On the Methodological Foundations of Clausewitz Research
Keywords:
military theory, strategic studies, Carl von Clausewitz, methodology, Vom Kriege, conceptual misinterpretation
Abstract
The corpus of Carl von Clausewitz (1780–1831) represents a seminal point of departure for modern, universal military theory. Mastery of the Prussian military theorist’s works is often regarded as a benchmark for the scholarly maturity of national-level military science. In contemporary Hungarian military scholasticism, Clausewitz’s magnum opus, Vom Kriege (On War), is frequently referenced. However, the progression of Hungary’s strategic and theoretical military thought remains notably limited. This stagnation stems not only from the fragmentary nature of foundational research but, more critically, from persistent methodological deficiencies within Clausewitz-related studies. These shortcomings have resulted in recurrent misinterpretations of Clausewitz’s thoughts, thereby impeding the coherent evolution of Hungarian military theory.
References
Boda Mihály 2023. A háborús ideológiák története: a háború igazolása Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika.
Boda Mihály 2024a. A háború mint kaméleon: a fegyvertechnika fejlődésének hatása a háború és a politikaviszonyára a kezdetektől a mesterséges intelligenciáig. Hadtudomány, 34 (3): 99–113. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2024.34.3.99
Boda Mihály 2024b. Katonai etika: kortárs problémák. Budapest: Ludovika. https://doi.org/10.36250/01221_00
Boda Mihály 2024c. A háború természetéről. Hadtudományi Szemle, 17. (3): 53–69. https://doi.org/10.32563/hsz.2024.3.4
Clausewitz, Carl von 1952. Vom Kriege [Sechzehnte Auflage]. Bonn: Dümmler.
Clausewitz, Carl von 2013. A háborúról. Budapest: Zrínyi.
Delbrück, Hans: Geschichte der Kriegskunst IV: Die Neuzeit, vom Kriegswesen der Renaissance bis zu Napoleon, [Sonderauflage]. Hamburg: Nikol.
Forgács Balázs 2009. In memoriam Kovács Jenő. Hadtudomány, 19 (1–2): 105–112.
Forgács Balázs 2023. Kovács Jenő és Magyarország katonai strtégiája.
In Gőcze István – Padányi József (szerk.): Lehelyezett kő: tanulmányok M. Szabó Miklós nyugállományú altábornagy, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja emlékére. 61–73. Budapest: Ludovika.
Haffner, Sebastian 2010. Poroszország egy porosz szemével. Budapest: Európa.
Hahlweg, Werner 1960. Krieg – Krigskunst – Krigstheorie. In uő (szerk.): Klassiker der Kriegskunst. 7-28. Darmstadt: Wehr und Wissen.
Hahlweg, Werner 1974. Krieg – Krigskunst – Krigstheorie In Gersdorff, Ursula von (szerk.): Geschichte und Militärgeschichte: Wege und Forschung. 313–335. Frankfurt am Main: Bernard & Garaefe.
Hahlweg, Werner 1969. Carl von Clausewitz: Soldat – Politiker – Denker. Göttingen: Musterschmidt.
Hahlweg, Werner, 1976. Militärwesen und Philosophie: Zur Genesis der methodischen Grundlagen des Werkes „Vom Kriege” des Generals v. Clausewitz. Österreichische Militärische Zeitschrift, 106 (5): 395–397.
Hahlweg, Werner 1980. Philosophie und Theorie bei Clausewitz. In Maizière, Ulrich de (szerk.): Freiheit ohne Krieg?: Beiträge zur Diskussion der Gegenwart im Spiegel der Theorie von Carl von Clausewitz. 325–332. Bonn: Dümmler.
Herberg-Rothe, Andreas 2008. Die wunderliche Dreifaltigkeit: Clausewitz’ allgemeine Theorie des gewaltsamen Konflikts. Österreichische Militärische Zeitschrift, 138 (2): 163–173.
Hausner Gábor 2017. Kései igazságtétel: 100 éve született Perjés Géza hadtörténész. Élet és Tudomány, 72 (49): 1550–1551.
Hausner Gábor 2022. Perjés Géza. In Csikány Tamás – Uő. (szerk.): Ludovikás életutak. 199–212. Budapest: Ludovika.
