Kerékpáros jellemzők vizsgálata a turisztikai és nagyvárosi forgalomban

Kulcsszavak: kerékpáros közlekedés, kerékpáros fejvédő sisak, sisakhasználati arány, teljesítménymutató, baleset-megelőzés

Absztrakt

A kerékpározás napjainkban egyre népszerűbb közlekedési mód. Ezt felismerve számos nemzetközi politikai célkitűzés előtérbe helyezte a kerékpárosok közlekedését és biztonságuk növelését. A sérülések enyhítésének egyik kiemelt eszközea kerékpáros fejvédő sisak viselése. Habár Magyarországon korábban istörténtek felmérések a kerékpáros sisakviselés arányának megállapítására, ezek inkább lokális, kis mintákra fókuszáltak.
Cél: Több helyszínen, nagy mintán végzett kerékpáros jellemzők, elsősorban kerékpáros sisakhasználat felmérése, jellemző viselkedésminták megállapítása.
Módszertan: Országosan négy turisztikai és négy nagyvárosi helyszínen, 500–500 kerékpáros különböző adatának rögzítése, valamint az adatok több szempont szerinti értékelése.
Megállapítások: Az összesített adatokból megállapítható, hogy függetlenül attól, hogy turisztikai vagy nagyvárosi helyszíneken kerékpároznak az emberek a kerékpáros sisakviselés aránya alacsony. A helyes sisakhasználat aránya a turisztikai helyszíneknél 38,3% (n=756), nagyvárosok esetében 11,6% (n=232) volt. Összességében a mért kerékpározók 24,9%-a (n=988) viselte helyesen sisakját. Az eredmények alapján a kerékpározás helyszíne, a kerékpárosok neme és életkora befolyásolta a sisakhasználatot. Férfiak, illetve gyermekek esetében magasabb sisakviselési arány mérhető.
Érték: A felmérés megállapításai rávilágítanak arra, hogy a kerékpározók kerékpáros sisakhasználatát több tényező is befolyásolja. Az adatok felhasználásával lehetőség van a kerékpáros balesetek kimenetelének, a kerékpározók sérüléseinek enyhítésére.

Hivatkozások

Bambach, M. R., Mitchell, R. J., Grzebieta, R. H. & Olivier, J. (2013). The effectiveness of helmets in bicycle collisions with motor vehicles: A case–control study. Accident Analysis & Prevention, 53, 78–88. https://doi.org/10.1016/j.aap.2013.01.005

Cripton, P. A., Dressler, D. M., Stuart, C. A., Dennison, C. R. & Richards, D. (2014). Bicycle helmets are highly effective at preventing head injury during head impact: Head-form accelerations and injury criteria for helmeted and unhelmeted impacts. Accident Analysis & Prevention, 70, 1–7. https://doi.org/10.1016/j.aap.2014.02.016

Dellinger, A. M. & Kresnow, M. (2010). Bicycle helmet use among children in the United States: The effects of legislation, personal and household factors. Journal of Safety Research, 41(4), 375–380. https://doi.org/10.1016/j.jsr.2010.05.003

ETSC. (2001). European Transport Safety Council: Transport Safets Performance Indicators. Gössling, S., Choi, A., Dekker, K. & Metzler, D. (2019). The Social Cost of Automobility, Cycling and Walking in the European Union. Ecological Economics, 158, 65–74. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2018.12.016

Hakkert, A. S., Gitelman, V. & Vis, M. A. (2007). Road Safety Performance Indicators: Theory Deliverable D3.6 of the EU FP6 project SafetyNet.

Karkhaneh, M., Rowe, B. H., Saunders, L. D., Voaklander, D. C. & Hagel, B. E. (2011). Bicycle helmet use four years after the introduction of helmet legislation in Alberta, Canada. Accident Analysis & Prevention, 43(3), 788–796. https://doi.org/10.1016/j.aap.2010.10.026

Krizsik, N., Pauer, G. & Szigeti, S. (2021). A kerekpáros baleseti sérültek aluljelentettségének vizsgálata kórházi adatok alapján. Közlekedéstudományi Szemle, 71(6), 69–78. https://doi.org/10.24228/KTSZ.2021.6.6

Le, H. T. K., Buehler, R. & Hankey, S. (2019). Have walking and bicycling increased in the US? A 13-year longitudinal analysis of traffic counts from 13 metropolitan areas. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 69, 329–345. https://doi.org/10.1016/j.trd.2019.02.006

Mátrai, T. & Tóth, J. (2020). Cluster Analysis of Public Bike Sharing Systems for Categorization. Sustainability, 12(14), 5501. https://doi.org/10.3390/su12145501

McIntosh, A. S., Lai, A. & Schilter, E. (2013). Bicycle Helmets: Head Impact Dynamics in Helmeted and Unhelmeted Oblique Impact Tests. Traffic Injury Prevention, 14(5), 501–508. https://doi.org/10.1080/15389588.2012.727217

McNally, D. S. & Whitehead, S. (2013). A computational simulation study of the influence of helmet wearing on head injury risk in adult cyclists. Accident Analysis & Prevention, 60, 15–23. https://doi.org/10.1016/j.aap.2013.07.011

Mizuno, K., Ito, D., Yoshida, R., Masuda, H., Okada, H., Nomura, M. & Fujii, C. (2014). Adult headform impact tests of three Japanese child bicycle helmets into a vehicle. Accident Analysis & Prevention, 73, 359–372. https://doi.org/10.1016/j.aap.2014.09.018

Mueller, N., Rojas-Rueda, D., Cole-Hunter, T., de Nazelle, A., Dons, E., Gerike, R., Götschi, T., Int Panis, L., Kahlmeier, S. & Nieuwenhuijsen, M. (2015). Health impact assessment of active transportation: A systematic review. Preventive Medicine, 76, 103–114. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2015.04.010

Olivier, J. & Creighton, P. (2017). Bicycle injuries and helmet use: A systematic review and meta-analysis. International Journal of Epidemiology, 46(1), 278–292. https://doi.org/10.1093/ije/dyw153

Paulsen, M. & Nagel, K. (2019). Large-Scale Assignment of Congested Bicycle Traffic Using Speed Heterogeneous Agents. Procedia Computer Science, 151, 820–825. https://doi.org/10.1016/j.procs.2019.04.112

Persaud, N., Coleman, E., Zwolakowski, D., Lauwers, B. & Cass, D. (2012). Nonuse of bicycle helmets and risk of fatal head injury: A proportional mortality, case–control study. CMAJ, 184(17), E921–E923. https://doi.org/10.1503/cmaj.120988

Richard, J.-B., Thélot, B. & Beck, F. (2013). Evolution of bicycle helmet use and its determinants in France: 2000–2010. Accident Analysis & Prevention, 60, 113–120. https://doi.org/10.1016/j.aap.2013.08.008

Ritter, N. & Vance, C. (2011). The determinants of bicycle helmet use: Evidence from Germany. Accident Analysis & Prevention, 43(1), 95–100. https://doi.org/10.1016/j.aap.2010.07.016

Schauder, S. A. & Foley, M. C. (2015). The relationship between active transportation and health. Journal of Transport & Health, 2(3), 343–349. https://doi.org/10.1016/j.jth.2015.06.006

Torok, A., Junevičius, R. & Meszaros, F. (2012). Economic and social modelling of urban traffic controlling. IFAC Proceedings Volumes, 45(24), 292–296. https://doi.org/10.3182/20120912-3-BG-2031.00060

Megjelent
2023-01-27
Hogyan kell idézni
KrizsikN., SiposT., & HomonnaiP. (2023). Kerékpáros jellemzők vizsgálata a turisztikai és nagyvárosi forgalomban. Belügyi Szemle , 71(1), 127-143. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.1.7
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei