A civil szervezetek társadalmi relevanciájának megítélése és jövőbeli következményei
Absztrakt
A civil szervezetek társadalmi elfogadottsága és hosszú távú működőképessége szempontjából kiemelt jelentőségű annak vizsgálata, hogy a fiatal felnőttek miként értelmezik a civil szektor szerepét, legitimitását és társadalmi jelentőségét. A tanulmány célja a civil szervezetekkel kapcsolatos hallgatói attitűdök vizsgálata, különös tekintettel a társadalmi relevancia, a legitimitás, a részvétel, a jövőorientáció és az állam-civil kapcsolatok megítélésére. Az elemzés elméleti keretét a civil társa dalom legitimitásával, a részvétellel és a welfare mix megközelítéssel foglalkozó szakirodalom adja. Az empirikus vizsgálat 347 egyetemi hallgató körében végzett kérdőíves adatfelvételre épül. Az adatelemzés során leíró statisztikákat, nemparaméteres összehasonlító eljárásokat, lineáris regressziós modelleket és kvalitatív tartalomelemzést alkalmaz tunk. A vizsgálat öt attitűddimenzió mentén elemezte a válaszadókat: legitimitás, társadalmi relevancia, részvétel, jövőorientáció, valamint az állam és a civil szféra kapcsolatának megítélése. Az eredmények szerint a válaszadók kiemelkedően pozitívan értékelik a civil szer vezetek társadalmi relevanciáját, és alapvetően kedvezően viszonyulnak azok legitimitásához és jövőbeni szerepéhez is. Ezzel szemben a tényleges részvétel szintje alacsonyabb, ami arra utal, hogy a pozitív attitűdök nem feltétlenül járnak együtt aktív civil szerepvállalással. A demográfiai tényezők összességében korlátozott magyarázóerővel rendelkeztek. A nem szignifikáns kapcsolatot mutatott a legitimitás és a társadalmi relevancia megítélésével, míg a szak elsősorban a részvételi dimenzióban eredményezett eltéréseket. Az életkor, a képzési forma és a lakóhelytípus nem bizonyult meghatározó tényezőnek. A nyitott kérdések kvalitatív elemzése megerősítette a civil szervezetek pozitív társadalmi megítélését, ugyanakkor rávilágított a bizalom, az átláthatóság és a részvételi aktivitás problémáira is. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a civil szervezetek társadalmi elfogadottsága és a tényleges részvétel között érzékelhető különbség húzódik meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a civil szervezetek jövőbeli fejlődése szempontjából nem elsősorban a társadalmi támogatottság megteremtése, hanem a meglévő pozitív attitűdök aktív közösségi részvétellé alakítása jelentheti a legfontosabb kihívást.
Hivatkozások
Ajzen, I. (1991). The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2), 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Alexander, J. C. (2006). The civil sphere. Oxford University Press.
Anheier, H. K. (2014). Nonprofit organizations: Theory, management, policy (2nd ed.). Routledge.
Balázs, L. (2021). Fenntarthatóság a civil szervezetek vezetésében: Civil szervezetek vezetőinek szervezeti és szociálpszichológiai összehasonlító vizsgálata. Civil Szemle, 18(4), 55-74.
Bartal, A. M. (2023). A közösséghez tartozás, az önkéntesség öröme és a kultúra vonzásában - a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa önkéntesei, a "Ragyogók" jellemzői és motivációi. Önkéntes Szemle, 3(4), 90–116. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2023.4.90-116
Bekkers, R., & Wiepking, P. (2011). A literature review of philanthropy: Eight mechanisms that drive charitable giving. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 40(5), 924–973. https://doi.org/10.1177/0899764010380927
Borbély-Pecze, T.B., & Suhajda, Cs.J. (2026). Pályaorientáció és civil szféra a posztszocialista Közép-Kelet- Európában. Civil Szemle, 23(3), 47-68. https://doi.org/10.62560/csz.2026.03.3
Bovaird, T. (2007). Beyond engagement and participation: User and community co-production of public services. Public Administration Review, 67(5), 846–860. https://doi.org/10.1111/j.1540-6210.2007.00773.x
Cano-Correa, A. M., Quiroz-Velasco, M.T. & Nájar-Ortega, R. (2017). College students in Lima: Politics, media and participation. Comunicar, 25(53), 71-79. https://www.scipedia.com/public/Cano-Correa_et_al_2017a
Carrington, M. J., Neville, B. A., & Whitwell, G. J. (2010). Why ethical consumers don’t walk their talk. Journal of Business Ethics, 97(1), 139–158. https://doi.org/10.1007/s10551-010-0501-6
Catalina-García, B., García-Jiménez, A. & Sendra, J.M. (2019). Social and political engagement of university students in the digital sphere: Uses of social networks for citizen participation. Anàlisi: Quaderns de Comunicació i Cultura, 60, 25-41. https://doi.org/10.5565/rev/analisi.3179
Cohen, J. L., & Arato, A. (1994). Civil society and political theory. MIT Press.
