A testbeszéd kutatásának tudománymetriai elemzése

Kulcsszavak: testbeszéd, tudománymetria, statisztikai elemzés, metakommunikáció

Absztrakt

Cél: A szerzők kutatásukban az emberi metakommunikációt vizsgálták abból a szempontból, hogy ezek a jelek hogyan értelmezhetők és használhatók kockázati indikátorként a vámellenőrzések során. A modern vámtechnológia kockázati indikátorokat használ kockázati profilok létrehozására, ezek segítségével különböző kockázati csoportokat különítenek el, amelyekhez kockázati szinteket rendelnek. A kutatás egyik eleme más kutatók által az emberi metakommunikációval kapcsolatos tudományos vizsgálatok kapcsán publikált eredmények azonosítása, és az is, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből a korábbi tanulmányokból.
Módszertan: A szerzők kutatásukat tudománymetriai elemzéssel kezdik, amelyhez egy globális merítéssel rendelkező és magas tudományos presztízsű közleményeket tartalmazó adatbázist használtak. Az Elsevier Scopus adattárat választották több lehetséges adatbázis közül, majd a kulcsszavas keresés módszerét alkalmazták. Az 1971 és 2021 évek között publikált közlemények adathalmazát az Elsevier SciVal elemző eszközével vizsgálták tovább. A tudományos teljesítményt mérő statisztikai elemzés a közlemények metaadataira összpontosít, és lehetőséget biztosít arra, hogy mélyreható összefüggéseket ismerjenek fel e közlemények között.
Megállapítások: A vizsgált időszak n = 2278 közleményből álló alapsokaságának statisztikai elemzése és az 1997 és 2021 évek közé eső tovább szűkített rekordok metaadatainak feltárása lehetővé tette n = 2101 rekord közötti mélyebb összefüggések megértését. Mindkét, kellően nagy számú egyedet tartalmazó halmazon elvégzett vizsgálat széleskörűen igazolta a téma megközelítéseinek multi-, illetve interdiszciplináris jellegét, valamint a kutatás iránti folyamatosan növekvő tudományos érdeklődést.
Érték: A tanulmány azonosította a téma központi alkotóelemeit, kapcsolatait, és a vizsgált publikációk által azonosított tudományterületeket. Az elemzés áttekintést ad a legtöbbet publikáló szerzőkről, intézményekről és országokról, a közlemények által nyújtott új tudományos értékekről, valamint a tudományos diskurzus vezető tudományos folyóiratairól. Mindezek alapján a szerzők további kutatási irányokat javasolnak, különösen a rendészettudomány kutatói számára.

Hivatkozások

Bányász P., Tóth A. & László, G. (2022). A koronavírus oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálata szentimentanalízis segítségével. Információs Társadalom, 12(6), 99–125. https://doi.org/10.22503/inftars.XXII.2022.1.6

Buda B. (1994). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó.

Czenczer O. (2014). Veszélyes fiatalok vagy fiatalok veszélyben? Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Szolgáltató Kft.

Héra G. & Ligeti Gy. (2014). Módszertan a társadalmi jelenségek kutatására. Osiris Kiadó.

Körömi G. (2015). Drámapedagógusok az iskolában. In A drámaoktatás helyzete a köznevelésben és a színházi nevelés a köznevelés eredményességéért. Összegző tanulmányok. (pp. 75– 98). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Kraut, R. & Poe, D. (1980). Behavioral Roots of Person Perception: The Deception Judgments of Customs Inspectors and Laymen. Journal of Personality and Social Psychology, 39(5), 784–798. https://doi.org/10.1037/0022-3514.39.5.784

Guerrero-Bote, V. P. & Moya-Anegón, F. (2012). A further step forward in measuring journals’ scientific prestige: The SJR2 indicator. Journal of Informetrics, 6(4), 674–688. https://doi.org/10.1016/j.joi.2012.07.001

Levine, T. & Daiku, Y. (2019). How Custom Agents Really Detect Lies. Communication Research Reports, 36(1), 84–92. https://doi.org/10.1080/08824096.2018.1555523

Molnár K. (2001). Kommunikáció a rendvédelmi munkában. Rejtjel Kiadó.

Papp B. (2020). Katasztrófadiplomácia – Egy fiatal tudományág tudománymetriai elemzése. Külügyi Szemle, 19(1), 34–50.

Pease A. & Pease B. (2012). A testbeszéd enciklopédiája. Park Könyvkiadó.

Pease A. (2015). Testbeszéd: gondolatolvasás gesztusokból. Park Kiadó.

Price, D. (1963). Little Science, Big Science. Columbia University Press. https://doi.org/10.7312/pric91844

Sasvári P. & Nemeslaki A. (2017). Tudományos folyóiratok méltányos rangsorolása az MTA Gazdasági és Jogi Osztályában: Mit mutatnak az adatok? Magyar Tudomány, 178(1), 80–91.

Sasvári P. & Urbanovics A. (2019). A tudományos publikálás alapjai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar.

Salvato, G. (2020). Awareness of the role of the body in the pedagogy of Italian in Canada and in Italy. Language Awareness, 29(1), 78–95. https://doi.org/10.1080/09658416.2020.1718683

Vecchio, A., Moschella, P. C., Lanham, J. G. & Zavertnik, J. E. (2022). Acting to teach communication skills to nurses. The Clinical Teacher, 1–5. https://doi.org/10.1111/tct.13489

Wakefield, L. & Pottathill, A. (2014). Customs and Border Security Threat Recognition Training & Technology. Customs Scientific Journal, 4(1), 48–65.

Zsolt P. (2006). Kommunikáció-elméletek diszciplínái. EU-Synergon Kft.

Megjelent
2023-01-27
Hogyan kell idézni
OlexaP., & CsabaZ. (2023). A testbeszéd kutatásának tudománymetriai elemzése. Belügyi Szemle , 71(1), 7-24. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.1.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok