An Alibi for War Crimes?

Colonel General Géza Lakatos's Order on Anti-Partisan Warfare issued on October 23, 1943

Keywords: Second World War, Hungarian Occupation Forces, anti-partisan warfare, war crimes

Abstract

Colonel General Géza Lakatos, commander of the Hungarian Occupation Forces, issued his first comprehensive regulations on the means of retaliation that could be used in the fight against partisans on 23 October 1943. The RSHA Chief of Amt VI SD-Ausland and foreign ministry interpreted this order as a reversal from German occupation policy in Soviet territories. This study examines both the military-political background of this order and its role in Hungarian occupation policy between 1941 and 1944.

Author Biography

Ákos Fóris, Eötvös Loránd University Faculty of Humanities

assistant professor, Institute for Violence Research, researcher

References

ÁBTL – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

1.9. V-101594/1. Szombathelyi Ferenc vizsgálati dossziéja

1.9. V-117743. László Dezső vizsgálati dossziéja

BA MA – Bundesarchiv Militärarchiv

RH 19-II Oberkommando der Heeresgruppe Mitte

RH 19-II/165. Bd. 2/1. Einsatz ungarischer Stäbe und Verbände im Bereich der Heeresgruppe Mitte

RH 21-2 Panzer-Armeeoberkommando 2

RH 21-2/489. Sonderanlagen zum Kriegstagebuch Nr. 3. Bd. 38: Allgemeine Befehle zur Bandenbekämpfung

RH 26-221 221. Sicherungs-Division

RH 26-221/50a Anlagen zum Kriegstagebuch Ia Nr. 6. Bd. 1/3.

RH 26-221/64. Sonderanlagen zum Kriegstagebuch Ia Nr. 6. Bd. 16: Unternehmen "Csobo" (oder Csaba) der 102. le. ung. Div. (südl. Nowosybkoff, Zeit 4. - 11. Juli)

RW 4 OKW / Wehrmachtführungsstab

RW 4/1341. Kampfanweisung für die Bandenbekämpfung im Osten, 11. 11. 1942

HL – Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár

II. 1458. M. kir. Megszálló Erők Parancsnoksága

II. 1519. M. kir. 46. honvéd gyalogezred

Tanulmánygyűjtemény (TGY) 3908. Mészöly Elemér vezérőrnagy: Háborús naplóm 1943.05.24. – 1943.11.11.

Honvéd Vezérkar főnökének iratai (VKF) B 243. dob. Napi helyzetjelentések 1941–1943.

MNL OL – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

K 63 Külügyminisztérium Politikai Osztály általános iratai

K 64 Külügyminisztérium Politikai Osztály rezervált iratai

K 70 Külügyminisztérium Jogi Osztály iratai

K 149 Belügyminisztérium rezervált iratok

NARA – National Archives and Records Administration

RG 238 T 1119. Records of The International Military Tribunal (IMT) at Nuernberg, NOKW Series, 1933–1947.

PA AA – Politisches Archiv des Auswärtigen Amts

RZ 214 Auswärtiges Amt Referat D/Abteilung Inland

RZ 214/101161 Inland II geheim Ungarn, Band 6

RZ 214/101162 Inland II geheim Ungarn, Band 7

Anderson, Truman O. 1999. A Hungarian Vernichtungskrieg? Hungarian Troops and the Soviet Partisan War in Ukraine, 1942. Militärgeschichtliche Mitteilungen, 58 (2): 345–366.

Arad, Yitzhak–Gutman, Yisrael–Margaliot, Abraham (szerk.) 1981. Documents on the Holocaust. Selected Sources on the Destruction of the Jews of Germany and Austria, Poland, and the Soviet Union. Jerusalem: Yad Vashem.

Boda Mihály 2023. A katonai erények története. Katonai személyiségjegyek Nyugat- Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika. DOI: https://doi.org/10.36250/01161_00. https://real.mtak.hu/228438/1/1161Amagyarkatonaierenyektortenete.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

Buzási János 1963. Az újvidéki „razzia”. Budapest: Kossuth.

Chiari, Bernhard 2003. Kriegslist oder Bündnis mit dem Feind? Deutsch-polnische Kontakte 1943/ 44. In Chiari, Bernhard (szerk.): Die polnische Heimatarmee. Geschichte und Mythos der Armia Krajowa seit dem Zweiten Weltkrieg. 497– 530. München: R. Oldenbourg. DOI: https://doi.org/10.1524/9783486596236.497

Csima János 1961. Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához. Budapest: HM Központi Irattára.

Dombrády Lóránd 1986. Hadsereg és politika Magyarországon 1938–1944. Budapest: Kossuth.

Fenyo, D Mario 1972. Hitler, Horthy and Hungary. German–Hungarian Relations, 1941–1944. New Haven–London: Yale University Press.

Forgách Gábor 2020. Gerillák, partizánok, felkelők. Az irreguláris hadviselés elméletének története – korunk kihívásai. Budapest: Zrínyi Kiadó. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Forgács%20B.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

Fóris Ákos 2014. Fotódokumentumok a magyar megszálló csapatok szovjet területeken elkövetett bűncselekményeiről. In Krausz Tamás, Barta Tamás (szerk.): Az antiszemitizmus történeti formai a cári birodalomban és a Szovjetunió területén. 341–343. Budapest: Russica Pannonicana.

