A civil társadalom fejlődése a Moldovai Köztársaságban az ukrán háború és az EU-s csatlakozás összefüggésében

Absztrakt

Jelen tanulmány célja, hogy longitudinális és összehasonlító elemzést készítsen a moldvai civil társadalom fejlődéséről az ukrán háború és az európai csatlakozási folyamat összefüggésében. A téma kiemelt jelentőségű, hiszen a proaktív és elkötelezett civil társadalom a demokratikus, stabil társadalom egyik jelzője. Ez pedig elengedhetetlen az ország jövőbeni lehetséges európai integrációjához és az európai intézményekkel való együttműködéshez. A 2022 esztendő mind a veszélyek, mind a lehetőségek tekintetében meghatározó volt a kelet európai régió biztonságára nézve. 2022 februárjában az ukrajnai háború miatt megváltozott az európai biztonsági architektúra. 2022 júniusában a Moldovai Köztársaság tagjelölt státuszt kapott az Európai Unióhoz (EU) való jövőbeni csatlakozása jegyében. Bár elmondhatjuk, hogy mindkét eseménynek közvetlen következménye van a központi döntéshozatali folyamatra és az állam biztonságára nézve, mégis kiemelendő a civil szervezetek (CSO-k) szerepe, a társadalom robusztusságának formálójaként. Moldova és az EU kapcsolata nem új keletű, hiszen Moldova a kezdetektől a Keleti partnerség része volt. Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a moldovai civil társadalomról, módszertani szempontból a dokumentumelemzési és esettanulmányi módszereket alkalmazzuk. Ezeken keresztül elemezzük a Moldovai civil társadalom fejlődését a Keleti partnerség keretén belül 2011-től 2024-ig, fókuszálva a moldvai társadalom által elért kézzelfogható eredményekre és azokra a területekre, ahol még van hova fejlődni. Másodsorban összehasonlító elemzést végzünk a 2022 előtti és utáni időszak között, hogy kiderüljön, hogy a moldovai civil szervezetek elég fejlettek és szilárdak voltak-e, és elég fejlettek és szilárdak még mindig ahhoz, hogy meghatározó szerepet töltsenek be az integrációs folyamatban. Ebben az esetben azt is megvizsgáljuk, hogy a civil szervezeteket pozitív vagy negatív módon befolyásolta-e a két külső tényező. Ezen túlmenően, mint fentebb említettük, az esettanulmány módszerét alkalmazzuk az állami elszámoltathatóság elveivel kapcsolatos konkrét példák elemzésével. Végül, de nem utolsósorban figyelembe vesszük a civil társadalmak fejlettségét mérő nemzetközi indexeket is, hogy átfogó képet kapjunk a moldvai civil társadalomról.