Jähns, Max 1889–1891. Geschichte der Kriegswissenschaften , vornehmlich in Deutschland I–III Abteilung. München-Leipzig: Oldenbourg. https://doi.org/10.1515/9783486726770
Jobbágy Zoltán 2015. Clausewitz és a kaméleon színe: az aszimmetrikus hadviselés. Hadtudomány, 25 [E-szám]: 4–13. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2015.25.E.4
Kessel, Eberhard 1933. Die Wandlung der Kriegskunst im Zeitalter der französischen Revolution. Historische Zeitschrift, 148. Band (2): 248–276. https://doi.org/10.1524/hzhz.1933.148.jg.248
Kessel, Eberhard 1935. Zur Entstehungsgeschichte von Clausewitz’ Werk Vom Kriege. Historische Zeitschrift, 151. Band (1): 97–100. https://doi.org/10.1524/hzhz.1935.152.jg.97
Kessel, Eberhard 1987a. Zur Genesis der modernen Kriegslehre: Die Entstehungsgeschichte von Clausewitz’ Buch „Vom Kriege”. In Uő.: Militärgeschichte und Kriegstheorie in neuerer Zeit: ausgewählte Aufsätze. 122–147. Berlin: Duncker&Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-46249-0
Kessel, Eberhard 1987b. Die doppelte Art des Krieges. In Uő.: Militärgeschichte und Kriegstheorie in neuerer Zeit: ausgewählte Aufsätze. 154–174. Berlin: Duncker&Humblot.
https://doi.org/10.3790/978-3-428-46249-0
Kovács Jenő 1993–1996 (szerk.). Magyarország katonai stratégiája: komplex kutatási téma. [Orszságos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások, Kézirat]. Budapest. NKE HHK Könyvtár, 585/1767/Tk
Linnebach, Karl 1934. Zum Meinungsstreit über den Vernichtungsgedanken in der Kriegführung. Wissen und Wehr, 15. (1934. évi kötet): 726–751.
Nagy Miklós Mihály 2004. A katonai erőszak elmélete és a XX. század. Múltunk, 49 (4): 146–175.
Nagy Miklós Mihály 2017.Clausewitz korunkban, avagy a háború hermeneutikája.
In Gőcze István (szerk.): Állam és katona. 107–118. Budapest: Dialóg Campus.
Nagy Miklós Mihály 2023.Clausewitz hadelmélete korunkban. Hadtudomány, 33 (2): 30–46. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2023.33.2.30
Nagy Miklós Mihály 2024a. Rendszerváltás és magyar hadelmélet. Magyar Szemle, új folyam 33 (5–6.): 67–81.
Nagy Miklós Mihály 2024b. Perjés Géza hadtudományi életműve. Hadtudomány, 34 (2): 50–70. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2024.34.2.50
Paret, Peter 1993. Clausewitz und der Staat: der Mensch, seine Theorien und seine Zeit. Bonn: Dümmler.
Paret, Peter 2017. Clausewitzi in seiner Zeit: zur Kriegs- und Kulturgeschichte der Jahre von 1780 bis 1831. Würzburg: Königshausen &Neumann.
Perjés Géza 1966a. Clausewitz magyar fordítása. Hadtörténelmi Közlemények, új folyam 13 (1): 104-132.
Perjés Géza 1966b. Carl von Clausewitz, A háborúról. Századok, 100 (4–5): 990–996.
Perjés Géza 1983. Clausewitz. Budapest: Magvető.
Perjés Géza 1988. Clausewitz és a háború praxeológiája. Budapest: Zrínyi.
Rid, Thomas 2004. Vom künftigen Kriege: Zur Clausewitz-Rezepzion der amerikanischen Sreitkräfte. Österreichische Militärische Zeitschrift, új évfolyam 42 (2): 181–186.
Rosinski, Herbert 1935. Die Entwicklung von Clausewitz’ Werk „Vom Kriege” im Lichte seiner „Vorreden” und „Nachrichten”. Historische Zeitschrift, 151. Band, (2): 278–293. https://doi.org/10.1524/hzhz.1935.151.jg.278
Schössler, Dietmar 1991. Carl von Clausewitz. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt. Schramm, Wilhelm von 1976. Clausewitz: Leben und Werk. Esslingen am Neckar: Bechtle. Stegemann, Hermann 1839–1940. Der Krieg: Sein Wesen und seine Wandlung I–II. Stuttgart–Berlin: Deutsche Verlags-Anstalt.
