A lex Laetoria jogi forrásai

János Erdődy

doi:10.69695/ias.2024.4.01

Erdődy János Pázmány Péter Katolikus Egyetem http://orcid.org/0000-0002-2313-7902

DOI: https://doi.org/10.69695/ias.2024.4.01

Kulcsszavak: lex Laetoria, minor, minorok védelme, exceptio, in integrum restitucio, csalárdság, Tabula Heracleensis, lex Irnitana, fragmenta de formula Fabiana, Codex Theodosianus, Codex Iustinianus

Absztrakt

A 25 év alatti serdültek (minores) teljes cselekvőképességgel rendelkeztek, emellett azonban különleges jogi védelmet biztosítottak számukra. Ezt egyrészt a Kr. e. 200 körül keletkezett lex Laetoria által biztosított jelentős jogi védelem tükrözte. A törvény actio poenalist biztosította azzal szemben, aki becsapott egy minort. Később a praetori edictum rendelkezései kiegészítették ezt a jogi védelmet: a praetor különleges jogsegélyeket (exceptio, in integrum restitutio) biztosított a minort megtévesztő személlyel szemben.

Ebben a tanulmányban a primer jogi forrásokat a szekunder irodalom jelenlegi tendenciáit meghaladó módon értékeljük. Ez az elemzés nem vizsgálja a Digesta vonatkozó címeit vagy a lex Laetoriával kapcsolatos papirusz szövegeket. Előszőr bemutatjuk a különböző, kisebb jelentőségű jogi forrásokat, a Tabula Heracleensis, a lex Irnitana és a fragmentum de formula Fabiana vonatkozó szövegeit. Ezek azzal kapcsolatosak, hogy egyfelől hogyan szabályozták a municipiumok közigazgatását (például kiket lehetett kizárni a városi tisztségviselők körékből, és hogyan alkalmazhatták a duumviri a iurisdictiót); másfelől arra vonatkozó információkkal szolgálnak, hogy az actio legis Laetoriae noxális kereset volt.

A pszeudo-paulusi szövegek, valamint a Codex Theodosianus és a Iusitinanus szövegei egyedi eseteket mutatnak be, amelyekből leszűrhetők a lex Laetoriával összefüggő alapvető ismeretek: a minores 25 év alatti serdültek voltak, akik köthettek szerződéseket. Ha azonban a szerződés megkötése vagy teljesítése során megtévesztették őket, a másik fél csalárdságára hivatkozva követelhették az eredti állapot visszaállítását. Összességében a szövegek alátámasztják a lex Laetoriára vonatkozó absztrakt ismereteinket, ugyanakkor a mikroszintű gyakorlatok hálózatát is feltárják.

Hivatkozások

Albanese, Bernardo: Le persone nel diritto privato romano. Palermo, Tipografia Montaina, 1979.

Ankum, Hans: La position juridique du «filius familias» mineur en droit romain classique. In: Hans Ankum – Carlo Augusto Cannata – Robert Feenstra – Y. Le Roy – Johannes Emil Spruit – Peter Weimar (szerk.): Mélanges Felix Wubbe offerts par ses collègues et ses amis à l’occasion de son soixante-dixième anniversaire. Fribourg, 1993. https://doi.org/10.7767/zrgra.1995.112.1.677

Archi, Gian Gualberto: Curatela. In: Francesco Santoro-Passarelli (szerk.): Enciclopedia del diritto XI. Cosa–Delib. Milano, Giuffrè, 1962.

Babusiaux, Ulrike – Baldus, Christian – Ernst, Wolfgang – Meissel, Franz-Stefan – Platschek, Johannes – Rüfner, Thomas: Handbuch des Römischen Privatrechts. Band 1. Tübingen, Mohr Siebeck, 2023. https://doi.org/10.1628/978-3-16-160139-2

Berger, Adolf: Encyclopedic Dictionary of Roman Law. New Jersey, The Lawbook Exchange Ltd., 2010.

