eb2d96a84
Schmidt, Anna – Wiegand, Michael: A Survey on Hate Speech Detection using Natural Language Processing. In: Lun-Wei Ku – Li, Cheng-Te (szerk.): Proceedings of the Fifth International Workshop on Natural Language Processing for Social Media. Valencia, Association for Computational Linguistics, 2017. https://doi.org/10.18653/v1/W17-1101
Schwitzgebel, Eric – Garza, Mara: A Defense of the Rights of Artificial Intelligences. Midwest Studies In Philosophy, Vol. 39., No. 1. (2015) 102–103. https://doi.org/10.1111/misp.12032
Sheliazhenko, Yurii Vadymovych: Artificial Personal Autonomy and Concept of Robot Rights. cyberleninka.ru, 2017. április 12., http://doi.org/10.20534/EJLPS-17-1-17-21
Solymár, Károly Balázs: A fogalomhasználat egyes kérdései a mesterséges intelligenciáról szóló európai rendelettervezetben. In: Glavanits Judit (szerk.): Fogyasztóbarát mesterséges intelligencia – a velünk élő AI egyes aktuális kérdései. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2023.
Stefán Ibolya: A mesterségesintelligencia-rendszerek felelősségi kérdései az uniós dokumentumok és a magyar szabályozás tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, 2022/2. https://doi.org/10.32978/sjp.2022.030
Świerczyński, Marek – Więckowski, Zbigniew: Statut Jednolity Sztucznej Inteligencji. Zeszyty Prawnicze, Vol. 23., No. 1. (2023) https://doi.org/10.21697/zp.2023.23.1.09
Theodore S. Boone: An examination of certain key features of the new White House Executive Order on Artificial Intelligence. Corvinus Law Papers, 2024/1.
Tóth, András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései. Infokommunikáció és Jog, 2019/2. 3.
Tóth, András: Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvényéről. Gazdaság és Jog, 2024/5–6. https://doi.org/10.55413/561.A2400102.EUO
Török, Bernát: Szabadon szólni, demokráciában. A szólásszabadság magyar doktrínája az amerikai jogirodalom tükrében. Budapest, HVG-ORAC, 2018.
Tuesday briefing: YouTube's fake news detection tool flagged the Notre Dame fire with 9/11 facts. Wired, 2019. április 16., https://tinyurl.com/5547uudk
Varju, Márton: A mesterséges intelligencia szabályozása az Európai Unióban: szakpolitika, szabályozási stratégia és jog. In: Mezei, Kitti (szerk.) Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában. Budapest, Wolters Kluwer, 2025.
Vasiliki, Papadouli: Transparency in Artificial Intelligence: A Legal Perspective. Journal of Ethics and Legal Technologies, Vol. 4., No. 1. (2022)
Veale, Michael – Borgesius, Frederik Zuiderveen: Demystifying the Draft EU Artificial Intelligence Act. Analysing the good, the bad, and the unclear elements of the proposed approach. Computer Law Review International, Vol. 22., No. 4. (2021) https://doi.org/10.9785/cri-2021-220402
Wagner, Gerhard: Liability for Artificial Intelligence. A Proposal of the European Parliament. Working Paper des Forschungsinstituts für Recht und digitale Transformation, 2021/9. https://doi.org/10.2139/ssrn.3886294
Wu, Tim: Machine Speech. University of Pennsylvania Law Review, Vol. 161., No. 6. (2013)
Wulf, Alexander J. – Seizov, Ognyan: Artificial Intelligence and Transparency: A Blueprint for Improving the Regulation of AI Applications in the EU. European Business Law Review, Vol. 31., No. 4. (2020) https://doi.org/10.54648/EULR2020024
X: Global Transparency Report, H1 2024. https://tinyurl.com/2p86w9bx
Ződi, Zsolt: Átláthatósági és indokolási követelmények az európai platformjogban. In Medias Res, 2023/2. https://doi.org/10.59851/imr.12.2.1
Copyright (c) 2025 Gosztonyi Gergely
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
