A Balaton vízpótlása: Tenni, de mikor és mit?

Márk Honti; Vera Istvánovics; Diána Berecz; Bence Fülöp; Sándor Herodek

doi:10.59258/hk.18346

Honti Márk HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0000-0003-1743-9573
Istvánovics Vera HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0000-0003-2433-1528
Berecz Diána PAD Alapítvány a Környezeti Igazságosságért
Fülöp Bence Alkalmazott Víztudományi Intézet https://orcid.org/0009-0004-8679-4098
Herodek Sándor Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Kulcsszavak: Vízháztartás, éghajlatváltozás, Balaton, fenntarthatóság, vízszintszabályozás, hidrológiai modellezés

Absztrakt

A Balaton vízháztartása az éghajlatváltozás miatt jelentős átalakuláson megy keresztül. Az átlagosan pozitív éves természetes vízkészletváltozás az előrejelzések többsége szerint csökkenni fog. Ezért éghajlati modelleredményekre támaszkodó hidrológiai és vízszintszabályozási modellekkel vizsgáltuk a tó vízszintjének várható változásait az optimista RCP4.5 és a realista RCP8.5 IPCC forgatókönyvekre. Az optimista éghajlati forgatókönyvben a tó jelenlegi alakja egészen a század végéig fennmarad, bár a vízállás – vízpótlás hiányában – átmenetileg többször nagyon alacsony tartományokba süllyed. A csak leeresztésre támaszkodó vízszintszabályozás ezeket a kilengéseket nem tudja megakadályozni, ezért a tóhasználat ma szokásos módjait 2040 után már valószínűleg csak időszakos vízpótlással lehet fenntartani. A realista forgatókönyvben a század utolsó harmadában a vízmérleg drámai romlása miatt a tó tartósan lefolyástalanná válik és jelenlegi kiterjedése is csak jelentős, a század vége felé már tartósan üzemelő vízpótlással tartható fenn. Az éghajlatváltozás és a kezelési módjának szánt tartósan magas vízállás is kedvezőtlen vízminőségi és ökológiai következményekkel jár. A vízpótlás lehetőségének megteremtésével lazítható lenne a jelenleg tározásra optimalizált vízszintszabályozási rend és ezzel enyhíthetők lennének a negatív ökológiai hatások. Ugyanakkor mivel a vízszintingadozások a jövőben minden előrejelzés szerint még egy fenntartható módon megtervezett vízpótlás mellett is elkerülhetetlenek lesznek, ezért haladéktalanul meg kell kezdeni az infrastruktúra és a vízhasználók felkészítését a változó vízszintekre.

Szerző életrajzok

Honti Márk, HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

HONTI MÁRK építőmérnök, 2000-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelenleg a HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója. Főbb kutatási területei a vízminőségi és hidrológiai modellezés és az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálata. Az MHT tagja 2020 óta.

Istvánovics Vera, HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

ISTVÁNOVICS VERA az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológus oklevelet. Az MTA (HUN-REN) Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében, majd az MTA-BME (HUN-REN–BME) Vízgazdálkodási Kutatócsoportjában dolgozott. Kutatómunkájának homlokterében az eutrofizálódás különböző aspektusainak vizsgálata áll. Az MHT tagja 1999 óta.

Berecz Diána, PAD Alapítvány a Környezeti Igazságosságért

BERECZ DIÁNA kulturális antropológus, szocio-hidrológiával foglalkozik, integrált vízgazdálkodási projektek társadalmi vonatkozásait vizsgálja. A PAD Alapítvány a Környezeti Igazságosságért igazgatója, és jelenleg a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék kutatója

Fülöp Bence, Alkalmazott Víztudományi Intézet

FÜLÖP BENCE a BME-n szerezte építőmérnöki diplomáját. Számos országban megfordult tanácsadó mérnökként. 2018-tól a OVF Balaton Munkacsoportját vezette. Korábban az NKE Fenntartható Fejlődés Intézetének, jelenleg a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatója. 2004 óta a Trinity Enviro, míg 2019-től az Alkalmazott Víztudományi Intézet ügyvezetője. Az MHT tagja 2024 óta.

Herodek Sándor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

SÁNDOR HERODEK az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát. 1957-től 2010-ig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben dolgozott, ahol 1990-től 2004-ig igazgató volt. Fő kutatási területe a Balaton vízminőségét súlyosan rontó eutrofizálódás kimutatása, ebben a foszforterhelés szerepének igazolása és annak vizsgálata volt. A század eleji nagy aszály hatására kutatta a vízszintváltozás hatását a Balaton ökológiai állapotára. A biológiai tudományok doktora és az MHT tagja 1973 óta, jelenleg szenior tag.