Dalton, R. J. (2008). Citizenship norms and the expansion of political participation. Political Studies, 56(1), 76–98. https://doi.org/10.1111/j.1467-9248.2007.00718.x
DeVellis, R. F. (2021). Scale development: Theory and applications (4th ed.). Sage.
Egholm, L., Heyse, L., & Mourey, D. (2020). Civil society organizations: the site of legitimizing the common good—A literature review. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 31(1), 1–18. https://doi.org/10.1007/s11266-019-00171-y
Eremina, E. & Retinskaya, V.N. (2024). Volunteer activity in the view of student youth: Regional aspect (On the Example of Penza Region). Теория и практика общественного развития, (10), 56–62. https://doi.org/10.24158/tipor.2024.10.6
European Fundraising Association. (2024). Nonprofit Pulse Report 2024.
Evers, A. (1995). Part of the welfare mix: The third sector as an intermediate area. Voluntas, 6(2), 159–182. https://doi.org/10.1007/BF02353995
Fukuyama, F. (2001). Social capital, civil society and development. Third World Quarterly, 22(1), 7–20. https://doi.org/10.1080/713701144
Habibon, F.N. (2025). Socio-civic organization membership among college students in Sulu: A phenomenological study. EPRA International Journal of Research & Development (IJRD), 10(11), 274-284. https://doi.org/10.36713/epra24963
Hegedűs, S. (2019). A proszociális viselkedés egyes altípusainak megjelenése kiscsoportos óvodás gyermekek viselkedésében. Iskolakultúra, 29(2-3), 39–56. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.2-3.39
Ho, L. C., & Barton, K. C. (2020). Preparation for civil society: A necessary element of curriculum for social justice. Theory & Research in Social Education, 48(4), 471–491. https://doi.org/10.1080/00933104.2020.1763880
Ibrar, M., Jamal, A., & Gul, A. (2023). The role of public universities in youth civic engagement and social responsibility: A Study of Social Sciences Faculty, University of Peshawar, Pakistan. Journal of Social Sciences Review, 3(2), 472-478. https://doi.org/10.54183/jssr.v3i2.284
Jahan, M. (2021). The role of civil society organizations and political participation of youth in Pakistan. Global Political Review. 6(4), 43-53. https://doi.org/10.31703/gpr.2021(vi-iv).05
Jennings, M. K., & Stoker, L. (2004). Social trust and civic engagement. The Journal of Politics, 66(3), 701–728. https://doi.org/10.1057/palgrave.ap.5500077
Kamionka, M. (2022). University student organizations in Ukraine: on-campus youth policy and social participation. Ensaio: Avaliação e Políticas Públicas em Educação, 30(115). https://doi.org/10.1590/s0104-40362021002903067
Kiss, J., Asztalos, K., Gerencsér, B., & Tóth, J. (2026). NIOK Civil Report 2025. Civil Szemle. 23(2), 5-38. https://doi.org/10.62560/csz.2026.02.1
Knapp, T., Fisher, B., & Levesque-Bristol, C. (2010). Service-learning’s impact on college students’ commitment to future civic engagement, self-efficacy, and social empowerment. Journal of Community Practice, 18(2–3), 233–251. https://doi.org/10.1080/10705422.2010.490152
Kozirkov, V. P., & Szitnyikova, E. L. (2020). Attitude of students towards the activities of socially oriented non-profit organizations: Awareness and development of human capital in the digital society. Vestnik Permskogo nacional'nogo issledovatel'skogo politehničeskogo universiteta Social'no-èkonomičeskie nauki. https://doi.org/10.15593/2224-9354/2020.3.9
Kuti, É. (1996). A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságában. Közgazdasági Szemle, 43(10), 905–919.
