Vízvisszatartás és talajerózió-csökkentés talajjavító anyagokkal

Benedek Santa; Márton Frei; Zoltán Barocsai

doi:10.59258/hk.23193

Sánta Benedek Szekszárdi I. Béla Gimnázium
Frei Márton Szekszárdi I. Béla Gimnázium
Barocsai Zoltán Szekszárdi I. Béla Gimnázium

Kulcsszavak: Talaj, vízvisszatartás, extrém csapadék, aszály, talajjavítás, innovatív talajkeverék

Absztrakt

Az utóbbi évtizedekben az időjárás elemeiben bekövetkezett változások jelentős mértékben érintik a mezőgazdasági termelést. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása a hirtelen lezúduló villámárvizek gyakorisága fokozzák az erózió mértékét, illetve az ezt követő hosszú aszályos időszakok nagymértékben csökkenti a talajnedvességet. Ez a fokozódó, komplex környezeti veszély globális probléma, és Magyarországot is jelentősen érinti. Talajvizsgálatok, majd eróziós vizsgálatok segítségével hasonlítottuk össze a Szekszárd környéki talajok és a talajjavító anyagok, talajkeverékek tulajdonságait. Az eredmények alapján innovatív talajkeverék kidolgozására törekedtünk, melynek használata jelentősen csökkentené a talajerózió mértékét és növelné a vízvisszatartást.

Szerző életrajzok

Sánta Benedek, Szekszárdi I. Béla Gimnázium

SÁNTA BENEDEK A Szekszárdi I. Béla Gimnázium tizedik osztályos tanulója vagyok, geo-digitális kultúra tagozatos hallgató (2025). Érdeklődési köröm széles, de leginkább a földrajz érdekel. Kilencedik osztályos koromban kezdtem el kutatni a témánkat, amikor egy emelt szintű földrajz órán a talaj és a víz kapcsolatáról tanultunk. A téma megfogott, és egyre motiváltabb lettem, szerencsére a földrajztanárom támogatott. Tervezem, hogy ebben az irányban folytatom a tanulmányaimat.

Frei Márton, Szekszárdi I. Béla Gimnázium

FREI MÁRTON Jelenleg kilencedikes tanuló vagyok a Szekszárdi I. Béla Gimnáziumban, angol és informatika szakon (2025). Széleskörű az érdeklődési köröm, nagyon szeretem a zenét, mind hallgatni, mind játszani. Édesapám mezőgazdasági mérnök, így gyermekkorom óta ismerem a kutatásban használt anyagokat. 2023 őszén kezdtem kutatással foglalozni, és ezzel párhuzamosan egyre jobban érdekelnek a természettudományok, különösen a víz- és talajföldrajz. Egyelőre nincsenek terveim továbbtanulni, és szeretném minél több területen kipróbálni magam.

Barocsai Zoltán, Szekszárdi I. Béla Gimnázium

BAROCSAI ZOLTÁN Földrajz-történelem szakon végeztem az Eszterházy Károly Egyetemen (Eger, 2004) és a Pécsi Tudományegyetemen (Pécs, 2007). Jelenleg a Szekszárdi I. Béla Gimnáziumban tanítok és a PTE Földtudományi Doktori Iskolájában végzem kutató munkámat. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy segítsem a természettudományos kutatásokat végző diákjaimat. Több mint tíz éve végzek vizsgálatokat diákjaimmal a hidrológia területén. Kutatásaink sikeresek voltak hazai és nemzetközi versenyeken és konferenciákon.

Hivatkozások

MSZ 21470-50 rendelet Környezetvédelmi talajvizsgálatok.

Barkóczi M., Szakál P. (2007). Az éltető zeolitok, (https://www.biokontroll.hu/az-eltet-zeolitok/)

Centeri Cs. (2001). Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata, Gödöllő.

Dömsödi J. (2023). Földtani szerves és ásványi talajjavító anyagok, (https://magyarmezogazdasag.hu/)

Fazekas Cs. (2013). A talajerózió és a suvadás közötti kapcsolatok vizsgálata térképezési módszerekkel a Nyárádmagyarósi-medence mintaterületein, Debrecen.

Füleky Gy. (2011). Talajvédelem, talajtan. Környezetmérnöki Tudástár. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet.

Hannus I. (2012). Zeolitok és zeolitszerű mezoporózus anyagok, Magyar Tudomány.

Kádár I. (2002). Szakvélemény a gércei alginit mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításáról, Budapest.

Kocsis I. (2012). Talajtan és agrokémia, Eger, Eszterházy Károly Főiskola.

Kővári L. (n.é.) A meteorológiai mérések (1977-2023).

László P., Rajkai K. (2003). A talajerózió modellezése. Agrokémia és talajtan, Volume 52, Issue 3-4, pp. 427–442. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.13

Mezősi G., Bata T. (2016). A csapadék eróziós tényezőjének (r) jövőbeni térbeli és időbeli alakulása a klímaváltozás függvényében Magyarországon. Acta Climatologica Et Chorologica pp. 77-86.

Nagy M. (2009). Perlitbánya, Pálháza, Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság, (http://geomania.hu/)

Németh I, Némethné Katona J. (1996). Zöld Kalandra fel! Környezetvédelemről túrázóknak, turistaságról környezetvédőknek I-II. kötet, Ökoprojekt Ezredforduló Alapítvány, ISBN: 963 04 49315.

Pinke, Z., Kardos, M.K., Kern, Z., Kozma, Z., Pasztor, L., Acs, T. (2022). Changing patterns of soil water content and relationship with national wheat and maize production in Europe, European Journal of Agronomy. https://doi.org/10.1016/j.eja.2022.126579

Somlyódy L. (2011). Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok, Magyar tudományos Akadémia.

Stefanovics P. (1992). Talajtan. Mezőgazda kiadó, Budapest p. 380.

URL1. Magyarország genetikus talajtérképe. https://enfo.hu/keptar/622

URL2. Wischmeier and Smith's Empirical Soil Loss Model (USLE) (fao.org)

URL3. talajreform.hu

URL4. balintgazda.hu