Aki őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
Államfő a szükségállapotban
Kulcsszavak:
köztársasági elnök, Kormány, különleges jogrend, szükségállapot, hatalommegosztásAbsztrakt
Az Alaptörvény kilencedik módosítása jelentősen átalakította a különleges jogrendi, így a szükségállapotra vonatkozó szabályozást is. Ennek következtében a rendkívüli intézkedések meghozatalára immár nem a köztársasági elnök, hanem a Kormány válik jogosulttá. A nemzetközi trendeket szemlélve és az információs technológia fejlődését vizsgálva a szabályozás átalakítása szükségszerű volt. Ugyanakkor érdemes figyelmet szentelni annak, hogy a módosítás miként viszonyul az államfő jogállásához. Tanulmányomban megvizsgálom az államfő jogállására vonatkozó hatályos szabályozás releváns elemeit, ennek keretében meghatározom a magyar államszervezetben betöltött szerepét. Vizsgálom a szükségállapotra vonatkozó korábbi és jelenlegi normákat. Ezek alapján következtetek arra, hogy az új rendszer alkalmas-e minden lehetséges válsághelyzet kezelésére, kellően hatékony-e és arra, hogy összhangban áll-e az államfő intézményre vonatkozó szabályozással.