Buckland, William Warwick: A text-book of Roman law from Augustus to Justinian. Cambridge, Cambridge University Press, 1921. https://doi.org/10.2307/295908

Bur, Clément: La citoyenneté dégradée. Recherches sur l'infamie à Rome de 312 avant J.-C. à 96 après J.-C. Paris, Université Paris 1 – Panthéon Sorbonne, 2013. https://doi.org/10.4000/books.efr.34897

Cervenca, Giuliano: Studi sulla "cura minorum". I. "Cura minorum" e "Restitutio in integrum". Bullettino dell'Istituto di Diritto Romano "Vittorio Scialoja", Vol. XIV. (1972)

Giuliano Cervenca: Osservazioni sul «curator» della donna minore di venticinque anni. Ivra. Rivista internazionale di diritto romano e antico, Vol. XL. (1989) https://doi.org/10.7767/zrgra.1950.67.1.636

Thénard, Nicolas Cornu – Amirati, S.: « Commentaire du fragmentum de formula Fabiana (P.Vindob. L. 90) et du fragmentum Berolinense (P. Berol. inv. 11753 et 21294) ». In: D. Mantovani – L. Pellecchi (szerk.): Rediscovering the Hidden Structure. 2023.

Crawford, Michael H.: Roman statutes I. London Institute of Classical Studies, University of London, 1996.

Di Salvo, Settimio: Lex Laetoria. Minore età e crisi sociale tra il III e il II a. C. Pubblicazioni della Facoltà di Giurisprudenza dell'Università di Camerino. Napoli, Jovene Editore, 1979. https://doi.org/10.2307/299578

Ellart, Carlos Sánchez-Moreno: Lex Irnitana In: Roger S. Bagnall – Kai Brodersen – Craige B. Champion – Andrew Erskine – Sabine R. Huebner (szerk.): Encyclopedia of Ancient History. Blackwell Publishing, 2012. https://doi.org/10.1002/9781444338386.wbeah13166

Erdődy, János: Protected by Lex Laetoria: Two Papyri of Roman Egypt and Their Effect on Roman Law. Journal on European History of Law, Vol. 13. (2022)

Erdődy, János: Quod cum minore gestum esse dicetur, animadvertam. Bemerkungen zu den minores, denen im Rahmen der lex Laetoria Schutz gewährt wird. Pázmány Law Review, Vol. VII. (2022) https://doi.org/10.55019/plr.2020.1.87-97

Frederiksen, M. W.: The Republican Municipal Laws. Errors and Drafts. The Journal of Roman Studies, Vol. LV., N. 1/2. (1965) https://doi.org/10.2307/297439

Giovannini, Adalberto: Die Tabula Heracleensis. Neue Interpretationen und Perspektiven. Teil II: Die lex Iulia municipalis. Chiron. Mitteilungen der Kommission für Alte Geschichte und Epigraphik des Deutschen Archäologischen Instituts, Vol. XXXVIII. (2008) https://doi.org/10.34780/r712-ik1c

Girard, Paul Frédéric: Textes de droit romain. Tome I. Paris, Dalloz, 71967.

González, Julián – Crawford, Michael H.: The Lex Irnitana. A New Copy of the Flavian Municipal Law. The Journal of Roman Studies, Vol. LXXVI. (1986). https://doi.org/10.2307/300371

Janzsó, Miklós: Tabula Heracleensis. Bevezetés, Fordítás. In: Janzsó Miklós – Szabó Ádám Ágoston (szerk.): Városi törvények a római köztársaság utolsó századából. Szeged, 2009. https://doi.org/10.14232/phd.10471

Kaser, Max: Das römische Privatrecht. Bd. 1. Das altrömische, das vorklassische und klassische Recht. Handbuch der Altertumswissenschaft. München, C. H. Beck, 21971.

