A „láthatatlan válság” kommunikálása – Az aszálykockázat médiamegjelenítései és perceptuális akadályai Magyarországon

Ágnes Kovács; Edina  Kriskó

doi:10.59258/hk.23156

Kovács Ágnes Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Víz- és Környezetpolitikai Tanszék https://orcid.org/0009-0003-7347-4549
Kriskó Edina Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Társadalmi Kommunikáció Tanszék https://orcid.org/0000-0001-7249-8125

Kulcsszavak: Aszálykockázat, médiakommunikáció, perceptuális akadályok, vizuális narratívák, társadalmi reziliencia

Absztrakt

A kutatás azt vizsgálja, hogyan jelenik meg az aszálykockázat és a vízhiány a magyar digitális médiában, különös tekintettel a szövegmintázatokra, a pszichológiai és értelmezési akadályokra, valamint a vizuális elemek szerepére. Hosszú távú célja egy olyan differenciált kommunikációs keretrendszer kidolgozása, amely támogatja az együttműködést az aszálymegelőzésben és -kezelésben, különösen a Duna vízgyűjtőjén. A tanulmány kvalitatív médiatartalom-elemzésre épül, mesterséges intelligenciával támogatott eszközökkel. A vizsgálat a 2024 szeptembere és 2025 szeptembere között megjelent online hírekre, közösségi médiatartalmakra és kormányzati kommunikációra terjed ki, különös tekintettel a narratívákra, a célcsoport-megszólításra és a vizuális elemek üzenetbefogadásra gyakorolt hatására. Az előzetes eredmények szerint a vízválságról szóló kommunikáció gyakran félelmet kelt, ami gyengíti a társadalmi reakciót. A bizalomépítés és a kockázattudatosság erősítése kulcsfontosságú lenne, ugyanakkor a narratívákban továbbra is a veszteségorientált, technokrata nyelvezet dominál, miközben az érzelmileg ható történetmesélés és a helyi vizuális elemek háttérbe szorulnak. Az aszálykommunikáció akkor hatékony, ha tudományosan megalapozott, ugyanakkor kulturálisan és nyelvileg is hozzáférhető. A pszichológiai szempontokat és a célcsoportokra szabott vizuális–szöveges üzenetalkotást középpontba állító megközelítés erősíti a társadalmi rezilienciát és az alkalmazkodóképességet.

Szerző életrajzok

Kovács Ágnes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Víz- és Környezetpolitikai Tanszék

KOVÁCS ÁGNES magyar nyelv és irodalom (2004), valamint alkalmazott nyelvészet (2006) mesterdiplomát szerzett a Miskolci Egyetemen. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatásai a vízügyi krízis- és kockázatkommunikációt érintik. 2022 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar tudományos segédmunkatársa, oktatója, 2024 óta a UNESCO Chair in Water Conflict Management kommunikációs szakembere.

Kriskó Edina, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Társadalmi Kommunikáció Tanszék

KRISKÓ EDINA a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát (2005), majd 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen nyelvtudományokból PhD-fokozatot szerzett. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense. A Magyar Rendészettudományi Társaság és a Magyar Kommunikációtudományi Társaság tagja, 2021-ben Innovatív Tanszék Díjat, 2022-ben az Év Trénere Díj különdíját kapta.

Hivatkozások

/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (2014). A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. Magyar Közlöny, 2014. szeptember 4. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400223.kor (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

/60/EC (2000). Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council establishing a framework for Community action in the field of water policy. Official Journal of the European Communities, 2000. október 23. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32000L0060 (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Ahady, A.B., Klopries, E.M., Schüttrumpf, H., Wolf, S. (2025). Drought Analysis Methods: A Multidisciplinary Review with Insights on Key Decision-Making Factors in Method Selection. Water, 17(15), 2248. https://doi.org/10.3390/w17152248

Berman, J.D., Abadi, A.M., Bell, J.E. (2024). Existing Challenges and Opportunities for Advancing Drought and Health Research. Current Environmental Health Reports, 11(2), pp. 255-265. https://doi.org/10.1007/s40572-024-00440-z

Blauhut, V., Stoelzle, M,. Ahopelto, L., Brunner, M.I., Teutschbein, C., Wendt, D.E., Akstinas, V., Bakke, S.J., Barker, L.J., Bartošová, L., Briede, A., Cammalleri, C., Kalin, K.C., De Stefano, L., Fendeková, M., Finger, D.C., Huysmans, M., Ivanov, M., Jaagus, J., …, N. Živković (2022). Lessons from the 2018–2019 European droughts. Natural Hazards and Earth System Sciences, 22, pp. 2201-2217. https://doi.org/10.5194/nhess-22-2201-2022

Boyd, D. (2014). It’s Complicated: The Social Lives of Networked Teens. Yale University Press, New Haven – London.

