A civil társadalom kulturális erőforrásai – a nonprofit szektor szerepe a történelmi helyek kezelésében egy hazai példán keresztül

  • Csöppüs Dóra Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
  • Konczosné Szombathelyi Márta Széchenyi István Egyetem
Kulcsszavak: nonprofit szektor, történelmi örökség, esettanulmány, város

Absztrakt

A tanulmány célja bemutatni és elemezni egy nonprofit szervezet szerepét, történelmi helyek, építmények, látványosságok kulturális és turisztikai működtetése szempontjából. Fő kutatási kérdés, hogy a vizsgált nonprofit szervezet alkalmas-e történelmi emlékhely, kulturális örökség ismertté tételére. További kutatási kérdés, hogy nonprofit szervezet megvalósíthat-e olyan projekteket, melyek eredményeként a hadtörténeti objektum megújul, az állami vagyon gyarapszik, a páratlan értéket képviselő műemlék által értékteremtő, minőségi közösségi-kulturális élményt nyújtani tudó turisztikai attrakció jön létre. A kutatás módszere esettanulmány, egy magyar országi város jó példájának elemzése, átfogó képet nyújtva egy közhasznú jogállású társaság közcélú feladatainak ellátásáról, áttekintve gazdasági szerepét, méreteit, szerkezetét és pénzügyeit. Bemutatásra kerülnek a közszolgáltatási és közművelődési megállapodások törvényi szabályozásai, gyakorlati alkalmazhatóságuk. A vizsgálat kitér a bevételi és kiadási struktúra szerepére, célpiacára, marketingjére, a társaság munkaszervezetére, szerkezettípusára. A tanulmány vizsgálja a civil-nonprofit szer vezet projektjeinek a hozzájárulását a non-formális neveléshez, a kulturális és helyi hagyományokat a mai kor embere számára értelmezve, értékteremtő, minőségi közösségi élményt nyújtva. Mindez a helyi identitás részét képező kulturális öröksé gek, értékek megőrzése, a város turisztikai pozíciójának erősítése, valamint a köz-, üzleti- és civil szféra közötti együttműködések szélesítése, mélyítése, ezáltal a lokális gazdaság megerősítése. Az eredményekből feltételezhető, a nonprofit szektor a szer vezetek széles skáláját foglalja magába, ezek közös nevezője az intézményesültség. A tanulmány egy esetet vizsgál, de a kutatás azon feltételezését bizonyítja, hogy a nonprofit szektor dinamikusan fejlődik, a helyi kulturális, történelmi, politikai és gazdasági viszonyok függvényében a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően, támogatva településeket, növelve imázsukat. A vizsgált civil-nonprofit szervezet fontos szociális és gazdasági erőt képvisel az adott település kultúráját, hagyományait és politikai történetét bemutatva, globális erőként, humán szolgáltatásokkal. A téma újszerűségét az adhatja, hogy az esettanulmány új dimenziókat nyithat meg a tör ténelmi helyek kezelésének fejlesztésében, alkalmazhatósága elsősorban a hazai és nemzetközi városok kulturális erőforrásainak fejlődéséhez adhat iránymutatást.

Hivatkozások

Balázs, L., Rajcsányi-Molnár, M., András, I., & Sitku, K. (2020). Social responsibility in higher education: a Hungarián best practice. Civil Szemle 17. Különszám Special Issue 1 pp. 155-173., 19 p. https://www.civilszemle.hu/wp-content/uploads/2021/01/CSz-ku%CC%88lo%CC%88nsza%CC%81m-20201.pdf (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Bartal A. M. (2005). Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó, Budapest

Bartal, A. M. (2019). Vissza a jövőbe – A magyar önkéntesség harminc évéről három tételben. Civil Szemle 16(1), 15–32.

Bocz J. (2010). A nonprofit szektor magyarországi működését befolyásoló tényezők, Statisztikai Szemle, 88(4) https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_04/2010_04_353.pdf (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Európai Bizottság. (2021). Magyarország Partnerségi Megállapodása 2021–2027. Európai Strukturális és Beruházási Alapok.

European Commission. (2021). Creative Europe – Culture Sub-programme. https://culture.ec.europa.eu/creative-europe (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Csanády D. (1998). A civil társadalom szerkezete. In: Tóbiás P. (Ed.): Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. (pp 24-32). Demokratikus Jogokért Fejlesztési Alapítvány

Dobrai, K. & Farkas, F. (2014). Szervezetfejlesztés és professzionalizáció a nonprofit szektor szervezeteiben. Marketing & Menedzsment, 2014/4, 38–51. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/974 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Halmai N. M., Rajcsányi-Molnár M. & Konczosné Szombathelyi M. (2024). Civil szervezetek partnerségének hatékonysága az innovációs ökoszisztémában. Dunakavics, 2024/11.