Kaser, Max: Über Verbotsgesetze und verbotswidrige Geschäfte im römischen Recht. Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse. Wien, Verl. d. Österr. Akad. d. Wiss., 1977. https://doi.org/10.2307/299077

Kaser, Max – Knütel, Rolf: Römisches Privatrecht. Kurzlehrbücher für das Juristische Studium. München, C. H. Beck, 2014. 20. Aufl. https://doi.org/10.17104/9783406745928

Knothe, Hans-Georg: Die Geschäftsfähigkeit der Minderjährigen in geschichtlicher Entwicklung. Frankfurt–Bern, Peter Lang, 1983.

Kunkel, Wolfgang: Untersuchungen zur Entwicklung des römischen Kriminalverfahrens in vorsullanischer Zeit. Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse. München, Verl. d. Bayer. Akad. d. Wiss., 1962. https://doi.org/10.2307/293519

Metzger, Ernest: Agree to Disagree. Local Jurisdiction in the Lex Irnitana. In: Andrew Burrows – David Johnston – Reinhard Zimmermann (szerk.): Judge and Jurist. Essays in Memory of Lord Rodger of Earlsferry. Oxford, Oxford University Press, 2013. https://doi.org/10.1093/ACPROF:OSO/9780199677344.003.0020

Mommsen, Theodor: Iudicium legitimum. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Romanistische Abteilung, Vol. XII. (1892) http://dx.doi.org/10.7767/zrgra.1892.12.1.267

Mueller, Martin E.: The Date of the Tabula Heracleensis. The Classical Journal, Vol. VI., N. 60. (1965)

Musumeci, Francesco: L'interpretazione dell'editto sui minori di 25 anni secondo Orfilio e Labeone. In: Silvio Romano (szerk.): Nozione, formazione e interpretazione del diritto dall'età romana alle esperienze moderne. Ricerche dedicate al Professor Filippo Gallo. II. Napoli, Jovene, 1997.

Musumeci, Francesco: Protezione pretoria dei minori di 25 anni e ius controversum in età imperiale. Pubblicazioni della Facoltà di Giurisprudenza, Università di Catania. Torino, Giappichelli, 2013.

Oxford Latin Dictionary. Oxford, Clarendon Press, 1968.

Pfaff, Leopold – Hofmann, Franz: Fragmentum de formula Fabiana. Wien, 1888.

Robra, Elisabeth Christine: Die Drittwirkung der Minderjährigenrestitution im klassischen römischen Recht. Berlin, Duncker & Humblot, 2014. https://doi.org/10.3790/978-3-428-54312-0

Rodger, Alan: Jurisdictional Limits in the Lex Irnitana and the Lex de Gallia Cisalpina. Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik, Vol. CX. (1996)

Rotondi, Giovanni: Leges publicae populi Romani. Elenco cronologico con una introduzione sull'attività legislativa dei comizi Romani. Milano, Soc. Editrice Libraria, 1912.

Sanfilippo, Cesare: Istituzioni di diritto romano. Rubbettino Editore, 102002.

Schulz, Fritz: Classical Roman Law. Oxford, Clarendon Press, 1951.

Senn, Félix: Leges perfectae minus quam perfectae et imperfectae. A. Rousseau, 1902.

Siklósi, Iván: Római magánjog I. Budapest, ELTE Eötvös, 2021.

https://doi.org/10.33112/nm.10.1.14

Wacke, Andreas: Zum Rechtsschutz Minderjähriger Gegen Geschäftliche Übervorteilungen. Tijdschrift voor Rechtsgeschiedenis, Vol. 48. (1980) https://doi.org/10.1163/157181980x00019

Wolf, Joseph Georg: Die Lex Irnitana. Ein römisches Stadtrecht aus Spanien. Texte zur Forschung. Darmstadt, WBG, 2011. https://doi.org/10.1524/hzhz.2013.0133

Von Savigny, Friedrich Karl: Von dem Schutz der Minderjährigen im römischen Recht, und insbesondere von der Lex Plaetoria. In: N. N. (szerk.): Vermischte Schriften, Bd. 2. Berlin, 1850.