Az ingerlő harcanyagok rendészeti alkalmazásának egyes aspektusai
Absztrakt
Absztrakt
Cél: Napjaink Európájában és közvetlen környezetében mutatkozó, részben külső okokra is visszavezethető, egyre szélesedő társadalmi problémák, mint például az illegális migráció vagy a nagy nyugati államokban az elhibázott gazdaságpolitikai döntések nyomán a már most tömegeket fenyegető megélhetési válság könnyen vezethet zavargásokhoz. A jelen tanulmányban betekintést kívánok nyújtani a vegyi kényszerítő eszközök alkalmazását megalapozó alkalmazott kémiai ismeretekbe, valamint annak rendészeti vonatkozásaiba.
Módszertan: Ebben a biztonsági környezetben nap nap után láthatjuk, hogy a tömegmegmozdulások az érintett országok csapaterős rendőri erői taktikai reagálóképességének fenntartása érdekében önvédelmi célból, vagy a jogellenes és gyakorta a közrend fenntartását fenyegető tömegmegmozdulások megfékezéséhez vegyi kényszerítő eszközök bevetését is igénylik. Jelen cikkben a szerző az ezek alkalmazásának szempontjaiból lényeges egyes kérdéseket vizsgálja meg.
Megállapítások: A társadalmi szerveződés mind magasabb fokára jutó civilizációnk egyre összetettebb rendészeti kihívások elé állítja a közbiztonság fenntartásáért felelős szervezeteket is. Ennek való megfelelés érdekében elengedhetetlen a megfelelő lépéselőny biztosítása a rendészeti szervek számára. Az ezt megalapozó feladatrendszerben fokról-fokra növekszik a szervezett és hatékony preventív intézkedések és a bűnmegelőzési célú felderítés szerepe, amely jelentős humán erőforrásokat köt le az érintett szervezetek tekintetében. Így elengedhetetlen, hogy a korlátozott mértékben a közrend fenntartásában rendelkezésre álló csapaterős rendőri állomány bevetését igénylő helyzetekben a megfelelő taktikai előnyt biztosító vegyi kényszerítő eszközök és taktikai eljárások birtokában legyenek a végrehajthatók.
Érték: Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyéb más rendészeti szervek, illetőleg vagyonvédelmi feladatok ellátása közben agresszíven fellépő és az intézkedéseknek ellenálló személyek megfékezése tekintetében szintén elengedhetetlen a kisebb, korlátozott hatókörrel rendelkező vegyi kényszerítő eszközök alkalmazási képességét biztosító ismeretek elsajátítása. Különösen a vegyi kényszerítő eszközökben alkalmazott ingerlő anyagok bevetésének biztonságát befolyásoló környezeti tényezők tekintetében. Mindezek birtokában adekvát fellépés biztosítható a jelentkező kényszerítő eszköz alkalmazásával járó szolgálati feladatok jogszerű teljesítése esetén.
Hivatkozások
Chandler, P. J. (2010). The Barefoot Beekeeper: A Simple, Sustainable Approach to Small-scale Beekeeping Using Top Bar Hives, 3rd edition. Lulu.
Crosby, D. G. (2004). The Poisoned Weed: Plants Toxic to Skin. Oxford University Press.
D. Hank, E. (2011). Chemical Warfare During the Vietnam War - Riot Control Agents in Combat. Routledge, Taylor & Francis Group.
Feigenbaum, A. (2017). Tear Gas, From the Battlefields of World, War I to the Streets of Today. Verso.
Fölkl R. (Szerk.) (1987). Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Enciklopédia. Országos Műszaki Információs Központ.
Grósz Z. (2003). Az ABV védelem alapjai. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Kiadó.
Heyl, M. & McGuire, R. (1997). Analytical Chemistry Associated with the Destruction of Chemical Weapons. Springer-Science. https://doi.org/10.1007/978-94-011-5600-4
Kátai-Urbán L. & Teknős L. (2014). Vegyifegyver alkalmazása az első világháborúban. Hadtudomány, 24(1-2), 54–64.
King, W. (2021). Nerve Agents in Postwar Britain Deterrence, Publicity and Disarmament, 1945–1976. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-70474-2
Kock, E. & Rix, B. A. (1996). Review of Police Trials of the CS Aerosol Incapacitant. Police Research Series Paper 21. Police Research Group.