Harsányi L. (1999). A harmadik szektor. In: Tóbiás P. (Ed.): Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. (pp. 9–23). Demokratikus Jogokért Fejlesztési Alapítvány

Jenkins, R. M. (1997). A nonprofit szféra és a politikai rendszer kapcsolata Magyarországon. In: Balogh E., Bullain, N. & Simon I. (Eds.), Egymás jobb megértése felé. (pp. 7–14). A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány

Kárpáti, T. (2020). Adományozás és szponzoráció a kulturális nonprofit szektorban. Civil Szemle, 17(2), 45–60. https://www.civilsuemle.hu/archivum/2020-2/karpati-tamas-adomanyozas-es-szponzoracio (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Kézai, P. K. (2024). Fenntartható iskolába járás Magyarországon: Pedibusz és bicibusz pilotprogramok szerepe napjainkban. Civil Szemle 21. 1 pp. 71-89., 19 p. https://doi.org/10.62560/csz.2024.01.05

Komárom Város Önkormányzata. (2022). Komárom kulturális és idegenforgalmi támogatásai 2022. https://www.komarom.hu/tamszerz.php (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Központi Statisztikai Hivatal. (2024). A nonprofit szervezetek legfontosabb jellemzői, 2023 (gyorstájékoztató). https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nonr/gyonr223.html (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Kuti É. (1998). Hívjuk talán nonprofitnak...Nonprofit Kutatócsoport, Budapest

Magyarország Kormánya. (2011). 303/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet a történelmi emlékhelyekről. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2011-303-20-22 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Magyarország Kormánya. (2011). 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről és a támogatási igénylésről. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2011-370-20-22 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Magyarország Kormánya. (2013). 144/2013. (V. 14.) Kormányrendelet a fenntartható használathoz kapcsolódó támogatásokról. Nemzeti Jogszabálytár. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300144.kor (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Magyarország Kormánya. (2021). 740/2021. (XII. 21.) Kormányrendelet a történelmi emlékhelyek használatáról és fenntartható használatuk támogatásáról. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2021-740-20-22 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Magyarország Kormánya. (2024). 396/2024. (XII. 16.) Kormányrendelet a történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. r. módosításáról. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2024-396-20-22 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Magyarország Országgyűlése. (2001). 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2001-64-00-00 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Magyarország Országgyűlése. (2023). 2023. évi központi költségvetésről szóló törvény. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2023-55-00-00 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Monostori Erőd weboldala. https://erod.hu/ (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Monostori Erőd Nonprofit Kft. (2023). Éves beszámoló és működési jelentés. https://erod.hu/kozhasznu-informaciok/ (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Nárai M. (2008). A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében – A nyugat-dunántúlinonprofit szektor helyzetfeltárása. [Doktori disszertáció]. ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológiai Doktori Iskola, Győr–Budapest

Németh, A. (2019). Települési önkormányzatok szerepe a helyi kulturális örökség fenntartásában. Tér és Társadalom, 33(3), 104–119. https://doi.org/10.17649/TET.33.3.3196

NIOK Alapítvány. (2022). Nemzetközi és hazai támogatók a kulturális civil szférában. https://niok.hu

Reisinger, A. (2012). Civil/nonprofit szervezetek a kohéziós politikában – elméleti alapok. Tér és Társadalom, 26(1), 41–66. https://doi.org/10.17649/TET.26.1.1875

Széchenyi 2020. (n.d.). Pályázati lehetőségek kulturális örökségvédelmi célokra. Széchenyi 2020. https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-2020

Yin, R. K. (2018). Case Study Research and Applications: Design and Methods (6th ed.) Thousand Oaks, CA: Sage.

évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100175.tv (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

évi C. törvény a számvitelről https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-00 (letöltés dátuma: 2025.12.20.)

Megjelent
2026-10-01
Hogyan kell idézni
Csöppüs D., & Konczosné SzombathelyiM. (2026). A civil társadalom kulturális erőforrásai – a nonprofit szektor szerepe a történelmi helyek kezelésében egy hazai példán keresztül. Civil Szemle, 23(5), 5-18. https://doi.org/10.62560/csz.2026.05.1
Rovat
Cikkek