Hivatkozások

Balaton Algavirágzás Konzorcium (2022). A megjelent balatoni algavirágzás okainak felkutatása és intézkedési javaslatok kidolgozása. Cselekvési Terv. ITM Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv (BALATON-ZFR-2020/1)

Balaton Klíma Konzorcium (2022). Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodását segítő fejlesztési prioritások kidolgozása, Megvalósíthatósági Tanulmány. ITM Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv (VÍZ-ZFR-2020/1)

Baranya S., Fleit G., Németh D., Sütheő M. (2020). A Dráva-folyó 0-236 fkm-ek közötti szakaszán jelentkező medersüllyedés okainak feltárása. LIFE17NAT/HU/000577 "Bölcs vízgazdálkodás a Dráva mentén az ártéri erdők megőrzése érdekében". Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. https://wisedrava.wwf.hu/sitemedia/letolthetoanyagok/1632218602.pdf

Csepregi A. (2007). A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására. In: Alföldi L. és Kapolyi L. (szerk.) Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, pp. 77-112.

Euro-Cordex (2009). https://www.euro-cordex.net

Giorgo, F. (1990). Simulation of regional climate using a limited area model nested in a general circulation model. Journal of Climate 3. pp. 941-963. https://doi.org/10.1175/1520-0442(1990)003<0941:SORCUA>2.0.CO;2

Global Runoff Data Center https://www.bafg.de/GRDC, alapítva 1988-ban (letöltve: 2024.10.15.).

Herodek S. (2007). A vízszint változásának hatása a Balaton ökológiai állapotára (3B022-04 BALÖKO), MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany.

Hinegk, L., Adami, L., Zolezzi, G., Tubino, M. (2022). Implications of water resources management on the long-term regime of Lake Garda (Italy). Journal of Environmental Management 301. 113893. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2021.113893

Honti M., Somlyódy L. (2009). Stochastic water balance simulation for Lake Balaton (Hungary) under climatic pressure. Water Science & Technology 59(3). pp. 453-459. https://doi.org/10.2166/wst.2009.886

Honti, M., Stamm, C., Reichert, P. (2013). Integrated uncertainty assessment of discharge predictions with a statistical error model, Water Resources Research, 49. pp. 4866-4884. https://doi.org/10.1002/wrcr.20374

Horváth E., Kern Z., Morgós A., Grynaeus A. (2011). A Balaton természetes vízkészlet-változásának és nyárvégi vízállásának rekonstrukciója tölgyek évgyűrű vastagsága alapján. In: Szlávik, L., (Szerk.) Magyar Hidrológiai Társaság 29. Országos Vándorgyűlése, Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest. pp. 485-500.

IPCC (2014). Climate Change 2014: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. IPCC, Geneva, Switzerland.

Istvánovics, V., Honti, M., Torma, P., Kousal, J. (2022). Record‐setting algal bloom in polymictic Lake Balaton (Hungary): A synergistic impact of climate change and (mis) management. Freshwater Biology, 67(6). pp. 1091-1106. https://doi.org/10.1111/fwb.13903

Koncsos L., Honti M., Somlyódy L. (2005). A Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 125-144.

Kuczera, G., Kavetski, D., Franks, S., Thyer, M. (2006). Towards a Bayesian total error analysis of conceptual rainfall-runoff models: Characterising model error using storm-dependent parameters, J. Hydrol. 331. pp. 161-177. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2006.05.010

Kutics K. (2019). Evolution of water quality of Lake Balaton. Ecocycles, 5 (2): pp. 44-73. https://doi.org/10.19040/ecocycles.v5i2.149

Kutics K., Kravinszkaja G., Varga Gy. (2016). A Balaton és teljes vízgyűjtő-területének átfogó hidrológiai vizsgálata, különös tekintettel a lefolyási viszonyok drasztikus változására és a hozzáfolyás csökkenésére. MHT XXXIV. Országos Vándorgyűlés, Debrecen.

Luo, M., Liu, T., Meng, F., Duan, Y., Frankl, A., Bao, A., De Maeyer, P. (2018). Comparing Bias Correction Methods Used in Downscaling Precipitation and Temperature from Regional Climate Models: A Case Study from the Kaidu River Basin in Western China. Water 10(8): 1046. https://doi.org/10.3390/w10081046

Mayer I. (2005). A Balaton vízpótlásának lehetőségei. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 249-281.