Rothe, Barbara -Türpe, Andrée 1977. Das Wesen des Krieges bei Hegel und Clausewitz. Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 25 (11): 1331–1334. https://doi.org/10.1524/dzph.1977.25.11.1331
Wehler, Hans-Ulrich 1974. Der Verfall der deutschen Kriegstheorie: Vom »Absoluten« zum »Totalen« Krieg oder von Clausewitz zu Ludendorff. In Gersdorff, Ursula von (szerk.): Geschichte und Militärgeschichte: Wege und Forschung. 273–311. Frankfurt am main: Bernard & Garaefe.
Boda Mihály 2024a. A háború mint kaméleon: a fegyvertechnika fejlődésének hatása a háború és a politikaviszonyára a kezdetektől a mesterséges intelligenciáig. Hadtudomány, 34 (3): 99–113. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2024.34.3.99
Boda Mihály 2024b. Katonai etika: kortárs problémák. Budapest: Ludovika. https://doi.org/10.36250/01221_00
Boda Mihály 2024c. A háború természetéről. Hadtudományi Szemle, 17. (3): 53–69. https://doi.org/10.32563/hsz.2024.3.4
Clausewitz, Carl von 1952. Vom Kriege [Sechzehnte Auflage]. Bonn: Dümmler.
Clausewitz, Carl von 2013. A háborúról. Budapest: Zrínyi.
Delbrück, Hans: Geschichte der Kriegskunst IV: Die Neuzeit, vom Kriegswesen der Renaissance bis zu Napoleon, [Sonderauflage]. Hamburg: Nikol.
Forgács Balázs 2009. In memoriam Kovács Jenő. Hadtudomány, 19 (1–2): 105–112.
Forgács Balázs 2023. Kovács Jenő és Magyarország katonai strtégiája.
In Gőcze István – Padányi József (szerk.): Lehelyezett kő: tanulmányok M. Szabó Miklós nyugállományú altábornagy, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja emlékére. 61–73. Budapest: Ludovika.
Haffner, Sebastian 2010. Poroszország egy porosz szemével. Budapest: Európa.
Hahlweg, Werner 1960. Krieg – Krigskunst – Krigstheorie. In uő (szerk.): Klassiker der Kriegskunst. 7-28. Darmstadt: Wehr und Wissen.
Hahlweg, Werner 1974. Krieg – Krigskunst – Krigstheorie In Gersdorff, Ursula von (szerk.): Geschichte und Militärgeschichte: Wege und Forschung. 313–335. Frankfurt am Main: Bernard & Garaefe.
Hahlweg, Werner 1969. Carl von Clausewitz: Soldat – Politiker – Denker. Göttingen: Musterschmidt.
Hahlweg, Werner, 1976. Militärwesen und Philosophie: Zur Genesis der methodischen Grundlagen des Werkes „Vom Kriege” des Generals v. Clausewitz. Österreichische Militärische Zeitschrift, 106 (5): 395–397.
Hahlweg, Werner 1980. Philosophie und Theorie bei Clausewitz. In Maizière, Ulrich de (szerk.): Freiheit ohne Krieg?: Beiträge zur Diskussion der Gegenwart im Spiegel der Theorie von Carl von Clausewitz. 325–332. Bonn: Dümmler.
Herberg-Rothe, Andreas 2008. Die wunderliche Dreifaltigkeit: Clausewitz’ allgemeine Theorie des gewaltsamen Konflikts. Österreichische Militärische Zeitschrift, 138 (2): 163–173.
Hausner Gábor 2017. Kései igazságtétel: 100 éve született Perjés Géza hadtörténész. Élet és Tudomány, 72 (49): 1550–1551.
Hausner Gábor 2022. Perjés Géza. In Csikány Tamás – Uő. (szerk.): Ludovikás életutak. 199–212. Budapest: Ludovika.
