Hetven éve szervezték újra az egységes vízügyi szolgálatot. A Nyíregyházi Vízügyi Igazga-tóság 1953. évi megalakulásának előzményei és kezdetei

Károly Konecsny

doi:10.59258/hk.12334

Konecsny Károly https://orcid.org/0009-0002-7895-8721

Kulcsszavak: Folyammérnöki hivatal, kultúrmérnöki hivatal, vízitársulat, vízgazdálkodási körzet, árvízvédelmi és folyószabályozási hivatal, kultúrmérnöki és belvízrendezési hivatal, vízügyi igazgatóság, Országos Vízgazdálkodási Hivatal, Országos Vízügyi Főigazgatóság

Absztrakt

A II. világháború utáni években a magyarországi vízügyi szervezetek a háborús rombolásokat követően csak nagy nehézségek között folytathatták szakmai munkájukat. Az államosítás és a vízügyi igazgatóságok megalakulása közötti évek (1948-1953) az ország politikai-társadalmi és gazdasági viszonyai tekintetében is igen nehéz időszakot jelentettek. Koncepciós eljárás indult több felső-tiszai vízügyi szervezet vezető szakemberei ellen, egyes társulati dolgozókat nem vettek át az állami szolgálatba kettétörve szakmai pályafutásukat, ellehetetlenítve megélhetésüket. Az államosítás után a Felső-Tisza-vidéki vízügyi szervezetek döntő része az Országos Vízgazdálkodási Hivatalnak (OVgH) alárendelt Debreceni Vízgazdálkodási Körzet, kisebb része a Miskolci Vízgazdálkodási Körzet alárendeltségébe került. A Debreceni Vízgazdálkodási Körzet keretében létrejött a Nyíregyházi Folyammérnöki Kirendeltség, a Nyíregyházi Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség és a Mátészalkai Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség. 1950. január 1-én kezdte meg önálló életét a Nyíregyházi Vízgazdálkodási Körzet, amelyet a nagyterületű debreceni körzetből választottak le. 1951. februárjától a Nyíregyházi Vízgazdálkodási Körzet átszervezése nyomán Nyíregyházi Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal, valamint Nyíregyházi Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal létesült. A vízügyi szolgálat feldaraboltságát megszüntetve, 1953. október 1-én hozták létre az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a területi vízügyi igazgatóságokat, köztük a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóságot. A közleményben bemutatjuk a fenti jogelőd intézmények és az igazgatóság szervezetét, szakember gárdáját.

Információk a szerzőről

Konecsny Károly

KONECSNY KÁROLY 1979-ben a Kolozsvári „Babeş-Bolyai” Tudományegyetemen földrajz szakon diplomázik, majd hidrológus posztgraduális képzésen vesz részt. 1997-ben védi meg területi vízháztartási témájú doktori értekezését és szerez Phd fokozatot. Közben 1979-től 2005-ig vízügyi igazgatóságoknál vezető hidrológusként dolgozik, 2005-től nyugdíjazásáig a VITUKI tudományos osztályvezetője, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hatóság vízgazdálkodási vezető főtanácsosa, az Országos Vízügyi Hatóság osztályvezetője és igazgatóhelyettese, tervezőcég hidrológiai szakértője. Mintegy 140 szakmai közleménye jelent meg. Akadémiai köztestületi tag. Az MHT több választott tisztségét is betöltötte. MHT kitüntetései: Pro Aqua díj (2005), dr. Schafarzik Ferenc emlékérem (2016), Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj (2002; 2018), Bogdánfy Ödön emlékérem (2022). 2016. évtől a Hidrológiai Közlöny szakszerkesztője, 2022-től a lap főszerkesztő-helyettese.

Hivatkozások

Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat (1948). A Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármen-tesítő Társulat 1948. február hó 11-i Társulati átadás-átvételi jegyzőkönyve. (Kézirat)

Bényei Z. (1974). A Vízügyi Szolgálat Fejlődése (1945-1973). Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 61. sz. VÍZDOK. p. 135.

Dóka Klára (1978). Az Országos Vízügyi Levéltár iratainak alapleltára. VIZDOK Budapest.

Fejér L. szerk. (2010). A vízitársulatok 200 éve. Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége. Buda-pest, p. 248.

FTV Tört. Gyűjt. (Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény) (2016). Dokumentumok, tervek. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza Móricz Zsigmond utca 48. sz. alatti telephely.

Forrásy J. (1948). A Keleti Nyírvíz Lecsapoló Társulat rövid története az államosításáig. (Gépelt kézirat, 1948. február 3.). Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény. p. 1.

Gyarmathy Zs. (1981). A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944-1945. évi fő-ispáni iratok). Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás (szerk. Gyarmathy Zsigmond, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár M. Tcs., pp. 221-240. http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/223-242.pdf

Jancsó Gy. (2000). A vízügyi szolgálat és nemzetközi kapcsolatai a Felső-Tisza-vidéken. Kézirat. p. 62.

Kertai Ede (1945). A magyar vízügyi szolgálatot ért háborús veszteségek. Vízügyi Közlemények. 27. évf. 1-4. szám.

Konecsny K. (2021a). A Felső-tiszai vízügyi szervezetek kialakulása és működési struktúrája 1953-ig. In: A Felső-Tisza-vidék vízügyi múltja. FETIVIZIG Nyíregyháza. (Kézirat) p. 419.

Konecsny K. (2021b). A Szatmári Folyammérnöki Hivatal tevékenysége és szerepe a Felső-Tisza-vidék víz-viszonyainak átalakításában (1871-1920). Történeti Földrajzi Közlemények 9. évf. 3. szám. pp. 197-232.

Konecsny K. (2021c). Állami vízügyi szervezetek Zemplénben 1871-1920 között. Történeti Földrajzi Köz-lemények 9. évf. 4. szám. pp. 99-127.

Lászlóffy W. (1982). A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a Tisza vízrendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 610.

Magyarország tiszti czím- és névtára 47. évf. 1940, 48. évf. 1941, 49. évf. 1942, 50. évf. 1943, 51. évf. 1944 évek. Szerk. és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

Molnár E. (1945). A debreceni kultúrmérnöki hivatal szerepe a debreceni kormány mellett. Vízügyi Közle-mények. 27. évf. 1-4. sz.

Mt 1.060/1953. (1953). Minisztertanács 1.060/1953. (IX. 30.) számú határozata. Magyar Közlöny 1953. szept. 30., 49.szám.

Rajczi K. (1953). Kézirat gyanánt. Vízügyi Értesítő. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Hivatalos lapja. 1953. nov. 26., I. évf., 1. sz.

Szeifert Gy. (2017). Szeifert Gyula korábbi vízügyi igazgató szóbeli közlése.

Vázsonyi Á. szerk. (1959). Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Adatgyűjteménye. I-V. köte-tek. (Kézirat) VITUKI-Nyíregyházi VIZIG. Nyíregyháza-Budapest.

Vázsonyi Á. (1967). Mérnöki pályafutásom. Kézirat, mely Lengyel István kérésére a nyíregyházi Múzeum-ban való elhelyezésre 1967. május 30-án készült. p. 10.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Dolgoz%C3%B3k_P%C3%A1rtja

https://hu.wikipedia.org/wiki/1953