Konverteriszapos talajkeverék ólomés cinktartalmának csökkentése fitoextrakcióval

Szerzők

  • Kovács-Bokor Éva Dunaújvárosi Egyetem, Műszaki Intézet
  • Szabóné Juhász Ildikó Dunaújvárosi Egyetem, Műszaki Intézet

Kulcsszavak:

Konverteriszap, nehézfém, fitoextrakció, akkumuláció, transzlokáció

Absztrakt

Kutatásunk fő célja, olyan nagy fitoextrakciós potenciállal rendelkező növényfaj(ok) kiválasztása volt, amelyek által a konverteriszap magas ólom- és cinkkoncentrációja mérsékelhető. Kísérleteinkhez konverteriszap és virágföld 5–10–15 %-os arányú keverékét, valamint négy tesztnövényt: bazsalikomot, mezei tarsókát, szárazbabot és kisvirágú bársonyvirágot használtunk. A minták ólom- és cinktartalmát salétromsavas–hidrogén-peroxidos roncsolást követően ICP–OES-készülékkel mértük meg. A kapott eredmények szerint az iszap/talaj keverékek ólomtartalma átlagosan 35–61%-kal, cinktartalma pedig 32–60%-kal csökkent növényfajtól függően. A növényekben felhalmozódott ólom és cink leginkább (50–80%-ban) a tesztnövények gyökérzetében maradt, csak a kisvirágú bársonyvirág tudta ezeket az elemeket nagyobb mértékben (45–48%-ban) a leveleiben is akkumulálni. A bioakkumulációs faktorszámok alapján az ólom akkumulációjában a szárazbab és a bazsalikom, míg a cink felhalmozásában a bársonyvirág volt hatékonyabb. A transzlokációs faktorszámok szerint az ólmot csak a bársonyvirág, míg a cinket a bársonyvirág mellett a bazsalikom is mobilizálni tudta a felsőbb növényi részekbe.

Letöltések

Megjelent

2024-10-01

Hogyan kell idézni

Kovács-Bokor, Éva, & Szabóné Juhász, I. (2024). Konverteriszapos talajkeverék ólomés cinktartalmának csökkentése fitoextrakcióval. Dunakavics, 12(10), 13–24. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/dk/article/view/18800

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek