Digitális eszközök és polgári részvétel: a polgári szerepvállalás kontrasztos modelljei a Decidimben és Kína SCS-jében
Absztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitális technológiák miként alakítják a civil társadalom és az állami intézmények közötti viszonyt, két eltérő digitális kormányzási modell összehasonlító elemzésén keresztül: a barcelonai városi önkormányzat által létrehozott Decidim részvételi platform, valamint Kína algoritmikus társadalmi kreditrendszere (SCS). A két példa azt szemlélteti, hogy a digitális infrastruktúrák eltérő intézményi környezetekbe ágyazva hogyan segíthetik elő a polgári részvételt vagy éppen szolgálhatják az állami kontrollt. A kutatás központi kérdése: Hogyan befolyásolják a digitális kormányzási platformok a civil társadalom autonómiáját és a polgári részvétel lehetőségeit demokratikus, illetve autoriter rendszerekben? A vizsgálat kvalitatív összehasonlító módszertant alkalmaz, elméleti tartalomelemzéssel és dokumentumelemzéssel. Intézményi dokumentumok, tudományos szakirodalom és a platformok működését bemutató források alapján elemzi, hogyan strukturálják az egyes modellek az állampolgár–állam viszonyát, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. A négytengelyes elemzési keret (polgári részvétel, algoritmikus átláthatóság, adatszuverenitás, társadalmi következmények) segítségével történik a két modell összevetése. A Decidim példája azt mutatja, hogy a digitális eszközök elősegíthetik a részvételi demokráciát, amennyiben azokat nyitott és elszámoltatható intézményi környezetben alkalmazzák. Ezzel szemben a társadalmi kreditrendszer arra figyelmeztet, hogy az algoritmikus irányítás miként korlátozhatja a polgári autonómiát, ha központosított és átláthatatlan rezsimek alkalmazzák. A kutatás fő megállapítása, hogy önmagában a technológia nem determinálja a civil társadalom fejlődését; annak hatása az intézményi és normatív környezet függvénye. Amennyiben az alkalmazás átlátható és inkluzív, a digitális platformok növelhetik a társadalmi bizalmat és a demokratikus intézmények legitimációját. Ellenkező esetben a kontroll, marginalizáció és digitális autoritarizmus eszközeivé válhatnak.
Hivatkozások
Aneesh, A. (2009). Algorithmic governance: Globalization as a computational problem. Social Science Computer Review, 27(4), pp. 491–505. https://doi.org/10.1177/0894439309332651
Aragón, P., Kaltenbrunner, A., Calleja-López, A., Pereira, A., Monterde, A., Barandiaran, X. E., & Gómez, V. (2017). Deliberative platform design: The case study of the online discussions in Decidim Barcelona. In L. M. Aiello & D. McFarland (Eds.), Social Informatics: Proceedings of the 9th International Conference, SocInfo 2017, Springer. pp. 277–287. https://doi.org/10.1007/978-3-319-67256-4_22
Aristovnik, A., Murko, E., & Ravšelj, D. (2022). From Neo-Weberian to Hybrid Governance Models in Public Administration: Differences between State and Local Self-Government. Administrative Sciences, 12(1), pp. 26. https://doi.org/10.3390/admsci12010026
Barandiaran, X. E., Calleja-López, A., Monterde, A., & Romero, C. (2024). Decidim, a technopolitical network for participatory democracy: philosophy, practice and autonomy of a collective platform in the age of digital intelligence. Springer Nature. https://doi.org/10.1007/978-3-031-50784-7_5
Bee, C. (2014). Transnationalisation, public communication and active citizenship. The emergence of a fragmented and fluid European public sphere. Sociology Compass, 8(8), pp. 1018-1032. https://doi.org/10.1111/soc4.12192
Blanco, I., Salazar, Y., & Bianchi, I. (2019). Urban governance and political change under a radical left government: The case of Barcelona. Journal of Urban Affairs, 42(1), 18–38. https://doi.org/10.1080/07352166.2018.1559648
Caravantes, P., & Lombardo, E. (2024). Feminist democratic innovations in policy and politics. Policy & Politics, 52(2), pp. 177-199. https://doi.org/10.1332/03055736Y2023D000000009
Chen, Y., & Cheung, A. S. (2022). From datafication to data state: Making sense of China’s social credit system and its implications. Law & Social Inquiry, 47(4), pp. 1137-1171. doi: https://doi.org/10.1017/lsi.2021.56
Creemers, R. (2018). China’s Social Credit System: An evolving practice of control. Journal of Contemporary China, 27(112), pp. 1–15. https://doi.org/10.1080/10670564.2018.1511391
Eubanks, V. (2018). Automating Inequality: How High-Tech Tools Profile, Police, and Punish the Poor. St. Martin's Press.
Friess, D., & Eilders, C. (2015). A systematic review of online deliberation research. Policy & Internet, 7(3), pp. 319–339. https://doi.org/10.1002/poi3.95
Gabor, E. (2024). How Civil Societies Are Undermined: An Analysis of Factors That Endanger Civic Freedoms. Civil Szemle, 21(2), pp. 47–63. https://doi.org/10.62560/csz.2024.02.04
Grossi, D., Hahn, U., Mäs, M., Nitsche, A., Behrens, J., Boehmer, N., ... & Van De Putte, F. (2024). Enabling the Digital Democratic Revival: A Research Program for Digital Democracy. arXiv preprint arXiv:2401.16863. https://doi.org/10.48550/arXiv.2401.16863
Helbing, D., Frey, B. S., Gigerenzer, G., Hafen, E., Hagner, M., Hofstetter, Y., Van Den Hoven, J., Zicari, R. V., & Zwitter, A. (2019). Will democracy survive big data and artificial intelligence? In D. Helbing (Ed.), Towards Digital Enlightenment: Essays on the Dark and Light Sides of the Digital Revolution. pp. 73-98. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-90869-4_7
Hilbert, M. (2016). The bad news is that the digital access divide is here to stay: Domestic broadband and mobile Internet are two separate paths toward digital inclusion. Telecommunications Policy, 40(6), pp. 567–581. https://doi.org/10.1016/j.telpol.2016.01.006
Hsiao, Y. T., Lin, S. Y., Tang, A., Narayanan, D., & Sarahe, C. (2018). vTaiwan: An empirical study of the open consultation process in Taiwan. Taiwan: Center for Open Science. file:///C:/Users/AHMET/Downloads/vtaiwan-empirical-study%20(1).pdf
Hou, R., & Fu, D. (2024). Sorting citizens: Governing via China's social credit system. Governance, 37(1), pp. 59-78. https://doi.org/10.1111/gove.12751
Kostka, G. (2019). China’s Social Credit Systems and public opinion: Explaining high levels of approval. New Media & Society, 21(7), pp. 1565–1593. https://doi.org/10.1177/1461444819826402
Kostka, G., & Antoine, L. (2020). Fostering model citizenship: Behavioral responses to China’s emerging social credit systems. Policy & Internet, 12(3), pp. 256-289. https://doi.org/10.1002/poi3.213
Liang, F., Das, V., Kostyuk, N., & Hussain, M. M. (2018). Constructing a Data-Driven Society: China's Social Credit System as a State Surveillance Infrastructure. Policy & Internet, 10(4), pp. 415–453. https://doi.org/10.1002/poi3.183
Liu, J. (2020). Shifting dynamics of contention in the digital age: Mobile communication and politics in China. Oxford University Press.
Loader, B. D., & Mercea, D. (2011). Networking democracy? Social media innovations and participatory politics. Information, Communication & Society, 14(6), pp. 757–769. https://doi.org/10.1080/1369118X.2011.592648
Martí, J. L., & Simone Noveck, B. (2022). Introduction to the Special Issue on Crowdlaw and Emergency Collective Intelligence. Digital Government: Research and Practice, 3(2), 1-7. https://doi.org/10.1145/3550083
Osborne, S.P. (Ed.). (2010). The New Public Governance? Emerging Perspectives on the Theory and Practice of Public Governance (1st ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203861684
Papacharissi, Z. (2014). Affective Publics: Sentiment, Technology and Politics. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199999736.001.0001
Pasquale, F. (2015). The black box society: The secret algorithms that control money and information. Harvard University Press.
Pollitt, C., & Bouckaert, G. (2017). Public management reform: A comparative analysis-into the age of austerity. Oxford University Press.
Qiang, X. (2019). The Road to Digital Unfreedom: President Xi's Surveillance State. Journal of Democracy 30(1), pp. 53-67. https://dx.doi.org/10.1353/jod.2019.0004.
Rak, J. (2016). Participatory Democracy in Southern Europe: Causes, Characteristics and Consequences. Mediterranean Politics, 22(2), pp. 309–311. https://doi.org/10.1080/13629395.2016.1189484
Schrock, A. R. (2016). Civic hacking as data activism and advocacy: A history from publicity to open government data. New media & society, 18(4), pp. 581-599.
Sorice, M., & De Blasio, E. (2019). Platform Politics in Europe | E-Democracy and Digital Activism: From Divergent Paths Toward a New Frame. International Journal of Communication, 13, 19. Retrieved from https://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/10807
Tucker, J. A., Guess, A., Barbera, P., Vaccari, C., Siegel, A., Sanovich, S., Stukal, D., & Nyhan, B. (2018). Social media, political polarization, and political disinformation: A review of the scientific literature. Political Polarization, Disinformation, and Democracy. https://doi.org/10.2139/ssrn.3144139
Tuza, B., & Kovács, Z. (2024). A részvételi demokrácia kihívásai a városfejlesztésben: Budapesti tapasztalatok. Civil Szemle, 21(4), pp. 133–150. https://doi.org/10.62560/csz.2024.04.7
Van Dijck, J., Poell, T., & De Waal, M. (2018). The platform society: Public values in a connective world. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780190889760.001.0001
Zuboff, S. (2023). The age of surveillance capitalism. In Social theory re-wired (pp. 203-213). Routledge.
URL-1 https://archive.org/details/a4df70a4136e3623302d15e66c6cd2ba-imagejpeg
