Külpolitikai attitűdök és szakpolitikai hatásuk
reprezentáció és részvétel lehetőségei a jelenkori magyar külpolitikában
Absztrakt
A tanulmány a magyar közvélemény külpolitikával kapcsolatos attitűdjeit és a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatásait vizsgálja, a COVID–19 pandémia alatti és utáni időszakra fókuszálva. Kutatási kérdése, hogy a magyar közvélemény mennyiben egyezett a kormányzat hivatalos külpolitikai orientációjával, illetve milyen szakpolitikai hatást tudott arra gyakorolni. A tanulmány utóbbiak alapján bemutatja a külpolitikai stratégia 2010 utáni főbb irányait, feltárja a döntéshozatal centralizációját, illetve primer kutatási eredményekre és szekunder mérésekre hagyatkozva ezeket összeveti a magyar nyilvánosság külpolitikai preferenciáival és döntéshozatali hatásaival. Az eredmények rávilágítanak, hogy a magyar kormányzat az euroatlanti irányzat kritikájával egyértelműen marginális és kisebbségi preferenciákat képviselt, amelyet a hatalomkoncentráció miatt sem a szélesebb nyilvánosság, sem a külpolitikai érdekcsoportok nem tudtak érdemben befolyásolni.
Hivatkozások
Adamczyk, Wojciech (2023): Investigative Journalism in the Era of a Crisis of Democracy: The Example of Hungary. Barometr Regionalny. Analizy i Prognozy, 19., (1.), pp. 83–93. https://doi.org/10.56583/br.2187
Adler, Emanuel (2008): The Spread of Security Communities: Communities of Practice, Self-Restraint, and NATO’s Post-Cold War Transformation. European Journal of International Relations, 14., (2.), pp. 195–230. https://doi.org/10.1177/1354066108089241
Almond, Gabriel (1960): The American People and Foreign Policy. Praeger.
Almond, Gabriel (1956): Public Opinion and National Security. Public Opinion Quarterly, 20., (2.), pp. 371–378.
Atamanenko, Alla–Konopka, Natalia (2022): Russia’s and China’s Vaccine Diplomacy in Central and Eastern Europe. Copernicus Political and Legal Studies, 1., (1.), pp. 7–13. https://doi.org/10.15804/CPLS.20221.01
Balogh, Péter (2022): Clashing geopolitical self-images? The strange co-existence of Christian bulwark and Eurasianism (Turanism) in Hungary. Eurasian Geography and Economics, 63., (6.), pp. 726–752. https://doi.org/10.1080/15387216.2020.1779772
Bán Zoltán (2014): A német autóipar és az innovációs lemaradás problémája. HOLDBlog. https://hold.hu/holdblog/nemet-autoipar-tudasdeficit-europai-unio-gazdasag
Bartha, Dániel (2018): Brussels cannot fire Hungary – Foreign policy of the new Orbán government. Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy. https://www.ceid.hu/wp-content/uploads/2018/04/ceid-Perspectives-Foreign-policy-2018.pdf
Baum, Matthew A.–Potter, Phillip B. K. (2015): War and Democratic Constraint: How the Public Influences Foreign Policy. Princeton University Press.
Bibó, István (2015): The Miseries of East European Small States. In The Art of Peacemaking (pp. 130–180). Yale University Press. https://doi.org/10.12987/yale/9780300203783.003.0003
Bíró-Nagy, András–Juhász, Vanessza–Szászi, Áron–Varga, Attila (2023): The World Through Hungarian Eyes – Foreign Policy Attitudes in Hungary in 2024. Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions. https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/361/policy_solutions-_the_world_through_hungarian_eyes_2024.pdf
Boda Zsolt (2020): Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002–2014. Gondolat Kiadó.
Deák Izabella (2022): A kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek típusai [Types of Non-Governmental Organizations Created by the Government]. Pro Futuro, 12., (2.), pp. 141–158. https://doi.org/10.26521/profuturo/2022/2/12395
Deregözü, Murat (2019): Hungary & Russia – Who really wants what? Köz-Gazdaság, 14., (3.), pp. 227–238. https://doi.org/10.14267/RETP2019.03.17
Dreher, Rod (2023): Viktor Orban: West Is ‘In a war with Russia.’ The American Conservative. https://www.theamericanconservative.com/viktor-orban-we-are-in-a-war-with-russia
Dudlák Tamás (2023): Béke minden áron: Oroszország ukrajnai inváziója a magyar kormány diskurzusában. Pólusok, 4., (2.), pp. 56–79. https://doi.org/10.15170/PSK.2023.04.02.04
Efimova, Anna–Strebkov, Denis (2020): Linking Public Opinion and Foreign Policy in Russia. The International Spectator, 55., (1.), pp. 93–111. https://doi.org/10.1080/03932729.2019.1700040
Eichenberg, Richard C. (2016): Public Opinion on Foreign Policy Issues. In Oxford Research Encyclopedia of Politics. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228637.013.78
Enyedi, Zsolt– Szabó, Andrea (2022): Opposition voters do not share their parties’ pro-Ukraine stance. Telex. https://telex.hu/english/2022/05/27/opposition-voters-do-not-share-their-parties-pro-ukraine-stance
Farkas, Andrew Z.–Pap, Norbert–Reményi, Péter (2016): Hungary’s place on Eurasian rail land bridges and the eastern opening. Hungarian Geographical Bulletin, 65., (1.), pp. 3–14. https://doi.org/10.15201/hungeobull.65.1.1
Forgas, Joseph P.–Williams, Kipling D. (2016): Social Influence. Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9781315783031
Flockhart, Trine (2016): Constructivism and foreign policy. In S. Smith, Andrew–Hadfield, T. –Dunne, T. (eds.): Foreign Policy: Theories, Actors, Cases (Third, pp. 79–94). Oxford University Press.
Gaston, Sophia–Aspinall, Evie (2021): UK Public Opinion on Foreign Policy and Global Affairs: Annual Survey – 2021. British Foreign Policy Group. https://yorkshirebylines.co.uk/wp-content/uploads/2021/02/BFPG-Annual-Survey-2021-Embargoed-00.01-17-02-Low-Res3876.pdf
Gazdag Ferenc (2018): Három évtized magyar külpolitikája (1989-2018). Ludovika Kiadó.
Gizińska, Ilona–Sadecki, Andrzej (2023): Hungary’s strained relations with the US: betting it all on Trump. Centre for Eastern Studies (OSW) – Commentary, 554., pp. 1–5.
Gizińska, Ilona–Uznańska, Paulina (2024): China’s European bridgehead. Hungary’s dangerous relationship with Beijing. OSW Commentary, 590., pp. 1–7.
Gourevitch, Peter (1986): Politics in Hard Times. Cornell University Press.
Hajdu, Dominika–Klingová, Katarina–Szicherle, Patrik–Kazaz, Jana–Musilová, Viktoria (2024): Globsec Trends 2024.
Herner-Kovács, Eszter (2014): Nation Building Extended: Hungarian Diaspora Politics. Minority Studies, 17., pp. 55–67.
Hettyey, András (2022): The illusion of autonomy and new others: role conflict and Hungarian foreign policy after 2010. Journal of International Relations and Development, 25., (1.), pp. 260–294. https://doi.org/10.1057/s41268-021-00228-w
Hettyey, András (2024): Unique, better, model, leader: Claims of exceptionality in Hungary’s foreign policy and beyond. New Perspectives, 32., (4.), pp. 368–385. https://doi.org/10.1177/2336825X241282597
Higgins, Andrew (2023): Orban’s Dream of an Illiberal Pan-European Alliance Is Fading. The New York Times. https://www.nytimes.com/2023/11/08/world/europe/viktor-orban-hungary-europe-alliance.html
Higgins, Andrew (2024): Hungary’s Parliament Approves Sweden’s NATO Bid After Stalling. The New York Times. https://www.nytimes.com/2024/02/26/world/europe/sweden-nato-hungary.html
Holsti, Ole R. (1992): Public Opinion and Foreign Policy: Challenges to the Almond-Lippmann Consensus Mershon. International Studies Quarterly, 36., (4.), pp. 439–466.