Less F. (2018). A vegyi kényszerítő eszközök fejlesztése, alkalmazásuk, valamint kockázataik. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A XXI. század biztonsági kihívásai. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények (pp. 113–119). Magyar Hadtudományi Társaság.
Mann, C. C. (2011). 1493: Uncovering the New World Columbus Created. Vintage.
Maucolot, R., Lejaille A. & Labrude P. (2021). La Guerre des Gaz 1914 - 1918. Les pharmaciens dans l’action. Brevail.
Mayor, A. E (2003). Greek Fire, Poison Arrows, and Scorpion Bombs. Biological And Chemical Warfare In The Ancient World.
McNab, C. (2015). Riot Control Vehicles, 1945-Present. New Vanguard.
Meyer, E (2010). Chemistry of hazardous materials, 5th edition. Pearson Education, Inc.
Nagy I. (2014). A megbetegedések foglalkozási eredetének azonosítása, tananyag a specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén szakirányú továbbképzéshez. Óbudai Egyetem.
Newton, M. (2007). The Encyclopedia of American Law Enforcement. Facts on File.
Aлександров, В. Н. & Емельянов В. И. (1990). Отравляющие вещества. Военное издательство.
Brophy, L. P., Wyndham D. M. & Cochrane R. C. (1988). United States Army In World War II The Technical Services The Chemical Warfare Service: From Laboratory to Field. Center of Military History United States Army.
Bunker, R. J. (1997). Nonlethal Weapons: Terms and References, USAF Institute for National Security Studies. USAF Academy.Olajos, E. J., & Woodhall S. (2004). Riot Control Agents, Issues in Toxicology, Safety, and Health. CRC Press LLC. https://doi.org/10.1201/9780203497760
Parthasarathy, V. A., Chempakam, B. & Zachariah, J. T. (2008). Chemistry of Spices. CAB International. https://doi.org/10.1079/9781845934057.0000
Patočka, J. & Kuča, K. (2015). Irritant Compounds: Military Respiratory Irritants. Part I. Lacrimators. Military Medical Science Letters, 84(3), 12–139. https://doi.org/10.31482/mmsl.2015.014
Peckre, L. R., Defolie, C., Kappeler, P. M. & Fichtel, C. (2018). Potential self-medication using millipede secretions in red-fronted lemurs: combining anointment and ingestion for a joint action against gastrointestinal parasites? Primates, 59(5), 483–494. https://doi.org/10.1007/ s10329-018-0674-7
Ramawat, K. G. & Mérillon J-M. (2013). Natural Products: Phytochemistry, Botany and Metabolism of Alkaloids, Phenolics and Terpenes. Springer-Verlag Berlin Heidelberg. https://doi.org/10.1007/978-3-642-22144-6
Redekop, V. N. & Paré, S. (2010). Beyond Control, A Mutual Respect Approach to Protest Crowd–Police Relations. Bloomsbury Academic. https://doi.org/10.5040/9781849660907
Roger, I. A. (2013). Playing Tough: The World of Sports and Politics. Sports & Recreation.
Schmidt U., (2017). Preparing for Poison Warfare: The Ethics and Politics of Britain’s Chemical Weapons Program, 1915–1945. One Hundred Years of Chemical Warfare: Research, Deployment, Consequences, Springer International Publishing AG.
Sullivan, L. E., Rosen, M. S., Schulz, D. M. & Haberfeld M. (2005). Encyclopedia of law enforcement. Sage Publications. https://doi.org/10.4135/9781412952415
Szűcs E. (2005). A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve. Doktori értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
Tony, Y. & Don, M. A. (2015). Hospital and Healthcare Security. 6th Edition. Butterworth Heinemann.
Tu, A. (2018). Chemical and Biological Weapons and Terrorism. Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.1201/9781315305516
United Nations (2015) Public Order Management-Tactical Use of Gas Canisters, UN Peacekeeping PDT Standards for Formed Police Units.
US ARMY Chemical School (1996). Flame, Riot Control Agents and Herbicide Operations. U.S. Marine Corps.
Vojni Leksikon (1981). Vojnoizdavački Zavod.
Wexler, P. (2014). Encyclopedia of Toxicology. Third Edition, Vol. 4. Academic Press.
.png)
