Identitás és társadalmi biztonság a Moldovai Köztársaságban. A civil társadalom felfogása és elkötelezettsége

Absztrakt

Jelen kutatás az identitáskérdések és a tág értelemben vett társadalmi biztonság, illetve a civil társadalom szoros kapcsolatát elemzi, különös tekintettel a Moldovai Köztársaság jelenlegi viszonyaira. A Moldovai Köztársaság jelenlegi területének történelmi és politikai lefolyásának sajátossága, a nemzeti állam létrejötte, mint a Szovjetunió felbomlásának terméke. A végtelen demokratikus átmenet problémái az identitás kérdését kiemelten fontosnak tartják, a Moldovai Köztársaság társadalmi biztonságának biztosításával összefüggésben.A társadalom demokratizálódási folyamata ösztönözte az aktív csoportok növekedését, amelyek elsősorban sajátos kollektív identitásukon alapulnak, ami szélesítette az emberek közötti társadalmi megosztottságot, ami előfeltételeket teremtett a képviseleti válsághoz és a társadalmi kapcsolatok feszültségéhez, bizonyos szegmensekben. Módszertanilag az elemzés a civil társadalom néhány olyan aspektusára összpontosít, amelyek a Moldovai Köztársaságban a jelenlegi identitáshasadást táplálja, nevezetesen az etno-nemzeti dimenzióra, a nyelvi dimenzióra, a vallásra és a geopolitikai hovatartozásra. Nagyon fontos a civil társadalom szerepe az ilyen kényes témákban felmerülő válságok és konfliktusok leküzdésében. A kutatás célja a civil társadalmi szerepvállalásnak megfigyelhető indikátorainak és dimenzióinak azonosítása és elemzése az identitáshasadás kialakítása és fenntartása irányában, illetve a civil társadalmi elkötelezettség és az identitás fragmentációrol alkotott felfogás. Emellett, nagy az érdeklődés a civil társadalmi szervezetek által felhalmozott gyakorlatok iránt, amelyek az identitáskonfrontációk leküzdésére irányulnak egy civilizált interkulturális párbeszéd kialakításával és a részvételen alapuló politikai kultúra előmozdításával. A fő hipotézis az, hogy a Moldovai Köztársaságban a civil társadalom jelentős része a meglévő identitáshasadás fenntartása és fejlesztése céljából cselekszik és (függetlenség hiányában) arra szolgál. A civil társadalmat gyakran magát is megosztja az identitás és a geopolitika, ebből kifolyólag  feszültséget tart fent közbeszéd és társadalmi szinten, emellett politikailag sem pártatlan. A második hipotézis abból a felfogásból indul ki, hogy országon belül léteznek olyan realitások, amelyek a közösségi-identitási-határok napi megnyilvánulása felé közelednek, egy olyan realitáshoz, amelyben a civil társadalomnak korlátozott szerepe van. Ezek a határok mind az etno-nemzeti, mind a nyelvi identitás szempontjából azonosíthatók. Az általunk javasolt elemzés főbb szintjei és irányai a következők: a. percepciók és identitáshasadás/az identitás, mint határ történelmi és geopolitikai kontextusban történő elemzése. E kiterjedt elemzés során általános vitát javaslunk az identitáskérdésekről, ami gyakran igen érzékeny terület a Moldovai Köztársaságban; b. a civil társadalom társadalmi biztonságkezelési folyamatába való bevonásának fogalmi meghatározása és elemzése: észlelések és elkötelezettség elemzése.