Vízépítési tevékenység hatása a természetes vizek halállományára

Zoltán Zsoldos

Zsoldos Zoltán Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatzóság

Kulcsszavak: Természetes vizek halállománya, folyószabályozások, tározók, duzzasztók, vízlépcsők, limnofil fajok

Absztrakt

A természetes vizek halállományának csökkenése régi keletű dolog. E kérdésben legfontosabb jelzőcsoport a hal, mert nagy mennyiségben és változatos fajösszetételben csak jó ökológiai állapotú vízben képesek élni, ami a többi élőlénycsoportnak is megfelelő élőhelyet kínál. A közlemény arra keresi a választ, hogy az elmúlt másfél évszázadban hogyan és miért csökkent természetes vizeink halállománya. A témakört 1980-2017 között a Halászat szaklap hasábjain megjelent közlemények elemzésével mutatjuk be. A közlemény második fele horgászati fogási eredmények elemzésével arra kérdésre keresi a választ, a vízépítési tevékenységek közül a duzzasztók hogyan a halállományt.

Információk a szerzőről

Zsoldos Zoltán, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatzóság

ZSOLDOS ZOLTÁN ár- és belvízvédelmi szakmérnök (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2022.), vegyészmérnök Bsc. (Debreceni Egyetem, 2017.), általános agrármérnök (Szent István Egyetem halgazdálkodás szakirány, 2000.). Munkahelye az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, ahol 2020. márciusától dolgozik területi felügyelőként. Mindig is vonzotta a természetes vizek élővilága, ilyen indíttatásból szerzett halgazdálkodás szakirányú agrármérnöki diplomát. A vízügynél célja, hogy a folyószabályozási- és árvízvédelmi célokat összeegyeztesse az élővilág igényeinek kielégítésével, a vízvisszatartás ökológiai szolgáltatásának növelése érdekében.

Hivatkozások

Bíró P. (1993). A Balaton halállományának változásai és jelenlegi helyzete. Halászat 1993/1. pp. 22-24.

Bíró P., B. Muskó I. (1994). A küsz (Alburnus alburnus L.) populáció dinamikája és tápláléka a Balaton parti övében. Halászat 1994/2. pp. 86-92.

Dobrai L. (1994). Dráva vizet a Balatonba Halászat. Somogyi hírlap alapján1994/3. pp. 121.

Felvidéki I. (1982). Egy természetes vizekkel foglalkozó tanulmány margójára- Hozzászólás Gönczy János cikkéhez. Halászat 1994/1. pp. 11-12.

Fóris Gy. (1984). Az amur hasznosítása a mederfenntartási halasításban. Halászat 1984/4. pp. 99-101. doi:10.1016/0045-8732(84)90169-4

Giczi F. (1988). A Balaton halgazdálkodása. Halászat 1988/5. pp. 131-133. doi:10.2307/3972212

Gönczy J. (1980). Folyóink halállományának pótlási lehetőségei. Halászat 1980/2. pp. 44-47.

Gönczy J. (1981/a). A természetes vizek halállománya, Halászat 1981/4. pp. 123.

Gönczy J. (1981/b). A természetes vizek halállománya, Halászat 1981/ 5. pp. 149-150.

Harka Á. (1985). A Kiskörei Víztározó halállománya. Halászat 1985/2. pp. 35-37.

Harka Á. (1997). Terjed vizeinkben a fekete törpeharcsa. Halászat 1997/3. pp. 109-110. doi:10.1515/dig.1997.1997.5.109

Harka Á. (2003). A globális felmelegedés hatása halfaunánkra. Halászat 2003/2. pp. 58-60.

Harka Á. (2008). A tiszai halfauna változásai az utóbbi másfél évszázadban. Halászat 101/1. szám. pp. 28-39.

Herman o. (1887). A magyar halászat könyve. K. M. Természettudományi Társulat. p. 520.

Hoitsy Gy. (1995). A Bodrog és a Bodrogzug hal-ökofaunisztikai fölmérése. Halászat 1995/3. pp. 100-104.

Józsa V. (2022). szóbeli közlés.

Józsa V., Kozlowski J. (2010). Egyes invazív halfajok (fehér busa-Hypophtalmichthys molitrix, pettyes busa- Aristchhys nobilis, ezüstkárász- Carassius auratus gibelio) hatása a különböző vizes ökoszisztémák halfaunájára. Halászat 2010/1. pp. 32.

Keve G. (2022). szóbeli közlés

Kovács P. (1990). A Kiskörei-tározó halbiológiai vizsgálata. Halászat 1990/1. pp. 8-9.

Kirjasniemi M, Kirjasniemi J., Tátrai I., Józsa V. (1997). Halállományok szabályozása a Balatonban: ragadozó-préda kapcsolat a parti övben. Halászat 1997/2. 8 pp. 5-90.

Pénzes B. (2000). A tiszai halpusztulás krónikája. Halászat 2000/2. pp. 58-59.

Pénzes B., Repkényi Z. (1998). A dunai halpusztulás. Halászat 1998/2. pp. 54-55.

Pintér K. (1996). A magyar halászat 1995. évi statisztikája. Halászat 1996/2. pp. 51-53.

P. Károlyi Zs. (1982). A magyar halászat-tógazdálkodás történetéből IV-Halászatunk a török hódoltság korában. Halászat 1982/2. pp. 48-50.

Répássy M. (1929). A magyar vízmunkálatok története 1856-1927. Stádium Sajtóvállalat Rt. p. 204.

Solymos E. (1985). Árvíz és halgazdálkodás. Halászat 1985/6. pp. 179.

Specziár A., Tölg L. (2000). A Balaton dévérkeszeg állományának vizsgálata. Halászat 2000/3. pp. 135-144.

Szitó A., Györe K. (1995). A Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény szakaszán élő márna (Barbus barbus L.) növekedése, mortalitása, táplálékának vizsgálata. Halászat 1995/3. pp. 132-136.

Tahy B. (1980/a). Új üzemtervek a természetes vizeken 1981-től. Halászat 1980/3. pp. 68.

Tahy B. (1980/b). Milyen hal kihelyezését írjuk elő az új üzemtervekben. Halászat 1980/5. pp. 129.

Tahy B. (1985). Milyen nagyságú ponttyal népesítsük a horgászvizeket? Halászat 1985/6. pp. 175.

Woynárovich E. (1989). A balatoni halász-horgász vitához. Halászat 1989/4. pp. 97-99.

Woynárovich E. (1991). A halász-horgász viszony kilátásai. Halászat 1991/1. pp. 21-22.

Woynárovich E. (1992.) És azután? Halászat 1992/3. pp. 110-111.

Zsigmond R. (2021). Halfogási adatok 2010-2008. Adatszolgáltatás.