Jastramskis, Mazvydas (2023): Foreign Policy Preferences and Vote Choice Under Semi-Presidentialism. Political Research Quarterly, 76., (2.), pp. 899–914. https://doi.org/10.1177/10659129221119201
Jeszenszky, Géza (2002): A magyar külpolitika fő irányai a század utolsó évtizedében. In. Pritz Pál–Zeidler Miklós–Sipos Balázs (eds.): Magyarország helye a 20. századi Európában (pp. 169–184). Magyar Történelmi Társulat.
Kacziba, Péter (2023): Magyar kormányzati szereplők digitális diplomáciai tevékenysége a Twitteren (2021-2022). Pólusok, 4., (1.), pp. 2–26. https://doi.org/10.15170/PSK.2023.04.01.01
Kákai, László (2013): Nemzeti Civil Alapprogram és Nemzeti Együttműködési Alap: Hasonlóságok és különbségek a régi és az új támogatási alapok között. Civil Szemle, 10., (3.), pp. 45–71.
Kákai, László–Glied, Viktor (2017): Sketch of the Hungarian non-profit sector after the regime change. Civil Szemle, 14., (3.), 13–33.
Kalotay, Kálmán (2022): The War in Ukraine Deals a Blow to Russia’s Foreign Direct Investment Links. SSRN Electronic Journal. https://doi.org/10.2139/ssrn.4050049
Kapitány Balázs (2019): Egy civil alszektor ’államosítása’. Civil Szemle, 16., (4.), pp. 61–79.
Katzenstein, Peter (1985): Small States in World Markets. Cornell University Press, 1985.
Kertzer, Joshua D. (2023): Public Opinion about Foreign Policy. In. Huddy, D.–Sears, O.–Lavy, J. S.–Jerit, J. (eds.), The Handbook of Political Psychology (pp. 447–485). Oxford University Press.
Kazharski, Aliaksei–Makarychev, Andrey (2021): Russia’s Vaccine Diplomacy in Central Europe: Between a Political Campaign and a Business Project. Mezinárodní Vztahy, 56., (4.), pp. 131–146. https://doi.org/10.32422/mv-cjir.1820
Kempe, Frederick (2024): China and Europe confront a ‘moment of truth.’ Atlantic Council, Inflection Points Today. https://www.atlanticcouncil.org/content-series/inflection-points/china-and-europe-confront-a-moment-of-truth
Kleinberg, Katja B. (2022): Public Opinion Surveys. In P. A. Mello & F. Ostermann (Eds.), Routledge Handbook of Foreign Policy Analysis Methods (pp. 370–384). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003139850-28
Koenen, Kristina (2023): Hungary on its own path. Geopolitical Intelligence Services AG, GIS Report. https://www.gisreportsonline.com/r/hungary-foreign-policy
Kopper, Ákos–Szalai, András–Góra, Magdalena (2023): Populist Foreign Policy in Central and Eastern Europe: Poland, Hungary and the Shock of the Ukraine Crisis. In Philip Giurlando & Daniel F. Wajner (Eds.), Populist Foreign Policy – Regional Perspectives of Populism in the International Scene (pp. 89–116). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-031-22773-8_4
Krekó, Péter (2015): Turn towards the East or a new equilibrium? Matters of debate in Hungarian foreign policy. Friedrich Ebert Stiftung, pp. 3–23.
Krekó Péter (2018): Oroszország a magyar közvéleményben. In Társadalmi Riport 2018 (pp. 382–396). TÁRKI, Budapest.
Lippmann, Walter (1955): Essays in the Public Philosophy. Little, Brown.
