Civil kezdeményezések és társadalmi közvetítés az energiahatékonyság terén Magyarországon

  • Tóbel Imre Dunaújvárosi Egyetem; Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola
  • Kővari Attila Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Digitális Technológia Intézet
  • Kovács-Bokor Éva Dunaújvárosi Egyetem, Műszaki Intézet
Kulcsszavak: civil társadalom, civil szervezetek, társadalmi közvetítés, energiahatékonyság, energiaigazságosság

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi civil szervezetek milyen közvetítő mechanizmusokon keresztül kapcsolják össze az energiahatékonyság és az energiaszegénység országos szakpolitikai kereteit a háztartások mindennapi döntéseivel. A kutatás elméletvezérelt, beágyazott összehasonlító esettanulmány. A hazai energiastatisztikai és európai energiaszegénységi adatokkal leírt társadalmi környezetbe két dokumentált civil program illeszkedik: az Energiaklub hatvani szemléletformáló kezdeményezése és a Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás modellje. A programdokumentumok feldolgozása irányított kvalitatív tartalomelemzéssel történt. Az eredmények szerint a háztartások végső energiafelhasználásának 69,6 és 73,3% közötti része fűtéshez kapcsolódott a vizsgált években. Az Energiaklub elsősorban tudást, szemléletet és helyi elismerést közvetít, míg a Habitat a támogatási hozzáférés pénzügyi, adminisztratív és szervezési akadályait csökkenti. A tanulmány önálló hozzájárulása a civil közvetítés háromfunkciós elemzési kerete, amely a tudás és szemlélet, a hozzáférés és eljárás, valamint a bizalom és elismerés közvetítését különíti el. A keret megmutatja, hogy a civil szervezetek az energiaátmenetben nem kiegészítő szereplők, hanem a szakpolitika és a sérülékeny háztartások közötti társadalmi infrastruktúra részei.

Hivatkozások

Anheier, H. K. (2014). Nonprofit organizations: Theory, management, policy (2nd ed.). Routledge.

Balázs, L., & Rajcsányi-Molnár, M. (2022). Civil szervezetek szerepe az elektromobilitás népszerűsítésében. Civil Szemle, 19(4), 41–54.

Bouzarovski, S., & Petrova, S. (2015). A global perspective on domestic energy deprivation: Overcoming the energy poverty–fuel poverty binary. Energy Research & Social Science, 10, 31–40. https://doi.org/10.1016/j.erss.2015.06.007

Commission Recommendation (EU) 2021/1749 of 28 September 2021 on Energy Efficiency First: From principles to practice—Guidelines and examples for its implementation in decision-making in the energy sector and beyond. (2021). Official Journal of the European Union, L 350, 9–59. https://data.europa.eu/eli/reco/2021/1749/oj

Directive (EU) 2023/1791 of the European Parliament and of the Council of 13 September 2023 on energy efficiency and amending Regulation (EU) 2023/955 (recast). (2023). Official Journal of the European Union, L 231, 1–111. https://data.europa.eu/eli/dir/2023/1791/oj

Energiaklub. (2023–2024). Energiaszegénység és energiatudatosság: szemléletformálás Hatvanban. Retrieved April 11, 2026, from https://energiaklub.hu/projekt/energiaszegenyseg-es-energiatudatossag-szemleletformalas-hatvanban-5177

Energy Poverty Advisory Hub. (2025a). Energy Poverty Advisory Hub Handbook 1: A guide to energy poverty diagnosis. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2833/7220414

Energy Poverty Advisory Hub. (2025b). Energy poverty national indicators: Insights for a more effective measuring. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2833/4331480

Energy Poverty Advisory Hub. (2025c). Energy poverty national indicators: Uncovering new possibilities for expanded knowledge. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2833/7870550

Energy Poverty Advisory Hub. (2026). EPAH indicators dashboard: Hungary data export [Excel adatfájl, saját letöltés]. Retrieved April 11, 2026, from https://energy-poverty.ec.europa.eu/epah-indicators

Eurostat. (2025, January 23). 10.6% of EU population struggled to keep homes warm. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20250123-2

Eurostat. (2026). Inability to keep home adequately warm (dataset code: ILC_MDES01) [Data set]. Eurostat Data Browser. Retrieved April 11, 2026, from https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/ILC_MDES01/default/table?lang=en

Hargreaves, T., Hielscher, S., Seyfang, G., & Smith, A. (2013). Grassroots innovations in community energy: The role of intermediaries in niche development. Global Environmental Change, 23(5), 868–880. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2013.02.008

Hsieh, H.-F., & Shannon, S. E. (2005). Three approaches to qualitative content analysis. Qualitative Health Research, 15(9), 1277–1288. https://doi.org/10.1177/1049732305276687

Kivimaa, P., Boon, W., Hyysalo, S., & Klerkx, L. (2019). Towards a typology of intermediaries in sustainability transitions: A systematic review and a research agenda. Research Policy, 48(4), 1062–1075. https://doi.org/10.1016/j.respol.2018.10.006

Kőkuti, T., & Falus, O. (2024). Artificial intelligence and sustainability in harmony. In D. Ç. Yıldırım & M. Özdemir (Eds.), International Congress of Recycling Economy & Sustainability II: The proceedings book (pp. 160–169). IKSAD Publications.

Koritár, Zs. (2025). Az energiaszegénység csökkentése célzott felújítási programmal. Habitat for Humanity Magyarország. https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2025/wp-content/uploads/sites/16/2025/11/Habitat_EvesJelentes2025_3fejezet_2511103.pdf

Központi Statisztikai Hivatal. (2026a). 6.1.1.1. Az energiagazdálkodás főbb adatai [STADAT tábla]. Retrieved April 11, 2026, from https://www.ksh.hu/stadat_files/ene/hu/ene0001.html

Központi Statisztikai Hivatal. (2026b). 6.1.1.7. A háztartások végső energiafelhasználása felhasználási célok szerint [STADAT tábla]. Retrieved April 11, 2026, from https://www.ksh.hu/stadat_files/ene/hu/ene0007.html

Middlemiss, L., & Gillard, R. (2015). Fuel poverty from the bottom-up: Characterising household energy vulnerability through the lived experience of the fuel poor. Energy Research & Social Science, 6, 146–154. https://doi.org/10.1016/j.erss.2015.02.001

Parag, Y., & Janda, K. B. (2014). More than filler: Middle actors and socio-technical change in the energy system from the “middle-out”. Energy Research & Social Science, 3, 102–112. https://doi.org/10.1016/j.erss.2014.07.011

Varga, A. (2022). Az okos város szerepe a fenntarthatóság biztosításában. In L. Balázs, M. Rajcsányi-Molnár, & I. András (Szerk.), Megújuló közgazdaságtan (pp. 61–72). DUE Press.

Walker, G., & Day, R. (2012). Fuel poverty as injustice: Integrating distribution, recognition and procedure in the struggle for affordable warmth. Energy Policy, 49, 69–75. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2012.01.044

Yin, R. K. (2018). Case study research and applications: Design and methods (6th ed.). SAGE.

Megjelent
2026-10-01
Hogyan kell idézni
TóbelI., KőváriA., & Kovács-Bokor Éva. (2026). Civil kezdeményezések és társadalmi közvetítés az energiahatékonyság terén Magyarországon. Civil Szemle, 23(5), 104-121. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/civilszemle/article/view/24922
Rovat
Cikkek