A pénzügyi kultúra vizsgálata a középiskolás diákok körében
DOI:
https://doi.org/10.63684/dk.2026.10.02Kulcsszavak:
Pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság, középiskolásokAbsztrakt
A dolgozat célja a középiskolás tanulók pénzügyi kultúrájának vizsgálata, koncentrálva a pénzügyi ismereteikre, attitűdjeikre és pénzügyi magatartásukra. A kutatás elméleti részében a pénzügyi kultúra fogalmának különböző megközelítései, a pénzügyi attitűd jellemzői, valamint a pénzügyi nevelés jelentősége kerül bemutatásra hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. A kutatás online kérdőív segítségével valósult meg, amelyet 216, elsősorban nagyváradi középiskolás diák töltött ki. A kutatás hat hipotézis mentén vizsgálta a tanulók pénzügyi tudatosságát, a nemek, az évfolyam, a lakóhely és a családi háttér szerepét, valamint a pénzügyi ismeretek elsődleges forrásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége fontosnak tartja a megtakarítást és a pénzügyi tudatosságot, rendszeresen félretesz jövedelméből, valamint pénzügyi ismereteit elsősorban a szülőktől szerzi. A vizsgálat arra is rámutat, hogy a családi háttér jelentős hatással van a pénzügyi tudatosság kialakulására, míg a nemek és a lakóhely között nem mutatható ki lényeges különbség. A kutatás eredményei alátámasztják a pénzügyi nevelés fontosságát, és hangsúlyozzák az iskola, valamint a család együttes szerepét a tudatos magatartás kialakításában pénzügyek terén.
Hivatkozások
Kotler P.–Keller K. L. (2008): Marketingmenedzsment. Budapest: Akadémiai.
Magyar Nemzeti Bank (2008): Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területén. Budapest: Magyar Nemzeti Bank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Retrieved from Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf
Hung, A. A.–Parker, A. M.–Yoong, J. (2009): Defining and Measuring Financial Literacy. Santa Monica: RAND Corporation.
Huston, S. J. (2010): Measuring Financial Literacy. The Journal of Consumer Affairs, 44., (2.), pp. 296–316.
Remund, D. (2010): Financial Literacy Explicated: The Case for a Clearer Definition in an Increasingly Complex Economy. Journal of Consumer Affairs, 44., (2.), pp. 276–294.
Lippa, R. (1994): Introduction to Social Psychology. California: Brooks/Cole Publishing Company.
Hornyák A. (2013): Pénz, pénz, pénz, avagy a fiatalok pénzügyi kultúrája. Képzés és Gyakorlat, 11., (1–4.), pp. 35–47.
Kovács I. É.–Mihály N.–Mészáros A.–Madarász I. (2013): A pénzzel kapcsolatos attitűd és különböző demográfiai változók kapcsolatának vizsgálata magyar egyetemi hallgatók mintáján. Közgazdász Fórum.
OECD-INFE (2011): Measuring Financial Literacy: Questionnaire and Guidance Notes for Conducting an Internationally Comparable Survey of Financial Literacy. Paris: OECD-INFE.
Amagir, A.– Groot, W.–Maassen van den Brink, H.– Wilschut, A. (2018): A Review of Financialliteracy Education Programs for Children and Adolescents. Citizenship, Social and Economics Education, 17., (1.).
Kovács, L.–Terták, E. (2016): Financial Literacy – Theory and Evidence. Pozsony: Verlag Dashöfer.
Klapper, L.–Lusardi, A.–Panos, G. (2012): Financial Literacy and the Financial Crisis. Cambridge: National Bureau of Economic Research (NBER).
Kovács P.–Kosztopulosz A.–Révész B.–Kiss G. D.–Székelyhidi K.–Tulkán, T.–Árva-Tóth, A. (2011): Középiskolások pénzügyi kultúrájának felmérése – Összefoglaló tanulmány. Szeged: Econventio Közhasznú Egyesület és Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
Amagir, A.– Groot, W.–Maassen van den Brink, H.– Wilschut, A. (2018): A Review of Financialliteracy Education Programs for Children and Adolescents. Citizenship, Social and Economics Education, 17., (1.).