Cernicova-Bucă, M., Dragomir, G.M., Gherheș, V., Palea, A. (2023). Students’ Awareness Regarding Environment Protection in Campus Life: Evidence from Romania. Sustainability, 15(23), 16444. https://doi.org/10.3390/su152316444

Coombs, W.T. (2015). Ongoing Crisis Communication: Planning, Managing, and Responding (4th ed.). SAGE Publications, Thousand Oaks, CA.

Djafarova, E., Rushworth, C. (2017). Exploring the Credibility of Online Celebrities’ Instagram Profiles in Influencing the Purchase Decisions of Young Female Users. Computers in Human Behavior, 68, pp. 1-7. https://doi.org/10.1016/j.chb.2016.11.009

Donovan, A., Borie, M., Blackburn, S. (2019). Changing the paradigm for risk communication: Integrating sciences to understand cultures. Global Assessment Report on Disaster Risk Reduction (GAR 2019). https://www.preventionweb.net/publication/changing-paradigm-risk-communication-integrating-sciences-understand-cultures (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Eiser, J.R., Bostrom, A., Burton, I., Johnston, D.M., McClure, J., Paton, D., van der Pligt, J., White, M.P. (2012). Risk interpretation and action: A conceptual framework for responses to natural hazards. International Journal of Disaster Risk Reduction, 1, pp. 5-16. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2012.05.002

Finucane, M.L., Alhakami, A., Slovic, P., Johnson, S.M. (2000). The affect heuristic in judgments of risks and benefits. Journal of Behavioral Decision Making, 13(1), pp. 1-17. https://doi.org/10.1002/(SICI)1099-0771(200001/03)13:1<1::AID-BDM333>3.0.CO;2-S

Gaillard, J.C. (2008). Alternative paradigms of volcanic risk perception: The case of Mt. Pinatubo in the Philippines. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 172(3-4), pp. 315-328. https://doi.org/10.1016/j.jvolgeores.2007.12.036

Hagenlocher, M., Naumann, G., Meza, I., Blauhut, V., Cotti, D., Döll, P., Ehlert, K., Gaupp, F., Van Loon, A.F., Marengo, J.A., Rossi, L., Sabino Siemons, A.S., Siebert, S., Tsehayu, A.T., Toreti, A., Tsegai, D., Vera, C., Vogt, J., Wens, M. (2023). Tackling growing drought risks – the need for a systemic perspective. Earth’s Future, 11, e2023EF003857. https://doi.org/10.1029/2023EF003857

Hansen, A. (2018). Environment, Media and Communication. Routledge, London – New York.

ICPDR (2015). The 2015 Droughts in the Danube River Basin. International Commission for the Protection of the Danube River. https://www.icpdr.org/resources/2015-droughts-danube-river-basin (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

IGRAC (2022). State of Global Water Resources 2022. International Groundwater Resources Assessment Centre (UN-IGRAC). https://un-igrac.org/data/resources/state-of-global-water-resources-2022/ (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Kasperson, R.E., Renn, O., Slovic, P., Brown, H. S., Emel, J., Goble, R., Kasperson, J.X., Ratick, S. (1988). The Social Amplification of Risk: A Conceptual Framework. Risk Analysis, 8, pp. 177-187. https://doi.org/10.1111/j.1539-6924.1988.tb01168.x

Kasperson, R. E., Webler, T., Ram, B., & Sutton, J. (2022). The social amplification of risk framework: New perspectives. Risk analysis: an official publication of the Society for Risk Analysis, 42(7), 1367–1380. https://doi.org/10.1111/risa.13926

Kormány.hu (2025a). Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében. Kormány.hu. https://kormany.hu/hirek/uj-korszak-kezdodott-a-magyar-vizugy-torteneteben (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Kormány.hu (2025b). Online felület segíti a Vizet a tájba programot. Kormány.hu. https://kormany.hu/hirek/online-felulet-segiti-a-vizet-a-tajba-programot (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Kovács, Á., Kriskó, E., Pálvölgyi, T., Balatonyi, L. (2024). Government crisis communication tools in the light of the extreme drought of 2022. Belügyi Szemle, 72(11), pp. 2139-2160. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i11.pp2139-2160

Laufer, D., Wang, Y. (2018). Guilty by association. Business Horizons, 61(2), pp. 173–179. https://doi.org/10.1016/j.bushor.2017.09.005

Lindell, M.K. (2013). Recovery and Reconstruction after Disaster. In: Bobrowsky, P. T. (ed.). Encyclopedia of Natural Hazards. Springer, Dordrecht, pp. 812-824. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-4399-4285

Luhmann, N. (1993). Risk: A Sociological Theory. De Gruyter, Berlin – New York.

Luhmann, N. (2000). The Reality of the Mass Media. Stanford University Press, Stanford, CA.

Magyar Közlöny (2025). A tartósan vízhiányos időszak kihirdetéséről. Magyar Közlöny, 2025. évi XIV. szám, p. 1472. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/d8e0c287ea7712ee5e3b4b2e64d240c234f2e3af/megtekintes (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Morgan, M.G., Fischhoff, B., Bostrom, A., Atman, C.J. (2002). Risk Communication: A Mental Models Approach. Cambridge University Press, Cambridge.

Országos Vízügyi Főigazgatóság (2024). Védekezés a 2024. szeptemberi árvíz ellen. OVF, 2024. november 19. https://www.ovf.hu/del-dunantuli/hirek/kis-hirek/vedekezes-a-2024.-szeptemberi-arviz-ellen (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Országos Vízügyi Főigazgatóság (2025). Vízet a tájba – online vízvisszatartási platform. OVF. https://terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba/ (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Pearce, E., Stringer, C., Dunbar, R.I.M. (2013). New insights into differences in brain organization between Neanderthals and anatomically modern humans. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 280, 20130168. https://doi.org/10.1098/rspb.2013.0168

Pidgeon, N., Kasperson, R.E., Slovic, P. (szerk.) (2003). The Social Amplification of Risk. Cambridge University Press, Cambridge - New York.

Prochaska, J.O., Redding, C.A., Harlow, L.L., Rossi, J.S., Velicer, W.F. (1994). The Transtheoretical Model of Change and HIV Prevention: A Review. Health Education Quarterly. 1994. 21(4), pp. 471-486. https://doi.org/10.1177/109019819402100410

Schäfer, M., Nagy, E., Kny, J. (2024). Fostering reflective impact orientation in transdisciplinary research – A multi-method workshop format. MethodsX, 13, 102795. https://doi.org/10.1016/j.mex.2024.102795

Sedibe, M.F. (2020). Crisis management in small and medium enterprises. University of Pretoria.

Slovic, P. (2016). The Perception of Risk. In: Sternberg, R. J., Fiske, S. T., Foss, D. J. (eds.). Scientists Making a Difference. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 179-182. https://doi.org/10.1017/CBO9781316422250.040

Slovic, P. (2000). The Perception of Risk. Routledge, London – New York. https://doi.org/10.4324/9781315661773

Twenge, J.M. (2017). iGen: Why Today’s Super-Connected Kids Are Growing Up Less Rebellious, More Tolerant, Less Happy—and Completely Unprepared for Adulthood—and What That Means for the Rest of Us. Atria Books, New York.

Twomlow, A., Grainger, S., Cieslik, K., Paul, J.D., Buytaert, W. (2022). A user-centred design framework for disaster risk visualisation. International Journal of Disaster Risk Reduction, 83, 103370. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2022.103067

UNECE (1998). Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-Making and Access to Justice in Environmental Matters (Aarhus Convention). United Nations Economic Commission for Europe (UNECE), 1998. június 25. https://unece.org/environment-policy/public-participation/aarhus-convention/text (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

UNDRR (2021). Human cost of disasters: An overview of the last 20 years (2000–2019). United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR). https://www.undrr.org/publication/human-cost-disasters-overview-last-20-years-2000-2019 (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

UN-Water (2018). UN-Water Annual Report 2018. UN-Water. https://www.unwater.org/publications/un-water-annual-report-2018 (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

UN-Water (2024). UN World Water Development Report 2024: Water for Prosperity and Peace. UN-Water, 2024. március 19. https://www.unwater.org/publications/un-world-water-development-report-2024 (Letöltés dátuma: 2026. 02. 28.)

Usman, S., Parker, M., Vallat, M. (2025). Dry-roasted NUTS: early estimates of the regional impact of 2025 extreme weather. SSRN: https://ssrn.com/abstract=5484206 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.5484206

Wilhite, D.A. (2000). Drought: A Global Assessment. In: Wilhite, D. A. (ed.). Drought: A Global Assessment, Vol. I. Routledge, London, pp. 3-18.

Williams, T., Gruber, D.., Sutcliffe, K., Shepherd, D., Zhao, E. (2017). Organizational response to adversity: Fusing crisis management and resilience research streams. Academy of Management Annals, 11(2), pp. 733-769. https://doi.org/10.5465/annals.2015.0134