A szülőség támogatásának társadalmi meghatározottsága
Integrált elméleti modell a családi erőforrások, a társadalmi tőke és az intézményi együttműködés összefüggéseiről
Absztrakt
A szülőség támogatása a 21. században egyre inkább olyan komplex társadalmi feladatként jelenik meg, amely túlmutat a szülői kompetenciák fejlesztésének hagyományos megközelítésén. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a családok támogatásának sikeressége a családi erőforrások, a társadalmi tőke, a reziliencia és az intézményi együttműködés kölcsönhatásban álló rendszerében értelmezhető. A tanulmány narratív szakirodalmi áttekintés, amely a klasszikus szociológiai elméletek és a 2020 után megjelent nemzetközi kutatási eredmények szintetizálásával vizsgálja a szülőség támogatásának társadalmi meghatározottságát. Az elemzés rámutat arra, hogy a gyermekek fejlődését nem kizárólag a család belső működése, hanem a társadalmi, gazdasági és intézményi környezet is alapvetően befolyásolja. Az elemzés eredményei alapján a tanulmány amellett érvel, hogy a szülőség támogatásának hatékony modellje a családokat aktív partnerként kezeli, erősíti a közösségi kapcsolatokat, valamint elősegíti az oktatási, egészségügyi, szociális és civil szereplők együttműködését. A tanulmány egy olyan integrált elméleti keretet mutat be, amely egységben értelmezi a családi erőforrások, a társadalmi tőke, a reziliencia és az intézményi együttműködés szerepét, ezáltal hozzájárul a szülőség támogatásának tudományos és szakpolitikai értelmezéséhez.
Hivatkozások
Ulferts, H. (2020): Why Parenting Matters for Children in the 21st Century: An Evidence- Based Framework for Understanding Parenting and Its Impact on Child Development (OECD Education Working Paper No. 222). OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/129a1a59-en
Bourdieu, P. (1986): The forms of capital. In: Richardson J. G. (Ed.): Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education. pp. 241–258. Greenwood Press.
Coleman, J. S. (1988): Social capital in the creation of human capital. American Journal of Sociology, 94., (Supplement), pp. S95–120.
Bronfenbrenner, U. (1979): The ecology of human development: Experiments by nature and design. Boston: Harvard University Press.
World Health Organization. (2023): WHO guidelines on parenting interventions to prevent maltreatment and enhance parent–child relationships with children aged 0–17 years. World Health Organization.
Sanders, M. R.–Divan, G.–Singhal, M.–Turner, K. M. T.–Velleman, R.–Michelson, D.–Patel, V. (2021): Scaling up parenting interventions is critical for attaining the Sustainable Development Goals. Child Psychiatry & Human Development, 53., (5.), pp. 941–952.
United Nations Children’s Fund (UNICEF) (2025): Seeds of success: Nurturing young hildren through parenting support. UNICEF. https://
www.unicef.org/reports/seedssuccess-nurturing-youngchildren-through-parentingsupport
Jiang, M.–Bartholomew, K. J.–Edirisingha, P.–Liu, Q.– Wang, Y.–Jin, T.–Chen, M.– Russell, K. (2024): Family social capital and sustainable well-being: Navigating Chinese adolescents’ well-being during COVID–19 lockdown. British Journal of Educational Studies, 74., (1.), pp. 77–100.
Jeong, J.–Franchett, E. E.–Ramos de Oliveira, C. V.–Rehmani, K.–Yousafzai, A. K. (2021): Parenting interventions to promote early child development in the first three years of life: A global systematic review and meta-analysis. PLOS Medicine, 18., (5.).
World Health Organization (2025): Supporting parents. Retrieved July 30, 2026, from https://www.who.int/
Chiari, A. P. G.–Ferreira, R. C.–Akerman, M.–Amaral, J. H. L.–Machado, K. M.–Senna, M. I. B.–Martins, L. A. M. (2023): Intersectoral collaboration to promote child development. Qualitative Health Research, 33., (7.), pp. 616–629.
Viklund, E. W. E.–Forsman, A. K.–Nordmyr, J. (2023): Timely support for promoting mental wellbeing among families with young children – an interview study exploring the experiences of multi-professional practitioners in Finland. BMC Primary Care, 24.
Homoki, A. (2025): Overview of child protection: The intersection of children’s public education and child protection. Hungarian Educational Research Journal, 15., (1.), pp. 44–58.
Hungarian Central Statistical Office (n.d.): Social care protection. Retrieved July 30, 2026, from https://www.ksh.hu/social-care-protection
Szociális Ágazati Portál (2025): mutató. Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet. https://szocialisportal.hu/wp-content/uploads/2025/03/Csaladsegites-Modszertani-Utmutato_250310.pdf
European Union Agency for Fundamental Rights (2024): Mapping child protection systems in the European Union: Update 2023. Publications Office of the European Union. https://fra.europa.eu/en/publication/2024/mappingchild-protection-systems-eu-update-2023
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