Fóris Ákos 2019. „A zsidó aranka a keresztény lucernán” – a dnyepropetrovszki zsidóság megsemmisítésének magyar leírása. In Kelemen Zoltán (szerk.): Holokauszt, csend, beszéd, emlékezet, üzenet. 173–185. Szeged: Universitas Szeged Kiadó, Szeged.

Fóris Ákos 2021. A magyar megszálló politika a szovjet területeken 1941–1944. PhD értekezés. Budapest: ELTE BTK. DOI: 10.15476/ELTE.2021.024. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/61787 (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

Fóris Ákos 2022. Heroes? Victims? Perpetrators? Changes in the Image of Hungarian Soldiers Fighting on the Eastern Front. RussianStudies.Hu, 4 (2): 83–96. DOI: 10.38210/RUSTUDH.2022.4.19. https://www.russianstudies.hu/docs/RussianStudies_2022-2_Foris.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

Gogun, Alexander 2016. Stalin's Commandos: Ukrainian Partisan Forces on the Eastern Front. London: I. B. Tauris.

Halmosy Dénes (szerk.) 1983. Nemzetközi szerződések, 1918–1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Budapest: Közgazdasági és Jogi–Gondolat.

Harcászati Szabályzat. II. rész. Alaki határozványok. 1939.

Hartmann, Christian 2010. Wehrmacht im Ostkrieg. Front und militärisches Hinterland 1941/42. München: Oldenbourg. DOI: https://doi.org/10.1524/9783486702262. https://open.ifz-muenchen.de/entities/reihenband/2c0797bd-9d7b-450c-ba7a-1b35e3d70bd1 (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

Helmecke, Chris 2016. Ein »anderer« Oberbefehlshaber? Generaloberst Rudolf Schmidt und die deutsche Besatzungsherrschaft in der Sowjetunion 1941–1943. Militärgeschichtliche Zeitschrift, 75 (1): 55–93. DOI: https://doi.org/10.1515/mgzs-2016-0003. https://www.degruyterbrill.com/document/doi/10.1515/mgzs-2016-0003/html (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

Hesse, Erich 1981. Der sowjetrussische Partisanenkrieg 1941–1944 im Spiegel deutscher Kapfanweisungen und Befehle. Göttingen–Zürich: Musterschmidt.

Joó András 2008. Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944. Budapest: Napvilág.

Juhász Gyula (szerk.) 1978. Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban. Budapest: Kossuth.

Juhász Gyula 1987: Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet, 1938-1944. Akadémiai székfoglaló, 1985. november 29. Budapest: Akadémiai.

Juhász Gyula et al. (szerk.) 1968. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933–1944. Budapest: Kossuth.

Kádár Gyula 1978. A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest: Magvető.

Kaló József 2010. Szombathelyi Ferenc a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar élén. PhD értekezés. Debrecen: DE BTK. https://dea.lib.unideb.hu/items/2b6033b0-b126-4f61-b026-c40b54ce891d (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

von Klimó, Árpád 2018. Remembering Cold Days. The 1942 Massacre of Novi Sad and Hungarian Politics and Society, 1942–1989. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctv7r418z.

Кульчицький, Станіслав Владиславович (szerk.) 2005. Організація українських націоналістів і Українська повстанська армія: Історичні нариси. Київ: НАН України; Інститут історії України.

Krausz Tamás–Varga Éva Mária (szerk.) 2013. A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947. Budapest: L’Harmattan.

Lakatos Géza 1992. Ahogyan én láttam. Budapest: Európa.

Mulligan, Timothy Patrick 1988. The Politics of Illusion and Empire. German Occupation Policy in the Soviet Union, 1942–1943. New York–Westport CT–London: Praeger.

Olchváry István 1974. A magyar megszálló erők teljesítményei. In Dálnoki Veress Lajos (szerk.): Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920–1945). III. köt. 65–148. München: S. n.

Paehler, Katrin 2017. The Third Reich’s Intelligence Services The Career of Walter Schellenberg. Cambridge: Cambridge University Press. DOI: 10.1017/9781316661826.

Пагіря, Олександр 2014. Між війною та миром: Відносини між ОУН і УПА та збройними силами Угорщини. Торонто–Львів: Літопис УПА.

Römer, Felix 2008. „Im alten Deutschland wäre solcher Befehl nicht möglich gewesen“: Rezeption, Adaption und Umsetzung des Kriegsgerichtsbarkeitserlasses im Ostheer 1941/42. Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, 56 (1): 53–99. DOI: https://doi.org/10.1524/vfzg.2008.0003. https://www.ifz-muenchen.de/heftarchiv/2008_1_3_roemer.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)

A. Sajti Enikő 2004. Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918–1947. Budapest: Napvilág.

Schellenberg, Walter 1997. Walter Schellenberg emlékiratai. Budapest: Zrínyi.

Shepherd, Ben 2004. War in the Wild East. The German Army and Soviet Partisans. Cambridge–London: Harvard University Press. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctvjz81tq.

Szekér Nóra (szerk.) 2021. Miniszter a frontvonalban. Zsindely Ferenc naplója 1941. február 25. – 1946. március 9. Budapet–Pécs: ÁBTL–Kronosz.

Ungváry Krisztián (szerk.) 2005. A második világháború. Budapest: Osiris.

Ungváry Krisztián 2015. Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944. Esemény – elbeszélés – utóélet. Budapest: Osiris.

Published
2026-09-06