A nők, akik összefognak

a polgárok nézőpontjának vizsgálata a civil társadalmi szervezetek női felhatalmazásra (empowerment) gyakorolt hatásáról a Moldovai Köztársaságban

Absztrakt

Az elmúlt évtizedben a Moldova Köztársaságot gyakran emlegették a demokratizálás sikeres példájaként. Az ellenálló és hatékony civil társadalom kiépítése azonban még mindig folyamatban van. Társadalmi szinten az etnikai megosztottság, a polarizált geopolitikai preferenciák vagy az ellentétes értékrendszerek nehezen összeegyeztethetők az olyan alapvető kihívások megoldásában, mint a hátrányos helyzetű csoportok, kisebbségek, nemi egyenlőtlenségek képviselete stb. A nők felhatalmazása (empowerment) olyan folyamatnak tekinthető, amely megváltoztatja a társadalmi hatalmi dinamikákat azáltal, hogy megkérdőjelezi az egyenlőtlenségeket fenntartó ideológiákat. Emellett kihívást jelent a status quo-ra nézve a források megszerzése és ellenőrzése érdekében. Valamint átalakítja azokat az intézményi struktúrákat, amelyek fenntartják a hatalmi egyensúlytalanságokat, mint például a család, az állam és a piac (Batliwala 2007). A tanulmány ennek a kérdésnek a helyzetét tárja fel a Moldovai Köztársaságban, konkrétan a női civil társadalmi szervezetek megítélését, hogy megértsük annak kanyargós, de egyenletes fejlődésének dinamikáját. Ennek megfelelően elemezzük a társadalmi szinten meglévő disszenzust, olyan alapvető kérdésekkel kapcsolatban, mint a nemi szerepek, a nők pénzügyi jogai, a politikai képviselet és a családon belüli erőszak. Különösen kiemeljük a női szervezetek sikerének jelenlegi állapotát a Moldovai Köztársaságban, miközben a formális és a tényleges nemi egyenlőség közötti eltérésekre, a posztszovjet és konzervatív ideológia elterjedtségére, a szűkös pénzügyi forrásokra és a női szervezetek iránti tömegtámogatás hiányára összpontosítunk. E kihívások ellenére ezek a csoportok sikeresen ki tudtak alakítani egy olyan szférát, ahol a nők nevében szószólóként léphetnek fel. Nevezetesen ezek, a politikai és pénzügyi felhatalmazás terén, valamint a családon belüli erőszak elleni intézkedések terén - pozitív intézkedések, informális támogatás, média és oktatási kampányok révén - észlelhetőek. Kvalitatív kutatásunk 15 nézőpont-interjún alapul, amelyet 2024 január és február között 18 és 55 év közötti, nemek szerinti kiegyensúlyozottan kiválasztott moldovai állampolgárral, Chișinău, Bălți és Cahul városokban készítettünk. A kutatás eredményei megerősítik azt a hipotézist, amely a posztszovjet ideológia szerepére, az Ortodox Egyház befolyására, a lakosság eltérő gazdasági érdekeire, valamint a bizonytalan gazdasági gondolkodásra vonatkozik. Az eredmények azt is mutatják, hogy harminc évvel a Szovjetunió összeomlása után a szerepmodellek iránymutatást nyújthatnak ahhoz, hogyan épülhet ki a civil társadalomban a kohézió és a bizalom.