A Magyar Tudományos Akadémia katona tagjai
Szontagh Gusztáv Adolf (1793–1858)
Absztrakt
Szontagh Gusztáv neve úgy él a magyar tudománytörténetben, mint aki munkásságával jelentősen hozzájárult a magyar filozófiai gondolkodás fejlődéséhez. Számon tartják a magyar mezőgazdasági irodalom művelőjeként, mint a dinnye- és dohánytermesztés szenvedelmes szószólóját a 19. század közepén. Nem mellesleg korának egyik legjelentősebb irodalmi kritikusa volt. 1839-ben a Magyar Tudós Társaság Bölcseleti (filozófiai) osztályának rendes tagjává választották, a székfoglaló előadását is a magyar filozófia alapelveiről és jellemzéséről tartotta. Csak kevesen tudják, hogy fiatal korától katonának készült, rajongott a költő és hadvezér Zrínyi Miklósért, s mintegy negyedszázados katonáskodása tapasztalatait felhasználva, részt vett a magyar nyelvű hadtudományi irodalom kiművelésében, amiért e jeles polihisztort joggal sorolhatjuk a katona akadémikusok közé.
Hivatkozások
Haus- Hof- und Staatsarchiv Kriegsarchiv Wien, Conduit Liste IR 37. Karton 114. (1824–1836.)
Haus- Hof- und Staatsarchiv Kriegsarchiv Wien, Personalunterlagen, Grundbuchsblätter IR 37. Karton 2429. (1820–1840)
MTA KIK Kézirattár, Magyar irodalom Levelezés 4r 97, 149 Szontagh Gusztáv levelei Toldy Ferenchez
MTA KIK Kézirattár Történelem 2r 11Önéletrajzi adatok Szontagh Gusztávtól
MTA KIK Kézirattár Történelem 4r 10. Szontagh Gusztáv naplójegyzetei, Emlékezések életemből, Önművelés, Eszmetöredékei a tisztképzésről
Szontagh Gusztáv Emlékezések életemből. Szerk. Mester Béla. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet – Gondolat Kiadó. 2017.
Ács Tibor 1986. Kiss Károly. (A múlt magyar tudósai) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ács Tibor 1991. „Az olyan végtelenül bonyolult hadtudomány”. (Tudománytörténeti vázlat.) Hadtudomány, 1 (1991): 1.
Ács Tibor 2012. Tanárky Sándor életművének irodalmáról. Konstansok és változók a jeles tudós életrajzának kutatásában. (1. rész) Hadtudomány, 2012/1–2. 22–25.
Császár Elemér 1918. Szontagh Gusztáv kritikai munkássága. Budapesti Szemle, 1918. (173. sz.) 107–122.
Fried István 1992. Szontágh Gusztáv képzőművészeti élményei Itáliában. Ars Hungarica, 1992. 220–230.
Geday Gusztáv 1972. Nagy elődök. Szontagh Gusztáv. Kertgazdaság, 4 (1972/4). 88–90. Gyüjtemény, 11. évf. 1827. 7. sz. 98.
Horkay László 2018. A magyar nyelvű filozófia története a XVII. század közepétől a XIX. század végéig. Bevezetés a magyar filozófiai gondolkodás történetébe. 2., jav. kiadás, Debrecen: Debreceni Református Egyházkerület.
K…n.: Szontagh Gusztáv (1793–1858). [Nekrológ] Vasárnapi Ujság, 1858. június 20. 289–290.
Kornis Gyula 1926. A magyar filozófia fejlődése és az Akadémia. In: A magyar Tudományos Akadémia első évszázada. I. Budapest.
Markó Árpád 1960. Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. V. közlemény. „IV. Fejezet. A magyar katonai nyelv körüli fáradozások a reformkorban. A Tudós Társaság katona tagjainak munkássága.” Íadtörténelmi Közlemények, 1960/2. sz. 169–181.
Mester Béla 2006. Magyar philosophia. A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig. Kolozsvár–Szeged.
Mester Béla 2005a. A nemzet mint kommunikációs közösség Szontagh Gusztáv politikafilozófiai kísérletében. Beszélő, 2005/6–7. 140–146.
Mester Béla 2005b. Nyelv és politikai közösség a reformkorban Szontagh Gusztáv gondolkodásának tükrében. Magyar Kisebbség, 2005/3–4. 211–222.