Kuti, É. (2011). Government–nonprofit sector relations in Hungary: Aspirations, efforts, and impacts. In S. D. Phillips & S. R. Smith (Eds.), Governance and regulation in the third sector (pp. 142–163). Routledge
Laki, I., Sebestény, I., & Bartal, A. M. (2023). A magyar kulturális civil-nonprofit szervezetek és az önkéntesség jellemzői a szakirodalmi elemzések és a statisztikák (2010–2021) alapján. Önkéntes Szemle, 3(3), 3–30. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2023.3.3-30
Maier, F., Meyer, M., Burkart, C., & Terzieva, B. (2025). Societal roles of nonprofit organizations: Parsonian echoes and Luhmannian reframing of the organization–society interface. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 54(2), 327–349. https://doi.org/10.1177/08997640241241321
Mori, G. B. (2025). Motivations, benefits, and challenges of students volunteering in civil society organizations: A scoping review. International Journal of Social Science Research and Review, 8(2), 62–73. https://doi.org/10.47814/ijssrr.v8i2.2564
Nárai, M. (2004). A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve társadalom számára. Educatio, 13(4), 616–634.
Oross, D., Szabó, A., & Papházi, V. (2024). Magyar fiatalok részvételi mintázatai a 21. század új kihívásainak tükrében. Magyar Tudomány, 185(7), 885–897. https://doi.org/10.1556/2065.185.2024.7.6
Ostrom, E. (1990). Governing the commons: The evolution of institutions for collective action. Cambridge University Press.
Pestoff, V. (2012). Co-production and third sector social services in Europe: Some concepts and evidence. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 23(4), 1102–1118. https://doi.org/10.1007/s11266-012-9308-7
Pusztai, G., Fényes, H., & Markos, V. (2021). The effect of volunteering and voluntary group membership on student's persistence. Heliyon, 7(9). https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2021.e07900
Putnam, R. D. (2000). Bowling alone: The collapse and revival of American community. Simon & Schuster.
Reisinger, A. (2010). Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi folyamatokban. Tér és Társadalom, 24(2), 107–119. https://doi.org/10.17649/TET.24.2.1316
Salamon, L. M., & Anheier, H. K. (1996). The emerging nonprofit sector: An overview. Manchester University Press.
Salamon, L. M., Sokolowski, S. W., & List, R. (2004). Global civil society: Dimensions of the nonprofit sector (Vol. 2). Kumarian Press.
Scott, W. R. (2008). Institutions and organizations: Ideas and interests (3rd ed.). Sage.
Sebestény, I. (2021). A magyar önkéntesség gazdasági ereje. Önkéntes Szemle, 1(4), 39-56. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2021.3.39-56
Suchman, M. C. (1995). Managing Legitimacy: Strategic and Institutional Approaches. Academy of Management Review, 20(3), 571–610. https://doi.org/10.2307/258788
Teorell, J. (2003). Linking social capital to political participation: Voluntary associations and networks of recruitment in Sweden. Scandinavian Political Studies, 26(1), 49–66. https://doi.org/10.1111/1467-9477.00079
Tuza, B., & Kovács, Z. (2024). A részvételi demokrácia kihívásai a városfejlesztésben. Civil Szemle, 21(4), 133–150. https://doi.org/10.62560/csz.2024.04.7
van der Meer, T., & Dekker, P. (2011). Trustworthy states, trusting citizens. A multilevel study into objective and subjective determinants of political trust. Political trust: Why context matters (pp. 95-116). ECPR Press
Varga, A. (2024). Alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények Magyarországon – digitalizáció, fenntarthatóság és esélyegyenlőség a nonprofit szervezetek szerepvállalásának sajátosságai. Civil Szemle, 21(5), 27–46. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.2
Varga, A. (2025). Esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés és a civil társadalom szerepe a felsőoktatásban: Etikai és társadalomfilozófiai megközelítés nemzetközi és magyarországi kontextusban. Civil Szemle, 22(5), 41–55. https://doi.org/10.62560/CSZ.2025.05.3
Vasiliu, R. M. (2020). The Political and Civic Involvement of Students: a sociological research. Technium Social Sciences Journal, 9(1), 501-507. https://doi.org/10.47577/tssj.v9i1.931
Verba, S., Schlozman, K., & Brady, H. (1995). Voice and equality: Civic voluntarism in American politics. Harvard University Press.
Vida, L., & Bajnóczki, L. (2026). Elit hobbi vagy társadalmi erő? A civilek kapcsolathálózati szegregációjának longitudinális vizsgálata. Civil Szemle, 23(3), 5-28. https://doi.org/10.62560/csz.2026.03.1
