Adatok a Mária és Hodos Patakvölgyi Vízitársulat működéséről (1904-1912)
DOI:
https://doi.org/10.59258/hk.11101Kulcsszavak:
Kraszna folyó, Mária és Hodos patakok, földbirtokos érdekeltség, vízi munkálatok, vízhasznosítási társulat, kultúrmérnöki hivatal, vármegyei alispáni hivatalAbsztrakt
A Felső-Tisza baloldali mellékfolyója, a Kraszna dombvidéki szakaszán az I. világháborút megelőző évtizedekben az érintett községek birtokosainak összefogásával több kisebb vízitársulat alakult, főleg patakmeder-szabályozási és lecsapolási munkák végzésére. A szakirodalom szerint ilyen vízitársulat jött létre a Mária és Boldád patakok völgyében 1894-ben, Krasznabéltek (Beltiug) székhellyel. Nem található adat azonban arra, hogy ennek a társulatnak a szomszédságában a Mária patak Szakasz (Rătești) község feletti szakaszán és a Hodos patak alsó részén nagyszokondi (Socond), krasznasándorfalvai (Șandra), oláhgyűrűsi (Gerăușa) és béltekhodosi (Hodișa) érdekeltség 1904-től egy másik vízitársulat megalakulását kezdeményezte. 1906-ban a Debreceni M. Kir. Kultúrmérnöki Hivatal elkészítette a medertisztítás tervét. A benyújtott kérelem és hatósági határozat alapjá1907. október 3-án a Földművelésügyi Minisztérium tudomásul vette a 285 hold területű érdekeltség Mária és Hodos Patakvölgyi Vízitársulattá alakulását. A Nagyszokond székhelyű társulat részére Szatmár vármegye alispánja 1910. május 11-i véghatározata előzetesen megengedte a munkálatok megkezdését. 1910. decemberében elkészült a végleges vízjogi engedélyt tartalmazó hatósági határozat, a vízimunkák részletes műszaki adataival. A társulat az I. világháború idején feltételezhetően befejezte működését.