Jähns, Max 1889–1891. Geschichte der Kriegswissenschaften , vornehmlich in Deutschland I–III Abteilung. München-Leipzig: Oldenbourg. https://doi.org/10.1515/9783486726770
Jobbágy Zoltán 2015. Clausewitz és a kaméleon színe: az aszimmetrikus hadviselés. Hadtudomány, 25 [E-szám]: 4–13. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2015.25.E.4
Kessel, Eberhard 1933. Die Wandlung der Kriegskunst im Zeitalter der französischen Revolution. Historische Zeitschrift, 148. Band (2): 248–276. https://doi.org/10.1524/hzhz.1933.148.jg.248
Kessel, Eberhard 1935. Zur Entstehungsgeschichte von Clausewitz’ Werk Vom Kriege. Historische Zeitschrift, 151. Band (1): 97–100. https://doi.org/10.1524/hzhz.1935.152.jg.97
Kessel, Eberhard 1987a. Zur Genesis der modernen Kriegslehre: Die Entstehungsgeschichte von Clausewitz’ Buch „Vom Kriege”. In Uő.: Militärgeschichte und Kriegstheorie in neuerer Zeit: ausgewählte Aufsätze. 122–147. Berlin: Duncker&Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-46249-0
Kessel, Eberhard 1987b. Die doppelte Art des Krieges. In Uő.: Militärgeschichte und Kriegstheorie in neuerer Zeit: ausgewählte Aufsätze. 154–174. Berlin: Duncker&Humblot.
https://doi.org/10.3790/978-3-428-46249-0
Kovács Jenő 1993–1996 (szerk.). Magyarország katonai stratégiája: komplex kutatási téma. [Orszságos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások, Kézirat]. Budapest. NKE HHK Könyvtár, 585/1767/Tk
Linnebach, Karl 1934. Zum Meinungsstreit über den Vernichtungsgedanken in der Kriegführung. Wissen und Wehr, 15. (1934. évi kötet): 726–751.
Nagy Miklós Mihály 2004. A katonai erőszak elmélete és a XX. század. Múltunk, 49 (4): 146–175.
Nagy Miklós Mihály 2017.Clausewitz korunkban, avagy a háború hermeneutikája.
In Gőcze István (szerk.): Állam és katona. 107–118. Budapest: Dialóg Campus.
Nagy Miklós Mihály 2023.Clausewitz hadelmélete korunkban. Hadtudomány, 33 (2): 30–46. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2023.33.2.30
Nagy Miklós Mihály 2024a. Rendszerváltás és magyar hadelmélet. Magyar Szemle, új folyam 33 (5–6.): 67–81.
Nagy Miklós Mihály 2024b. Perjés Géza hadtudományi életműve. Hadtudomány, 34 (2): 50–70. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2024.34.2.50
Paret, Peter 1993. Clausewitz und der Staat: der Mensch, seine Theorien und seine Zeit. Bonn: Dümmler.
Paret, Peter 2017. Clausewitzi in seiner Zeit: zur Kriegs- und Kulturgeschichte der Jahre von 1780 bis 1831. Würzburg: Königshausen &Neumann.
Perjés Géza 1966a. Clausewitz magyar fordítása. Hadtörténelmi Közlemények, új folyam 13 (1): 104-132.
Perjés Géza 1966b. Carl von Clausewitz, A háborúról. Századok, 100 (4–5): 990–996.
Perjés Géza 1983. Clausewitz. Budapest: Magvető.
Perjés Géza 1988. Clausewitz és a háború praxeológiája. Budapest: Zrínyi.
Rid, Thomas 2004. Vom künftigen Kriege: Zur Clausewitz-Rezepzion der amerikanischen Sreitkräfte. Österreichische Militärische Zeitschrift, új évfolyam 42 (2): 181–186.
Rosinski, Herbert 1935. Die Entwicklung von Clausewitz’ Werk „Vom Kriege” im Lichte seiner „Vorreden” und „Nachrichten”. Historische Zeitschrift, 151. Band, (2): 278–293. https://doi.org/10.1524/hzhz.1935.151.jg.278
Schössler, Dietmar 1991. Carl von Clausewitz. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt. Schramm, Wilhelm von 1976. Clausewitz: Leben und Werk. Esslingen am Neckar: Bechtle. Stegemann, Hermann 1839–1940. Der Krieg: Sein Wesen und seine Wandlung I–II. Stuttgart–Berlin: Deutsche Verlags-Anstalt.
Rothe, Barbara -Türpe, Andrée 1977. Das Wesen des Krieges bei Hegel und Clausewitz. Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 25 (11): 1331–1334. https://doi.org/10.1524/dzph.1977.25.11.1331
Wehler, Hans-Ulrich 1974. Der Verfall der deutschen Kriegstheorie: Vom »Absoluten« zum »Totalen« Krieg oder von Clausewitz zu Ludendorff. In Gersdorff, Ursula von (szerk.): Geschichte und Militärgeschichte: Wege und Forschung. 273–311. Frankfurt am main: Bernard & Garaefe.
Published
2025-10-14
Section
Forum