Matolcsy György (2023): Magyar jövőkép és stratégia – 2010-2030. Pallas Athéné Könyvkiadó.
Merkovity Norbert (2016): Az önmediatizáció jelensége az online politikai kommunikációban. Politikatudományi Szemle, 25., (2.), pp. 111–132.
Milo, Daniel–Klingová, Katarína–Hajdú, Dominika (2017): Globsec Trends 2017. https://www.globsec.org/sites/default/files/2017-09/globsec_trends_2017.pdf
Morgenthau, Hans (1948): Politics among nations: the struggle for power and peace ([1st ed.].). A.A. Knopf.
Müller, Patrick–Gazsi, David (2023): Populist Capture of Foreign Policy Institutions: The Orbán Government and the De‐Europeanization of Hungarian Foreign Policy. JCMS: Journal of Common Market Studies, 61., (2.), pp. 397–415. https://doi.org/10.1111/jcms.13377
Naim, Moises (2009): What is a Gongo. In. Mansbach, Richard W.–Edward, Rhodes (eds): Global Politics in a Changing World: A Reader. Belmont, CA: Wadsworth / Cengage Learning
Naim, Moises (2009): What is a Gongo? How government-sponsored groups masquerade as civil society. Foreign Policy, October 13. 2009
Oktay, Sibel (2018): Clarity of responsibility and foreign policy performance voting. European Journal of Political Research, 57. (3.), pp. 587–614. https://doi.org/10.1111/1475-6765.12251
Orbán, Balázs (2023): Hussar Cut: The Hungarian Strategy for Connectivity. MCC Press.
Orenstein, Mitchell A.–Kelemen, Daniel R. (2017): Trojan Horses in EU Foreign Policy. JCMS: Journal of Common Market Studies, 55., (1.), pp. 87–102. https://doi.org/10.1111/jcms.12441
Page, Benjamin I.–Shapiro, Robert Y. (1992): The rational public: Fifty years of trends in Americans’ policy preferences. University of Chicago Press.
Panyi, Szabolcs (2020): How Orbán played Germany, Europe’s great power. Direkt36. https://www.direkt36.hu/en/a-magyar-nemet-kapcsolatok-rejtett-tortenete
Pap, Norbert–Kitanics, Máté (2014): Hungary and the Balkans. Megatrend Revija, 11., (4.), pp. 219–240. https://doi.org/10.5937/MegRev1404219P
Pew Research Center. (2009): End of Communism Cheered but Now with More Reservations. https://www.pewresearch.org/global/2009/11/02/chapter-9-rating-the-eu-and-nato/
Powlick, Phillip J.–Katz, Andrew Z. (1992): Defining the American Public Opinion/Foreign Policy Nexus. Mershon International Studies Review, 42., (1.), pp. 29–61.
Pritz Pál (2006): Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. In. Pritz Pál–Sipos Balázs–Zeidler Miklós (szerk.): Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században (pp. 4–38). Magyar Történelmi Társulat.
Rényi Pál Dániel (2015): Kinizsi fekete serege. Magyar Narancs. https://magyarnarancs.hu/belpol/d-kinizsi-fekete-serege-93029
Rényi Pál Dániel (2022): Ugyanolyan rossz véleménnyel vannak a magyarok Ukrajnáról, mint Oroszországról. 444. https://444.hu/2022/05/09/ugyanolyan-rossz-velemennyel-vannak-a-magyarok-ukrajnarol-mint-oroszorszagrol
Risse-Kappen, Thomas (1991): Public Opinion, Domestic Structure, and Foreign Policy in Liberal Democracies. World Politics, 43., (4.), pp. 479–512. https://doi.org/10.2307/2010534
Rosenau, James N. (1980): The Study of Global Interdependence: Essays on the Transnationalisation of World Affairs. Nichols.
