A Duna–Tisza-köze negyedidőszaki képződményei mágneses szuszceptibilitás és karotázs korrelációs vizsgálatok alapján
Absztrakt
Nagy felbontású rétegtani tagolás és ezt megalapozó mélyfúrás geofizikai adatrendszer hiányában a Duna–Tisza-köze területére vonatkozó vízföldtani modellezések kényszerűen egyszerű földtani alapra épülnek. A tanulmányban 593 közelmúltban digitalizált mélyfúrás karotázs korrelációjára alapozva mutatjuk be a térség negyedidőszaki rétegsorát. Az üledékföldtani egységek korát a terület magfúrásainak mágneses szuszceptibilitás adatokra épülő, közelmúltban publikált rétegtani beosztására alapozva adtuk meg.
A negyedidőszaki rétegsor alapvető tagolására a pleisztocén közepi klímaromlás (Mid Pleistocene Transition) idejének (1,2 millió év) megfelelő korrelációs felszín szolgált („MPT felület”). Alatta döntően egyveretű homok sorozatokból álló rétegsor települ, fölötte finomszemű üledékek közé ágyazott kis vastagságú homokrétegek összességében fölfelé durvuló sorozata látható. Előbbit nagy méretű, intenzív oldalazó eróziót kifejtő vagy elágazó vízfolyás hozhatta létre, utóbbi kisméretű vízfolyások által épített hordalékkúp jelenlétére utalhat. Elkülöníthető egy a hordalékkúppal laterálisan érintkező, a mai Duna-völggyel párhuzamos, attól K-re eső, ártéri üledékeket csak alárendelten tartalmazó homok összlet is, melynek kora 450–250 ezer év közé tehető, s amely ismét nagyméretű vízfolyás (Duna) jelenlétét igazolja.
A mágneses szuszceptibilitás és fauna adatok figyelembevételével az MPT felület alatti folyóvízi rétegsor további három egységre, a hordalékkúp összlet ugyancsak három kisebb, egyenként fölfelé durvuló üledékciklusra tagolható. Az utóbbiak bázisa fölött települő finomszemű képződmények felszín közeli regionális vagy lokális vízrekesztők lehetnek.
A térképezett rétegtani egységek száma a korábbi 1–3-ról 8-ra, a térképezés alapjául szolgáló értékelt mélyfúrások száma a korábbi 66-ról (Urbancsek 1977) 593-ra emelkedett, ami a földtani modell felbontásában nagyságrendi növekedés. A bemutatott korrelációk területi kiterjesztésének és a megbízható rétegtani tagolás következetes alkalmazásának eszköze lehet a mágneses szuszceptibilitás – mint paleoklíma változások kimutatására alkalmas fizikai mennyiség – számításba vétele a vízkutató fúrások mélyfúrási geofizikai vizsgálatának tervezésekor.
Hivatkozások
Alföldi L., Kapolyi L. (2011). Szükséges-e a Tisza térség vízhiányának a pótlására és/vagy a hajózó útvonal lerövidítésére Duna-Tisza csatornát építeni? Ha igen, miért nem, és ha nem, miért igen? Hidrológiai Közlöny, 91. évf. 1. szám, pp. 1-28.
Borsy, Z. (1992). Evolution of the alluvial fans of the Alföld. In Rachocki, A. H., Church, M. (eds.). Alluvial Fans. A Field Approach, pp. 229-246. John Wiley & Sons, New York.
Borsy Z., Félszerfalvi J., Lóki J. (1982). A Jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geographica Debrecina 20, pp. 35–50.
Borsy, Z., Félszerfalvi, J., Lóki, J., Franyó, F. (1987). Electron Microscopic Investigations of Sand Material in the Core Drillings in the Great Hungarian Plain. GeoJournal 15.2, pp. 185-195. https://doi.org/10.1007/BF00157946
Erdélyi M. (1967). A Duna–Tisza közének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, 47. évf. 8. szám, pp. 331-340.
Franyó F. (1980). Újabb felszínfejlődéstörténet és vízföldtani eredmények a Duna-Tisza közi kutatófúrások alapján. Földrajzi Értesítő 29. pp. 409-442.
Franyó F. (1992). Quaternary isopachmap of Hungary 1:200 000. Mining and Geological Survey of Hungary, Budapest
Gábris, G. (1994). Pleistocene Evolution of the Danube in the Carpathian Basin. Terra Nova, 6, pp. 495–501. https://doi.org/10.1111/j.1365-3121.1994.tb00893.x
Gedeoné Rajetzky M. (1973). A mindszenti és csongrádi kutatófúrások mikromineralógiai vizsgálata, különös tekintettel az anyagszállítás egykori irányaira. MÁFI Évi Jel. 1971. pp. 169-186.
Gibbard, P.L., Lewin, J. (2009). River incision and terrace formation in the Late Cenozoic of Europe. Tectonophysics 474, pp. 41-55. https://doi.org/10.1016/j.tecto.2008.11.017
Gyirán I. (2009). A Duna-Tisza Közi Homokhátság vízgazdálkodásának fenntartható fejlesztése. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése, 2. Szekció, Baja, 2009. július 1-3.
Haas, J., Budai, T., Csontos, L., Fodor, L., Konrád, G., Koroknai, B. (2014). Geology to the pre-Cenozoic basement of Hungary. Explanatory notes of the “Pre-Cenozoic geological map of Hungary” (1: 500000). Geological and Geophysical Institute of Hungary, Budapest.
Jaskó S., Kordos L. (1989). A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. MÁFI Évi Jel. 1988. pp. 153-166.
Jaskó S., Krolopp E. (1991). Negyedidőszaki kéregmozgások és folyóvízi üledékfelhalmozódás a Duna-völgyben Paks és Mohács között. MÁFI Évi Jel. 1989. pp. 65-82.
Kiss, T., Hernesz, P., Sümeghy, B., Györgyövics, K., Sipos, Gy. (2015). The evolution of the Great Hungarian Plain fluvial system – Fluvial processes in a subsiding area from the beginning of the Weichselian. Quaternary International, 388, pp. 142-155.
Kovács, A.D., Hoyk, E., Farkas, J.Z. (2017). Homokhátság – A Special Rural Area Affected by Aridification in the Carpathian Basin, Hungary. Eur. Countrys., 9, pp. 29–50. https://doi.org/10.1515/euco-2017-0003
Kozák, P., Sztevanovity, Z., Kovács, B., Lazic, M., Szanyi, J., Polomcic, D., Török, J., Milanovic, S., Koch, Gy., Ágoston, B. 2009. Duna-Tisza közi homokhátság vízgazdálkodási problémáinak megközelítése hidrodinamikai modellezés alkalmazásával. In: Szlávik, Lajos (szerk.) Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlés Baja 2009. július 1-2., pp. 170-177.
Krolopp, E. (1980). A jánoshalmai mélyfúrás mintáinak malakológiai vizsgálata (2 minta). Kézirat SZTFH Adattár 3. p.
Krolopp, E. (2002). Taxonomic, faunistic, stratigraphic and paleoecological evaluation of the Hungarian Pleistocene mollusc fauna. Malacological Newsletter 31, pp. 4-57.
Mádl-Szőnyi, J., Tóth, J. (2009). A Hydrogeological Type Section for the Duna-Tisza Interfluve, Hungary. Hydrogeol. J., 17, pp. 961-980. https://doi.org/10.1007/s10040-008-0421-z
Major P., Neppel F. (1988). A Duna-Tisza Közi Talajvízszint-Süllyedések. Vízügyi Közlemények, 70, pp. 605-623.
Miháltz I. (1953). A Duna–Tisza köze D-i részének földtani felvétele. MÁFI Évi Jel. 1950. pp. 113-138.
Molnár B. (1977). A Duna–Tisza köz felsőpliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete. Földtani Közlöny 107. pp. 1-16.
Nagy I., Tombácz E., László T., Magyar E., Mészáros S., Puskás E., Scheer M. (2016). Vízvisszatartási mintaprojektek a homokhátságon. „nyugati és keleti” mintaterületek. Hidrológiai Közlöny, 96. évf. 4. szám, pp. 42-60.
Nelson, E., Püspöki, Z., McIntosh, R.W., Presslee, S., Szappanos, B., White, D., Penkman, K. (2023). Constraining the chronology of Quaternary fluvial sediments in the Pannonian Basin. XXI INQUA Congress 2023, poster session on Marine and terrestrial records. new perspectives for Quaternary climatic changes.
Nemere P. (1994). Javaslat a Duna-Tisza Közi Hátság mélységi vízkészletének pótlására. Vízügyi Közlemények, 76, pp. 339-342.
Orlóci I. (2003). A Tiszát a Dunával Összekötő Csatorna. A Duna-Tisza Csatorna. Hidrológiai Közlöny, 83. évf. 4. szám, pp. 243-250.
Pálfai I. (1993). Talajvízszint-Süllyedés a Duna-Tisza Közén. Vízügyi Közlemények, 75, pp. 431-434.
Pálfai I. (2010). A Duna-Tisza Közi Hátság Vízháztartási Sajátosságai. Hidrológiai Közlöny, 90. évf. 1. szám, pp. 40-44.
Püspöki, Z., Kovacs, I. J., Fancsik, T., Nádor, A., Thamó-Bozsó, E., Tóth-Makk, Á., Udvardi, B., Konya, P., Füri, J., Bendő, Zs., Zilahi-Sebess, L., Stercel, F., Gulyás, Á., McIntosh, R. W. (2016). Magnetic susceptibility as a possible correlation tool in Quaternary alluvial stratigraphy. Boreas 45, pp. 861-875. https://doi.org/10.1111/bor.12196
Püspöki, Z., Fogarassy-Pummer, T., Thamó-Bozsó, E., Berényi, B., Cserkész-Nagy, Á., Szappanos, B., Márton, E., Lantos, Z., Nádor, A., Fancsik, T., Stercel, F., Tóth-Makk, Á., McIntosh, R.W., Szőcs, T., Faragó, E. (2020). High-resolution stratigraphy of a Quaternary fluvial deposit based on magnetic susceptibility variations (Jászság Basin, Hungary). Boreas 49, pp. 181-199. https://doi.org/10.1111/bor.12412
Püspöki, Z., Fogarassy-Pummer, T., Thamó-Bozsó, E., Falus, Gy., Cserkész-Nagy, Á., Szappanos, B., Márton, E., Lantos, Z., Szilárd, Sz., Stercel, F., Tóth-Makk, Á., McIntosh, R. W., Szőcs, T., Pálóczy, P., Fancsik, T. (2021a). High-resolution stratigraphy of Quaternary fluvial deposits in the Makó Trough and the Danube-Tisza Interfluve based on magnetic susceptibility data (Pannonian Basin, Hungary). Boreas 50, pp. 205-223. https://doi.org/10.1111/bor.12471
Püspöki, Z., Gibbard, P. L., Nádor, A., Thamó-Bozsó, E., Sümegi, P., Fogarassy-Pummer, T., McIntosh, R. W., Lantos, M., Tóth-Makk, Á., Stercel, F., Krassay, Z., Kovács, P., Szőcs, T., Fancsik, T. (2021b). Fluvial magnetic susceptibility as a proxy on long-term variations of mountain permafrost development in the Alp-Carpathian Region. Boreas 50, pp. 806-825. https://doi.org/10.1111/bor.12520
Püspöki, Z., Gibbard, P. L., Kiss, L. F., McIntosh, R.W., Thamó-Bozsó, E., Krassay, Z., Szappanos, B., Maigut, V., Kovács, P., Karácsony, D., Stercel, F., Visnovitz, F., Demény, K., Bereczki, L., Szőcs, T., Rotár-Szalkai Á., Fancsik, T. (2023). Obliquity-driven mountain permafrost-related fluvial magnetic susceptibility cycles in the Quaternary mid-latitude long-term (2.5 Ma) fluvial Maros Fan in the Pannonian Basin. Boreas. ISSN 0300-9483. https://doi.org/10.1111/bor.12618
Rónai A. (1961). Az Alföld talajvíztérképe. Földtani Intézet alkalmi kiadványa, Budapest, p. 102.
Rónai A. (1985). Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geologica Hungarica Series Geologica Tomus 21. p. 455.
Schmidt E.R. (1962). Magyarország vízföldtani atlasza. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, p. 146
Sebe, K., Csillag, G., Pazonyi, P., Ruszkiczay-Rüdiger Zs. (2019). Quaternary evolution of the river Danube in the central Pannonian Basin and its possible role as an ecological barrier to the dispersal of ground squirrels. Historical Biology, https://doi.org/10.1080/08912963.2019.1666838
Stevanovic, Z., Kozak, P., Lazic, M., Szanyi, J., Polomcic, D., Kovács, B., Török, J., Milanovic, S., Hajdin, B., Vass, I. (2008). Towards sustainable management of transboundary Hungarian-Serbian aquifer. In: IV. International Symposium on Transboundary Waters Management,: Thessaloniki, Greece Thessaloniki, Görögország (2008) Paper: 242114528
Sümegi, P., Gulyás, S., Molnár, D., Sümegi, B. P., Almond, P. C., Vandenberghe, J., Zhou, L., Pál-Molnár, E., Törőcsik, T., Hao, Q., Smalley, I.,Molnár, M., Marsi, I. (2018). New chronology of the best developed loess/paleosol sequence of Hungary capturing the past 1.1 ma: implications for correlation and proposed pan-Eurasian stratigraphic schemes. Quaternary Science Reviews 19. https://doi.org/10.1016/j.quascirev.2018.04.012
Sümeghy J. (1950). A Duna–Tisza-közének földtani vázlata. MÁFI Évi Jel. 1950. pp. 233-262.
Szabó, Zs., Szijártó, M., Tóth, Á., Mádl-Szőnyi, J. (2023). The Significance of Groundwater Table Inclination for Nature-Based Replenishment of Groundwater-Dependent Ecosystems by Managed Aquifer Recharge. Water, 15, 1077. https://doi.org/10.3390/w15061077
Széles M. (1977). A Kecskemét Ke–3. sz. mélyfúrás pannóniai korú faunája. MÁFI Évi Jel. 1975. pp. 163-186.
Szilágyi, J., Vörösmarty, C.J. (1997). Modelling Unconfined Aquifer Level Reductions in the Area between the Danube and Tisza Rivers in Hungary. J. Hydrol. Hydromech., 45, pp. 328-347.
Tóth, O., Sipos, Gy., Kiss, T., Bartyik, T. (2017). Dating the Holocene incision of the Danube in Southern Hungary. Journal of Environmental Geography 10, pp. 53-59. https://doi.org/10.1515/jengeo-2017-0006
Urbancsek, J. (1960). Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny, 40. évf. 5. szám, pp. 398-403
Urbancsek J. (1963). A földtani felépítés és a rétegnyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny 43. évf. 3. szám, pp. 205-218.
Urbancsek J. (1977). Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere, VII. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, p. 546
Ventra, D., Clarke, L.E. (2018). Geology and geomorphology of alluvial and fluvial fans: current progress and research perspectives. In Ventra D. & Clarke L. E. (eds.): Geology and Geomorphology of Alluvial and Fluvial Fans: Terrestrial and Planetary Perspectives. 1-21. Geological Society, London, Special Publications 440. https://doi.org/10.1144/SP440.16
Weissmann, G.S., Hartley, A.J., Nichols G.J., Scuderi L.A., Olson M., Buehler H., Banteah R. (2010). Fluvial form in modern continental sedimentary basins: Distributive fluvial systems. Geology, 38, pp. 39-42. https://doi.org/10.1130/G30242.1
Copyright (c) 2024 Tímea Fogarassy-Pummer, Gábor Markos, Zoltán Vári, Julianna Mekker, Zsóka Szabó, Márton Bauer, Nóra Edit Gál, Éva Kun, Andrea Jordánné Szűcs , Teodóra Szőcs , Tamás Fancsik, Zoltán Püspöki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
