Fuzzy logika a törvényszéki azonosítás mögött
Absztrakt
A törvényszéki tudomány 20. századon belüli fejlődése során a makro-skálájú empirikus viszonyok kiegészültek a mikro- és szubmikro-skálájú viszonyokkal. A nagy érzékenységű elemzési módszerek egyre szigorúbban kritizálták az individualizáció tudományát. Ez a folyamat azokat a hagyományos törvényszéki selejteket is érintették, amelyek az azonosíthatóság eléréséhez számos meghatározhatatlan jellemzőhöz erőteljesen kapcsolódnak. Mindenesetre ez nem eredményezett jelentősebb változást a szakértői vélemény bírósági előadásával kapcsolatban. Ebben a tanulmányban emiatt a következő elméleti kérdést szeretném megvizsgálni: Milyen logika áll a törvényszéki azonosítás mögött? E kérdés megválaszolásához feltáró kutatást végeztem törvényszéki, büntetőjogi, filozófiai és logikai területen. A minőségi adatok - mint például a vonatkozó szakirodalom, jogalkotás és eseti jog - gyűjtése és bemutatása után arra a következtetésre jutottam, hogy fuzzy logika van a törvényszéki azonosítás mögött.
Hivatkozások
Alapy, Gy. (1930): Az azonosság és azonosítás néhány elméleti kérdése a kriminalisztikában [A few theoretic questions of identity and identification in criminalistics]. Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 3, 262-294.
Angyal, M. (2016): A kriminalisztikai megismerés, avagy a kriminalisztika megismerése [Criminalistic recognition or recognition of criminalistics]. In: Fenyvesi, Cs. – Herke, Cs. (Eds.): A munkát nem lehet eltitkolni, tiszteletkötet Tremmel Flórián professor emeritus 75. születésnapjára [Work cannot be concealed, a book to honour of the 75th birthday of professor emeritus Flórián Tremmel]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 9-13.
Aristoteles (1936): Metafizika [Metaphysics]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottsága
Broeders, T. (2014): Philosophy of Forensic Identification. In: Bruinsma, G. J. N. – Weisburd, D. L. (Eds.): Encyclopedia of Criminology and Criminal Justice, New York: Springer Science and Business Media, 3513-3526. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-5690-2_164
Chisum, W. J. – Turvey B. E. (2011): Forensic Science. In: Chisum, W. J. – Turvey B. E. (Eds.): Crime reconstruction, 2nd ed., Waltham: Academic Press, 3-18. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-386460-4.00001-1
Cusanus, N. (1999): A tudós tudatlanság [From scientific ignorance]. Budapest: Kairosz Kiadó
Faulds, H. (1905): Guide to finger-print identification. Hanley: Wood, Mitchell & Co.
Fenyvesi, Cs. (2017): A kriminalisztika tendenciái [Tendencies in criminalistics]. Budapest: Dialóg Campus
Fogarasi, B. (1958): Logika [Logics]. Budapest: Akadémiai Kiadó
Foucault, M. (1998): Az igazság és az igazságszolgáltatási formák [Justice and forms of jurisdiction]. Debrecen: Latin Betűk
Halliwell, J. – Keppens, J. – Shen, Q. (2003): Linguistic Bayesian Networks for reasoning with subjective probabilities in forensic statistics. In: Zeleznikow, J. – Sartor, G. (Eds.): ICAIL ‚03:
Proceedings of the 9th international conference on Artificial intelligence and law; New York: Association for Computing Machinery, 42-50. https://doi.org/10.1145/1047788.1047795
Hartmann, N. (1970): Teleológiai Gondolkodás [Teleological thinking]. Budapest: Akadémia Kiadó
Hegel, G. W. F. (1979-A): A logika tudománya. Első rész [Science of logics. Part one]. Budapest: Akadémia Kiadó
Hegel, G. W. F. (1979-B): A logika tudománya. Második rész [Science of logics. Part two]. Budapest: Akadémia Kiadó
Helland, E. – Klick, J. (2012): Does Anyone Get Stopped at the Gate? An Empirical Assessment of the Daubert Trilogy in the States. Supreme Court Economic Review, 20, 1-33. https://doi.org/10.1086/668621
Katona, G. (2002): A kriminalisztika és a bűnügyi tudományok [Criminalistics and criminal sciences]. Budapest: BM Kiadó
Kertész, I. (1972): A tárgyi bizonyítékok elmélete a büntetőeljárási jog és a kriminalisztika tudományában [The theory of material evidences in the sciences of law and criminalistics]. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kertész, I. (1973): A nyom és az anyagmaradvány fogalma [The terms traces and material residues]. Belügyi Szemle, 11, 11-17.
Locard, E. (1923): Manuel de technique policiére. Paris: Payot
Mészáros, M. – Molnár, P. (1986): Az ellentétek ontológiája a mechanikai mozgás leírásában [The ontology of contrasts in description of mechanical motion]. Magyar Filozófiai Szemle, 30, 475-495.
National Research Council (1981): The Handling of Risk Assessments in NRC Reports. Washington: The National Academies Press
Saks, M. J. – Koehler, J. J. (2008): The Individualization Fallacy in Forensic Science Evidence. Vanderbilt Law Review, 61, 199-219.
Szigeti, J. (1984): A tudományos gondolkodás forradalma [The revolution of scientific thinking]. Budapest: Kossuth Könyvkiadó
Szigeti, J. (1991): Racionalizmus és irracionalizmus dialektikája [Dialectics of rationalism and irrationalism]. Budapest: Akadémia Kiadó
Szigeti, J. (1998): Azonosság és nem-azonosság azonossága [The identity of identity and non-identity]. Magyar Filozófiai Szemle, 43, 445-507.
Viski, L. (1960): A kriminalisztika rendszeréről [About the system of criminalistics]. Az Állam és Jogtudományi Intézet Értesítője 3, 59-99.
Zadeh, L. A. (1965): Fuzzy sets. Information and control, 8, 338-353. https://doi.org/10.1016/S0019-9958(65)90241-X
.png)