Schlipphak, Bernd–Treib, Oliver (2017): Playing the blame game on Brussels: the domestic political effects of EU interventions against democratic backsliding. Journal of European Public Policy, 24., (3.), pp. 352–365. https://doi.org/10.1080/13501763.2016.1229359
Schmidt, Andrea–Glied, Viktor (2024): Pragmatic foreign policy of Hungary in the shadow of the Russian–Ukrainian war. Eastern Journal of European Studies, 15., (Special Issue), pp. 247–267. https://doi.org/10.47743/ejes-2024-SI12
Skonieczny, Amy (2017): Corporate Lobbying in Foreign Policy. In Oxford Research Encyclopedia of Politics (pp. 1–24). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228637.013.420
Standard Eurobarometer. (2009): Standard Eurobarometer 71 – Spring. https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/829
Stumpf András (2024): Németh Zsolt: „Ha nem lennénk NATO-tagok, jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi”. Válasz Online. https://www.valaszonline.hu/2024/05/08/nemeth-zsolt-nato-ukrajna-oroszorszag-magyar-atlanti-tanacs-konferencia-szuverenitas
Stumpf István (2009): Az állam újrafelfedezése és a Neoweberiánus állam. In. Virág György (szerk.), OKRI Szemle (pp. 110–124). Országos Kriminológiai Intézet.
Stumpf, István (2016): Reinventing government and the separation of powers. Hungarian Journal of Legal Studies, 77., (1.), pp. 42–58.
Szabó Palócz Orsolya (2021): Politikai ellenségképzés a Covid-19 járvány tükrében. Pólusok, 2., (2.), pp. 50–65. https://doi.org/10.15170/PSK.2021.02.02.03
Tang, Wenfang (2005): Public Opinion and Political Change in China. Stanford University Press.
TÁRKI. (2000): Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 10. https://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a102.pdf
Tarrósy, István–Vörös, Zoltán (2014): Hungary’s global opening to an interpolar world. Politeja, 11., 2(28.), pp. 139–162. https://doi.org/10.12797/Politeja.11.2014.28.06
TASZ. (2024): KESMA-per: Kérdések és válaszok [KESMA Lawsuit: Questions and Answers]. In. Hungarian Civil Liberties Union. https://tasz.hu/kesma-per-kerdesek-es-valaszok
Varga, Mihai–Buzogány, Áron (2021): The Foreign Policy of Populists in Power: Contesting Liberalism in Poland and Hungary. Geopolitics, 26., (5.), pp. 1442–1463. https://doi.org/10.1080/14650045.2020.1734564
Vass, István (2023): “I Don’t Believe the Preachers of the Twilight of the West” – An Interview with former Hungarian Foreign Minister Geza Jeszenszky. The Long Brief. https://longbrief.com/interview-with-geza-jeszenszky-twilight-of-the-west-foreign-policy-diplomacy-china-eu-india
Venne, Francois (2022): China in Hungary: Real Threat or False Alarm? In Center for European Policy Analysis (CEPA) (17+1). https://cepa.org/comprehensive-reports/china-in-hungary-real-threat-or-false-alarm
Visnovitz, Péter–Jenne, Erin K. (2021): Populist argumentation in foreign policy: the case of Hungary under Viktor Orbán, 2010–2020. Comparative European Politics, 19., (6.), pp. 683–702. https://doi.org/10.1057/s41295-021-00256-3
Waisová, Šárka (2020): Central Europe in the new Millennium: The new Great Game? US, Russian and Chinese interests and activities in Czechia, Hungary, Poland and Slovakia. UNISCI Journal, 18., (54.), pp. 29–48. https://doi.org/10.31439/UNISCI-96
Walt, Stephen M. (1998): International Relations: One World, Many Theories. Foreign Policy, 110., pp. 29–46.
Zaller, John R. (1992): The Nature and Origins of Mass Public Opinion. Cambridge University Press.
Zimmerman, William (2002): The Russian People and Foreign Policy: Russian Elite and Mass Perspectives, 1993-2000. Princeton University Press.
