Látni vagy nem látni?
Az ifjúsági munka és elismertségének kihívásai
Absztrakt
Az ifjúsági szektor terepen dolgozó szakemberei elsősorban a szabadidős térben érik el a fiatalokat. Sajátos módszertan és szakmai keretek jellemzik az ifjúsági munkát. Miközben mind a működési környezet, mind a területhez kapcsolódó képzési struktúra állandó változásai keretezik a szakemberek lehetőségeit. Mindezek együttesen eredményezik, hogy az ifjúsági szektor terepen dolgozói elsősorban nem az önkormányzati vagy az állami fenntartású intézményi struktúra részeként tevékenykednek, hanem civil szervezeti háttérrel rendelkeznek. Az ifjúsági munka vakfoltnak számít a kutatottság terén, csupán az utóbbi években valósult meg néhány, kifejezetten a területen tevékenykedőket célzó adatfelvétel. A tanulmány célja az ifjúsági munkával, a szakemberekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok másodlagos feldolgozása, a terület magyarországi kihívásainak megvilágítása.Bár a szakemberek tapasztalatai egyértelműen hiányosságot detektálnak az ifjúsági munka elismertsége terén, ehhez kapcsolódó érdekképviseleti tevékenység kevésbé látható. Épp a domináns civil háttér és működés révén alacsony mértékű a terület politikai beágyazottsága, valamint a döntéshozók általi láthatósága. A magyarországi helyzet értelmezéséhez a nemzetközi környezet tapasztalatai is hozzájárulnak, így az európai kontextus is az elemzés részét képezi.
Hivatkozások
Dunne, Allison–Ulicna, Daniela–Murphy, Ilona–Golubeva, Maria (2014): Working with young people. The value of youth work in the European Union. Brussels: European Commission.
European Commission (2021): Study on Youth Work in the EU – Final report. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Európai Unió Tanácsa (2018): A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája. Az Európai Unió Hivatalos Lapja. C456, 61., (1.), pp. 1–22.
Fazekas Anna (2016): Társadalmi felelősségvállalás az ifjúsági munkában. ("Társadalmi felelősségvállalás a Kecskeméti Főiskolán" c. projekt keretében – NTP-FTH-15-0009) https://adoc.pub/fazekas-an¬na-tarsadalmi-felelssegvallalas-az-ifjusagi-munkab.html (letöltés dátuma: 2021. 11. 12.)
Fazekas Anna (2019): Ifjúsági szolgáltatói környezet vizsgálata Magyarországon és Romániában. Szolgáltatói helyzetkép, fejlesztési lehetőségek, irányok négy ország metszetében. Nyíregyháza: Kulturális Életért Közhasznú Egyesület.
Fazekas Anna (2022): „Képekben”: ifjúsági munka az ifjúságkutatások tükrében. Y.Z., 2., (1.), pp. 5–12.
Fazekas Anna (2023): Mozgalmárok kora? Az ifjúsági civil aktivitás tendenciáinak diskurzusa Európában. Civil Szemle, 20., (3.), pp. 23–38.
Fazekas Anna (2024): Generációk helyett: diverzitás, posztadoleszcencia és politikai narratíva. Új Pedagógiai Szemle, 74., (3–4.), pp. 76–80.
Fazekas Anna–Gulyás Barnabás (2023): Foglalkozol ifjúsági munkával? Kutatás az ifjúsági munkát végző szakemberek és önkéntesek körében. Kutatási jelentés. Budapest: GYIÖT. DOI: https://doi.org/10.61791/fim_gyj_2023
Fazekas Anna–Hamarics Eszter (2024): Az ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az otthonteremtési támogatások a felzárkózó települések metszetében. Máltai Tanulmányok, 6., (1.), pp. 64–79. DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2024.1.4
Fazekas Anna–Nagy Ádám (2015): Fiatalok. De civilek? A táborok ifjúságától a fesztiválok ifjúságáig. Civil Szemle, 12., (2.), pp. 25–37.
Lonean, Irina–Brazlene, Ruta–Taru, Marti (2020): Youth policy evaluation review. Council of Europe and European Commission.
Nagy Ádám (2013): Az ifjúsági korosztályok meghatározásának egyéni életúton alapuló paradigmája. In: Székely, L. (Szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Budapest: Kutatópont, pp. 38–52.
Nagy Ádám (Szerk.) (2016): 25 év: Jelentés az ifjúságügyről. Budapest: Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány – Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely.
Nagy Ádám–Bodor Tamás–Domokos Tamás–Schád László (2014): Ifjúságügy. Budapest: ISZT Alapítvány Enigma 2001 Kiadó.
Nemzeti Ifjúsági Tanács (2020): Szólj Bele! Ifjúsági Párbeszéd – Kutatási összefoglaló 2020. Beszámoló. (A Nemzeti Ifjúsági Tanács saját kutatása) https://ifjusagitanacs.hu/wp-content/uplo¬ads/2021/05/Szolj-Bele-Ifjusagi-Parbeszed-2020-as-kutatasi-osszefoglalo.pdf (Letöltés dátuma:2021. 12. 03.)
OECD Development Centre (2018): Better Policies for Better Youth Livelihoods: A Guidance Note for Development Practitioners. EU–OECD Youth Inclusion Project. Paris: OECD Development Centre.
Rákóczi Attila (2021): A társadalmi alapokon nyugvó területi államigazgatás. Civil Szemle, 18., (2.), pp. 47–63.
Somlai Péter–Bognár Virág–Tóth Olga–Kabai Imre (2007): Új ifjúság. Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest: Napvilág Kiadó.
Székely Levente (2014): Az új csendes generáció. In: Nagy Á.–Székely L. (Szerk.): Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012. Budapest: ISZT Alapítvány – Kutatópont. pp. 9–28.
Van der Graaf, Loes–Dunajeva, Jekatyerina–Siarova, Hanna–Bankauskaite, Radvile (2021): Research for CULT Committee – Education and Youth in Post-COVID–19 Europe – Crisis Effects and Policy Recommendations. Brussels: European Parliament, Policy Department for Structural and Cohesion Policies.
Varga Anita (2023): Társadalmi felelősségvállalás, avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19., (4.), pp. 23–40.
Williamson, Howard (2024): Taking stock – Where are we now? Youth Work in contemporary Europe. Brussels: Flemish Government, Department for Culture, Youth and Media. https://publicaties.vlaan¬deren.be/view-file/64742 (Letöltés dátuma: 2024. 04. 30.)
