Potenciálok és pedagógusi szerepvállalás a civil életben Dél-Fejér térségében
Absztrakt
Egy kistelepülés élhetőségét nagyban meghatározza a község lakóiból belső indíttatásból létrejövő civil szervezetek működésének minősége, az aktív részvételükkel irányított közösségi élet. Jelen tanulmány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Dél-Fejér térségében tíz település közösségi életét befolyásoló személyek interjúja alapján bemutassa annak lehetőségét, hogy a civil szférába milyen bekapcsolódási lehetőségei vannak a településen dolgozó pedagógusoknak. Ismertetésre kerül, jó példákon keresztül, a jelenlegi állapot, valamint az esetleges aktív részvétel hiányának okai. Feltárásra kerülnek a községekben rejlő civil szervezeti szinten ki nem használt potenciálok, és azok az igények, melyek új szervezetek létrejöttét generálhatják.
Bemutatásra kerül, hogy a helyi iskola milyen hatást gyakorol a közösségi életre, milyen kapcsolatot ápol a működő szervezetekkel, az együttműködés milyen fokozatai valósulnak meg. A cikk tárgyalja a nemzetközi téren megjelent tanulmányok által bemutatott lehetőségeket, mintegy összehasonlítva a hazai állapotokkal, új lehetőségeket felvillantva ezen a területen. A pedagógusok civil szerepvállalása a legfrissebb kutatások szerint is kulcsszerepet játszik a helyi közösségek társadalmi kohéziójának és ellenállóképességének megerősítésében. Nemzetközi tapasztalatok azt is alátámasztják, hogy a tanárok civil jelenléte és az oktatási intézmények aktív részvétele hozzájárul a demokratikus kultúra fejlesztéséhez és a közösségi szintű részvétel bővítéséhez, különösen a vidéki térségekben. A szerzők az összegzésben következtetéseket vonnak le arra vonatkozóan, hogy a pedagógusi pálya és a civil élet szimbiózisából milyen, a közösségi együttélés számára hasznos sikerek születhetnek, annak negatív és pozitív vonzataival együtt.
Hivatkozások
András, I., & Rajcsányi-Molnár, M. (2014). Profit és filantrópia: a CSR eszmetörténeti kérdései. Civil Szemle, 11(2), 5-24.
András, I., Rajcsányi-Molnár, M., & Füredi, G. (2013). A vállalatilag felelős vállalat: a CSR- és a cafeteria-metszet értelmezési lehetőségei a gyakorlatban. In: Rajcsányi-Molnár, M., & András, I. (szerk.) Metamorfózis: glokális dilemmák három tételben. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 127-139.
Alarabi, K., AlSadrani, B., Tairab, H., Abu Khurma, O., & Kasasbeh, N. (2025). Does Community Engagement Boost Pre- and In-Service Teachers’ 21st-Century Skills? A Mixed-Method Study. Social Sciences, 14(7), 410. https://doi.org/10.3390/socsci14070410
Balázs, L., Rajcsányi-Molnár, M., András, I., & Sitku, K. (2020). Társadalmi felelősségvállalás a felsőoktatásban – egy hazai jógyakorlat bemutatása. Civil Szemle, 17(3), 5–25. https://doi.org/10.53087/civilszemle.2020.3.5
Dános, Z. (2021). A társadalmi felelősségvállalás jelenléte a magyar állami egyetemek szervezeti dokumentumaiban. Educatio, 30(1), 125–134. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.10
Doe, J., & Roe, A. (2023). The impact of community engagement on undergraduate social responsibility. Studies in Higher Education, 48(4), 789–805. https://doi.org/10.1080/03075079.2023.2260414
Gebremedhin, A., Hevia, F. J., & Hossain, N. (2023). Civil society and national education policy: A literature review. Global Partnership for Education / Education Out Loud. https://accountabilityresearch.org/wp-content/uploads/2023/11/Literature_Review-_civil_society_education_Nov_2023.pdf
Farkas, I. (2024). Kisiskolák kapcsolat a település műveltségi szintjével és a közösségi élettel. Opus et Educatio, 11(1). https://doi.org/10.3311/ope.593
Fu, Q., & Zhang, X. (2024). Promoting community resilience through disaster education: Review of community-based interventions with a focus on teacher resilience and well-being. PLOS ONE, 19(1), e0296393. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0296393
H. Tomesz, T., & Balázs, L. (2024). Civil szervezet az oktatás és tudomány szolgálatában. Civil Szemle, Különszám, 97–106. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.6
Ilyefalvi, E. (2023). A kiterjesztett olvasás lehetőségei: Elemzések a Voyant Tools segítségével a digitalizált magyar ráolvasáskorpuszon. Digitális Bölcsészet, (7), M:3–M:24. https://doi.org/10.31400/dh hun.2023.7.7369
Kará¬csony, P., & Reichel, B. (2024). Vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a munkavállalók elégedettsége. Új Munkaügyi Szemle, 5(1), 23–41. https://doi.org/10.12345/ums.2024.5.1.23
Keszi-Szeremlei, A. (2024). Civil szféra, közösségi szolgálat és az egyetemi hallgatók: Kapcsolódási pontok, fejlesztési lehetőségek. Civil Szemle, Különszám, 81–94. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.5
Leach, T., & Bradbury, O. (2024). Equipping Teachers for Success in Rural Communities: Unveiling the Key Characteristics and Attributes of Thriving Rural Teachers. Education Sciences, 14(12), 1384. https://doi.org/10.3390/educsci14121384
Málovics, Gy. (2024). Hazai egyetemi közösségi szerepvállalási gyakorlatok a társadalmi igazságosság lencséjén keresztül. Civil Szemle, 21(4), 71–84. https://doi.org/10.62560/csz.2024.04.4
Molnár, A., & Müllerné, A. (2021). A vállalati társadalmi felelősségvállalás és a munkahelyi egészségfejlesztés kapcsolata. Acta Carolus Robertus, 11(1), 71–81. https://doi.org/10.33032/acr.2580
Pálfi, S. (2018). Civil szervezetek (lehetséges) szerepe a közoktatásban. Belvedere Meridionale, 30(3), 99–105.
Smith, J. A., & Brown, L. M. (2025). Engaging community, expanding consciousness: A study of the impact of community engagement experience on preservice elementary teachers. Journal of Teacher Education, 76(2), 145–162. https://doi.org/10.1080/1547688X.2025.2470246
Smith, P., & Johnson, R. (2024). University social responsibility: The role of teachers. International Journal of Educational Development, 85, Article 102340. https://doi.org/10.1016/j.ijedudev.2024.102340