Milly, P.C.D., Betancourt, J., Falkenmark, M., Hirsch, R.M., Kundzewicz, Z.W., Lettenmaier, D.P., Stouffer, R.J. (2008). Stationarity Is Dead: Whither Water Management? Science 319(5863). pp. 573-574. https://doi.org/10.1126/science.1151915

Nováky B. (2003). A Balaton vízpótlása és az éghajlatváltozás (kézirat).

Nováky B. (2005). A Balaton vízpótlása és az éghajlat. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 105-123.

OVF (2019). Országos Vízügyi Főigazgatóság Balaton Munkacsoport: Szintézis Jelentés. 54 pp.

OVF (2023). Vízvisszatartás. 2023. 03. 16. https://www.ovf.hu/vizgazdalkodas-vizszolgaltatas/vizvisszatartas (Letöltve: 2024.02.29.)

Pomázi F., Baranya S., Ermilov A.A., Török G.T., Horváth G., Pál I. (2023). Az Alsó-Dráva antropogén és természetes hatásokra bekövetkezett függőleges mederváltozásainak vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 103(1). pp. 32-47. https://doi.org/10.59258/hk.10988

Rogelj, J., Meinshausen, M., Knutti, R. (2012). Global warming under old and new scenarios using IPCC climate sensitivity range estimates. Nature Climate Change 2. pp. 248-253. https://doi.org/10.1038/nclimate1385

Schwalm, C.R., Glendon, S., Duffy, P.B. (2020). RCP8.5 tracks cumulative CO2 emissions. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 117. pp. 19656-19657. https://doi.org/10.1073/pnas.2007117117

Schleicher V. (2014). Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822−1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók). Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományok Doktori Iskola. http://doktori.btk.elte.hu/hist/schleicherveronika/tezis.pdf

Somlyódy L. (2005). A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni, vagy nem tenni? Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 9-62.

Somlyódy L., Honti M. (2005). The case of Lake Balaton: How can we exercise precaution? Water Science & Technology 52(6). pp. 195-203. https://doi.org/10.2166/wst.2005.0168

Szlávik L. (2005). A Sió-vízrendszer szabályozásának és a balatoni vízpótlás gondolatának történeti áttekintése. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 365-379.

Tamás P., Vári A., Ferencz Z. (2005). Lakossági és elit csoportok véleménye a Balaton-régió problémáiról és a vízpótlás lehetőségeiről. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 313-327.

Timár G., Jakab G., Székely B. (2023). A Step from Vulnerability to Resilience: Restoring the Landscape Water-Storage Capacity of the Great Hungarian Plain – An Assessment and a Proposal. Land 13: 146. https://doi.org/10.3390/land13020146

Tombácz E., Gulyás P., Mozsgai K. (2005). A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 283-312.

Tóth V.R. (2016). Reed stands during different water level periods: physico-chemical properties of the sediment and growth of Phragmites australis of Lake Balaton. Hydrobiologia 778. pp. 193-207. https://doi.org/10.1007/s10750-016-2684-z

van Genuchten, M.Th. (1980). Closed-form equation for predicting the hydraulic conductivity of unsaturated soils. Soil Sci. Soc. Am. J. 44. pp. 892-898. https://doi.org/10.2136/sssaj1980.03615995004400050002x

Varga Gy. (2005). A Balaton vízháztartási viszonyainak vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám”. pp. 93-104.

Varga Gy., Jakus Á., Kravinszkaja G. (2019). A közelmúltban előfordult hidrometeorológiai szélsőségek hatása a Balaton vízjárására. Hidrológiai Közlöny, 99. évfolyam, 2. szám, pp. 3-13.

Varga Gy. szóbeli közlése (2024).

Virág Á. (2005). A Sárvíz, a Kapós és a Sió szabályozásának első tervei. Vízügyi Közlemények, 87 “Balaton különszám” pp. 329-364.

VITUKI Hungary (2016). A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása. D4.11 A klímaváltozás hatása a felszíni vizekre. Kutatási jelentés. VITUKI Hungary Kft.

VITUKI Hungary szóbeli közlése a Balaton medermorfológiájáról (2018).

Zlinszky A. (2013). Mapping and conservation of the reed wetlands on Lake Balaton. PhD Thesis, ELTE, Budapest. http://teo.elte.hu/minosites/tezis2013_angol/a_zlinszky.pdf

Zlinszky A., Tímár G. (2013.) Historic maps as a data source for socio-hydrology: a case study for Lake Balaton wetland system, Hungary. HESS 17: 4589-4606. https://doi.org/10.5194/hess-17-4589-2013