Mester Béla 2006. Szontagh Gusztáv magyar filozófiája. In: Mester Béla: Magyar philosophia. A szenvedelmes
dinnyésztől a lázadó Ikaroszig. Kolozsvár – Szeged, 2006. 71–143.
Mester Béla 2017. Szontagh Gusztáv a reformkor filozófiai életében. In: Szontagh Gusztáv Emlékezések életemből. Szerk.
Mester Béla. 7–16. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet – Gondolat Kiadó.
Mészáros András 1984. A Hegel-vita Magyarországon az egyezményes filozófia és Erdélyi János bölcselete. Irodalmi Szemle, 1984. 337–749.
Palcsó István 1893. A késmárki ág. hitv. ev. kerületi Lyceum története. Késmárk.
Perecz László 1993. Két kísérlet. (Az egyezményesek és Alexander Bernát a „nemzeti filozófiáról”) Budapest: Gondolat Kiadó, 1993.
Perecz László 2005. „Nemzeti kultúra”: nyitott vagy zárt? Szontagh Gusztáv és Palágyi Menyhért a magyar „nemzeti filozófiáról”. Beszélő, 2005/6–7. 146–152.
Pukánszky Béla 1922. A magyar Hegel-vita. Minerva, 1 (1922): 8–10. 316–341.
Szontagh Gusztáv 1827. A literaturai kritikás folyóírásokról. Tudományos Gyüjtemény, 11 (1827/7). 91–103.
Szontágh Gusztáv 1835. Napoleon az író, s annak emlékirataiból. Töredékek. Tudománytár, 1835/7.
–171.
Szontagh Gusztáv 1839. Propylaeumok a magyar philosophiához. Buda.
Szontagh Gusztáv 1842. Emlékbeszéd Tanárky Sándor rt. tag felett. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei V. Buda, 204–213.
Szontagh Gusztáv 1850–1851. Eszmecsere Toldy F. és Wenzel G. társaimmal. Új Magyar Muzeum, 1 (1850–1851) 1: 663–695.
Szontagh Gusztáv 1850–1851. Tudomány, magyar tudós. Új Magyar Muzeum, 1 (1850–1851):
Szontagh Gusztáv 1856. A magyar Partheon alapjai. I. Magyar Académiai Értesítő, 16 (1856/4): 161–; 331–
Szontagh Gusztáv 1857. Magyar philosophia. Viszonzás Erdélyi János munkájára: „A hazai bölcsé szet jelene.” Új Magyar Muzeum, 1857/1. 215–240.
Szontagh Gusztáv 1857a. 1857-diki dinnyetermesztésem. Gazdasági Lapok, 1857/42. sz. 563–564.
Szontagh Gusztáv 1857b. Egy korszerű szó az önművelés körül. Új Magyar Muzeum, 7 (1857) 1: 10–21.
Szontagh Gusztáv 2017. Emlékezések életemből. Szerk. Mester Béla. Budapest: Filozófiai Intézet – Gondolat Kiadó.
T. Szabó Levente 2003. Tudományfogalmak versengése. 19. századi viták. Korunk, 2003/3. 38–45.
Toldy Ferenc 1851. Ismét: tudomány, magyar tudós. Értekező levél Szontagh Gusztávhoz. Új Magyar Muzeum, 1. (1851): 9. 469–486.
Toldy Ferenc 1868. Szontagh Gusztáv. In: Toldy Ferenc: Irodalomtörténeti olvasókönyv vonatkozással magyar irodalomtörténetére. Budapest, 1868. Negyedik rész: Legújabb kor. 281–291.(szemelvényekkel Sz.G. filozófiai nézeteiből)
Toldy Ferenc 1873. Irodalmi arcképek, 1853–1856 között. Gróf Zrínyi Miklós. In: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. 7. k. Budapest, 10–24.
Vajda György Mihály 1937. Az egyezményesek. (Dolgozatok a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem philosophiai szemináriumából, 21.) Budapest.
Wenzel Gusztáv 1851. Eszmetöredékek a magyarok eredetéről. I–III. Új Magyar Muzeum, 1. (1851): 6. 305–329, 8: 431–457, 9: 586–499.
