Az organicista háborúelmélet modern érvényessége

Absztrakt

A cikk az organicizmus, mint háborús ideológia értelmezhetőségét vizsgálja a 21. század geopolitikai és ideológiai kontextusában. Az organikus metafora, amely a társadalmat élő szervezetként értelmezi, a háborút gyakran „megtisztító” vagy „gyógyító” beavatkozásként ábrázolja, amelynek célja a belső „idegen” vagy „romlott” elemek eltávolítása. Ez a szemléletmód napjainkban is visszatér, különösen az orosz politikai gondolkodásban és retorikában, ahol a fegyveres konfliktusokat morális és spirituális kötelességként jelenítik meg. A szerző arra a következtetésre jut, hogy az organikus háborúfelfogás nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem ma is aktívan alakítja a háborúról és békéről alkotott elképzeléseinket, azonban ma már nem a „béke” és a „nyugalom” a szervezetet leépítő destruktív folyamat indikátora, hanem a háború, a nyugtalanság és a félelem.