Budapesten létesített vízáteresztő burkolatok vízáteresztő képesség változásának vizsgálata terepen végzett mérésekkel

  • Strausz Tímea Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3
  • Ács Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
  • Decsi Bence Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3
  • Varga Laura Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3
Kulcsszavak: Vízáteresztő burkolatok, eltömődés folyamata, vízáteresztő képesség, kék-zöld infrastruktúra, városi vízgazdálkodás

Absztrakt

A vízáteresztő burkolatokat egyre gyakrabban alkalmazzák városi felületek burkolataként világszerte és hazánkban egyaránt, mivel a vízzáró felületek kiváltása hozzájárul az éghajlatváltozás okozta negatív hatások mérsékléséhez. A vízáteresztő burkolatok a csapadékvíz-gazdálkodást támogató kék-zöld infrastruktúra rendszerek egyik eszközeként segíthetnek a városi vízgyűjtőre lehullott csapadékvizek visszatartásában és a talajba való beszivárogtatásában, csökkentve ezzel a lefolyó csapadékvíz mennyiségét és javítva a helyi mikroklímát.

A vízáteresztő burkolatok egyik legfontosabb tulajdonsága a felszíni vízáteresztő képességük, amely az idő előrehaladtával az őket érő szemcsés (szennyező)anyagok hatására csökkenhet. A kutatás során 18 budapesti helyszínen végeztünk in-situ beszivárgás méréseket 2020-ban és 2021-ben öntött gumi, valamint műgyantával stabilizált szórt kavicsburkolatokon. A burkolatok kora és az áteresztő képességük között erős, exponenciális kapcsolatot találtunk, mely szerint a burkolatok vízáteresztő képessége évenként nagyjából megfeleződik. Mivel a mérési módszer típusa is hatással lehet a terepi mérések eredményére, ezért a mérések során kétfajta infiltrációs tesztet hasonlítottunk össze, szimpla és dupla gyűrűset. A két módszerrel mért vízáteresztő képesség között nem találtunk egyértelmű különbséget, azonban az azonos módszerekkel végzett, ismételt vizsgálatok esetében több, a mérés megbízhatóságát befolyásoló jelenséget és hatást is vizsgáltunk, úgymint: eltömődés, kimosódás, oldalirányú elszivárgás, térbeli heterogenitás.

Szerző életrajzok

Strausz Tímea, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

STRAUSZ TÍMEA építőmérnöki oklevelet szerzett 2021-ben alapszakon, jelenleg infrastruktúra építőmérnöki mesterszakon folytatja tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kutatási témája a vízáteresztő burkolatok felszíni vízáteresztő képességének vizsgálata.

Ács Tamás, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

ÁCS TAMÁS okleveles építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének külső óraadója. Kutatási területei közé tartoznak a felszín alatti vizek mennyiségi kérdései, a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényének meghatározása és a telített és telítetlen közegekben lejátszódó szivárgási folyamatok.

Decsi Bence, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

DECSI BENCE okleveles infrastruktúra-építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Főbb kutatási témái a hidrológiai ökoszisztéma szolgáltatások térképezése, számszerűsítése, illetve a felszíni- és felszín alatti vizek kapcsolatának elemzése.

Varga Laura , Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

VARGA LAURA a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tudományos segédmunkatársa, okleveles infrastruktúra-építőmérnök. Fő kutatási területei: városi csapadékvíz-gazdálkodás, kék-zöld infrastruktúra rendszerek, lefolyás és hidrodinamikai szimulációk, csapadék leskálázás.

Megjelent
2023-04-11
Hogyan kell idézni
SztrauszT., ÁcsT., DecsiB., & VARGAL. (2023). Budapesten létesített vízáteresztő burkolatok vízáteresztő képesség változásának vizsgálata terepen végzett mérésekkel. Hidrológiai Közlöny, 103(1), 48-58. https://doi.org/10.59258/hk.11087
Rovat
Tudományos közlemények